A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Régen a nosztalgia is jobb volt

via Index.hu

2018. október 11. 11:44 | 1 hozzászólás

„Még a 40 év alattiak többsége is úgy gondolja, hogy negyven éve jobb volt az élet.” A Závecz Research reprezentatív kutatásából kiderül, hogy "mindenki szerint jobb volt negyven éve, kivéve a fideszeseket, a felsőfokú végzettségűeket és a fővárosiakat."

Magyarország visszavágyik a Kádár-korba, imádjuk a nosztalgiát, csalódtunk a rendszerváltásban, Orbán Viktor sikerének titka, hogy Kádár János 2.0-t épít saját magából – mind hallottuk már ezeket a közhelyeket, sőt talán kézzelfogható nyomait is érzékeltük már magunk körül (például a közösségi média slágertartalmai között). Ha jobban belegondolunk, ez nem is speciálisan magyar jelenség, elvégre Donald Trump is arra tette fel az egész győztes elnökválasztási kampányát, hogy visszahozza a közelebbről nem meghatározott régi szép időket.

Hogy miért vagyunk hajlamosak a nosztalgiázásra, azt a pszichológia tudománya elég részletesen megfejtette és leírta már. Röviden azért, mert az emlékezetünk úgy működik, hogy a kellemes emlékeket jobban megőrzi, a kellemetleneket meg hajlamos szebbé torzítani; és valójában a saját fiatalságunkat sírjuk vissza, nem azt a világot, ami akkoriban körülvett.

Akit mélyebben is érdekel a dolog, erre tessék.

Mi most nem a miértre kerestük a választ, hanem arra, hogy milyen mélyen gyökerezik a magyar néplélekben a nosztalgia, pontosan kik és mit sírnak vissza a Kádár-korból, és mennyire torzítja el mindez a valóságunk objektív érzékelését. Ebben a Závecz Research volt a segítségünkre, a közvélemény-kutatást 1000 fős, reprezentatív mintán végeztük, az eredmények maximális hibanagysága +/- 3 százalékos. (Tavaly ősszel egyébként a Policy Solutions végzett egy kutatást A Magyar Álom címen, aminek egyes részei hasonlóak a miénkhez, a részletek itt.)

Ezek a mai fiatalok


A „régen minden jobb” volt alapvetéshez a „régen” definícióját a negyven évvel ezelőttben határoztuk meg, ez a hetvenes évek vége, a legvidámabb barakk és a gulyáskommunizmus kora, amikor még nemigen látszottak jelei annak, hogy az egész rendszer össze fog omlani. Ennek megfelelően az életkor-kategóriáknál a fiatalokat a 18–39 év között határoztuk meg (akiknek erről semmilyen személyes élményük nem lehet), a középkorúakat 40 és 60 között (ők leginkább gyerekként és fiatalon tapasztalták meg), míg az időseket 60 fölött, akik felnőttként éltek ebben az időszakban. És akkor lássuk is a központi kérdést:


A számok egyértelműek: mindenki szerint jobb volt negyven éve, kivéve a fideszeseket, a felsőfokú végzettségűeket és a fővárosiakat. Ez logikus is: a kormány hívei nyilván elégedettek a harmadik kétharmad utáni Magyarországgal, a budapestiek és az egyetemet végzettek között pedig valószínűleg felül vannak reprezentálva azok, akik látványosan jobban érzik magukat most, mint érezték vagy érezték volna a rendszerváltás előtt.

Az nem meglepő, hogy az egyre idősebb korosztályok egyre erősebben vágynak vissza pár évtizeddel ezelőttre, az viszont nagyon jól megmutatja a nosztalgia egész társadalmat átható erejét, hogy

MÉG A 40 ÉV ALATTIAK TÖBBSÉGE IS ÚGY GONDOLJA, HOGY NEGYVEN ÉVE JOBB VOLT AZ ÉLET.


Ballag a katona


Az „ezek a mai fiatalok – bezzeg az én időmben” alapra épített nosztalgiamonológok egyik központi eleme általában a kötelező sorkatonaság kérdése szokott lenni. Ezt ugyan Magyarországon csak 2004-ben szüntették be, mégis nagyon erős szimbóluma annak a gondolatvilágnak, hogy régen a férfiak még férfiak voltak, ma meg nyápic Conchita Wurst-klónok. Az ember azt gondolná, hogy a kötelező katonaság támogatása nagyjából egybevág az általános „régen minden jobb volt” életérzéssel, de a válaszok eloszlásában érdekes különbségek bukkantak fel:


A sorkatonaság támogatottsága nagyon erős, több mint másfélszer annyian vannak mellette, mint ellene. Nagy támogatók a nők (nem is az ő bőrükre megy a játék), a középkorúak (érdekes módon az idősek már kevésbé) és a középfokú végzettségűek. Az egyetlen demográfiai csoport, ami elutasítja az ötletet – és ők is csak hibahatáron belüli különbséggel –, az egyetemi végzettségűeké. Érdekes a pártszimpátia hatása is a kérdésre: a fideszesek és jobbikosok óriási többséggel állnak ki a katonaság mellett, mindenki más ellene van. Itt látszik szépen a fideszes nosztalgia felemás mivolta: ugyan meggyőződésük, hogy most jobb, mint régen volt, de azért a „régen” legfontosabb szimbólumát visszahoznák.

Tovább...


A cikk eredetije: Régen a nosztalgia is jobb volt


Hozzászólások

Kataaa képe

Kataaa
2 hónapja

Mert 40 év  allattiak a Kádár korszakban voltak gyerekek, akkor  boldogabb  gyermekkor  volt. Bizony egyre gyakrabban nosztalgiázunk. Magyarországon  csak azért akartak egyesek rendszert  váltani, ami ma  van. Ez nem az a Magyarország  amit  a többség várt, szeretne. Sürgősen  rendszert kell  váltani, hogy a  nosztalgiát, ha  nem is  teljesen úgy, mint akkor, élővé tegyük.