A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Szele Tamás: Emléktáblák


2013. november 19. 15:53 | 4 hozzászólás

Az élet múló állapot. Ez a megállapítás nem igényelt részemről több évi meditációt, tibeti elvonulással és jakvajas teakúrával, de úgy látszik, az egri Országzászló és Emlékhelybizottság még mindig kiemelkedően újszerűnek találja. Annyira, hogy a minap átadott emléktáblán finoman figyelmeztetik is erre Törőcsik Marit, a Nemzet Színészét, érdemes és kiváló művészt, aki azonban ez idő szerint életben van és ezen az állapoton nem is kíván változtatni.

Szóval hogy is van ez? Úgy van, hogy az emléktábla a hajdani Angol Kisasszonyok épületére került, ahol a művésznő egy éven keresztül végezte tanulmányait, 1946-47-ben. Miért pont ezt az épületet kellett táblával megjelölni? Mert ez van Egerben, és mert az egri bizottságnak itt állt módjában táblát állítani. Vagy nem is okvetlenül azért. Ugyanis a művésznő kicsit meghökkent már a táblaavatás tényén is, nem szokás így megtisztelni eleven, magyar színművészt, de ezt még valahogy elfogadta. Hanem amikor meglátta a táblát, sokkal nagyobbat nézett. Úrihölgyként viselkedett, nem tette szóvá, sőt, meg is köszönte szépen a tisztességet – de tény, hogy kissé faramuci a felirat.

Mi ebben a különös? Csak annyi, hogy a tábla felirata szépen, pontosan, precízen tartalmazza Törőcsik Mari születési dátumát – és ugyanezzel a kissé tüchtig eljárással helyet hagy ki a halálozás dátumának is. Célzás akar lenni a művésznő korára? Azért ezt nem tételezném fel. Ráadásul az a hely nem is túl sok, vésni kéne, hogy egy kettessel kezdődő évszám odaférjen, lekerülne a zárójel is – de akkor mi az Isten csodáját keres ott az a két gondolatjel? Megmondom én. Rájöttem.

Arról van szó, hogy ezt a táblát nem szobrász készítette, nem is jeles kőfaragó, hanem bizony sírköves. Azért fekete a kerete is. Márpedig a sírköves akár reflexből, akár, mert adott formátummal dolgozik, mindig ki szokta hagyni a halálozási dátumot, hiszen azért fizetik. Ennyiről van tehát szó, nem többről, és ez magyarázza azt is, mi szükség volt az emlékjel felállítására pont Egerben, pont az Angol Kisasszonyoknál – az egri sírkövesnek nem volt épp megrendelése. Ha még ezek után kiderül, hogy a sírköves tagja is az Országzászló és Emlékhely bizottságnak, hát bezárul a kör, itthon leszünk végre, Mutyilandban, Urambátyám országában, ahogy régebben mondták. Mellesleg, Eger állandó mozgásban van, februárban arról is döntöttek, hogy Dobó István lovasszobrát áthelyezik a Dobó térről a Szúnyog közbe, amivel nem váltottak ki osztatlan tetszést, de ami szükséges, az szükséges. Hogy minek szükséges, az nem világos, de köll.

Nincs azonban születési és halálozási évszám Baldauf László szintén a minap avatott Nagymező utcai emléktábláján, mely annak állít emléket az ottani CBA falán, hogy az érdemes üzletember azon helyiségben kezdte pályafutását, mint kereskedelmi tanuló. Azóta sokat fejlődött és a Békemenet szervezésében kifejtett érdemei is múlhatatlanok – azt nem tudnám megállapítani, hogy erényei számosak-e avagy számtalanok, de mindenképpen említésre és emlékezésre méltóak, ha már emléktáblát kapott ő is. Hogy aztán egy üzletlánc irányítóját miért kell jobban megbecsülni, mint mondjuk egy hajóskapitányt vagy állomásfőnököt, azt nem tudni, de a jelek szerint szükség van erre. No, ezt az emléktáblát már nem sírköves készítette, igényes munka, jeles személynek is állít emléket – sajnos, nem ércnél maradandóbbat, hiszen pont ércből van, de nyugalom, eljön majd a nap, mikor milliók emlegetik majd a nagy Baldauf nevét. Hogy mikor és milyen kontextusban, egyelőre még homályos, de akkor majd nagyon jól fog jönni, hogy van egy ilyen plakett annak a boltnak a falán. Addig is, maradjon csak ott, senkit sem zavar és enni sem kér.

Tulajdonképpen ezek nem hírek. Főleg az elmúlt napok viharai után nem azok – attól ugyan nem lesz olcsóbb és lágyabb a kenyér, édesebb a cukor hogy áll-e emléktábla a Nagymező utcai CBA falán. Az sem sokat változtat a magyar kultúra áldatlan helyzetén, hogy az egri sírkövesnek pénzre volt szüksége, és kapott is. De ha belegondolunk, az egyenlőségjel a két tábla között sokat mond. Hibás emléket kap az élő színésznő és hibátlant a szintén élő üzletember.

A Fidesznek és általában a magyar jobboldalnak mindig is erőssége volt a szimbolikus politizálás, a jelképek használata.

Vagy legalábbis mostanáig az volt.

De tulajdonképpen ezeket a táblákat is felfoghatjuk hibátlan jelképeknek.

Ha úgy vesszük, hogy a pesti Orbanisztán viszonyainak állít emléket, az egri pedig Bunkesztán határát jelöli.

Na és aztán?

Magyarország most is jobban teljesít.

Szele Tamás

Hozzászólások

bibi666 képe

bibi666
5 éve

Ennek az emléktáblának  köze nincs a Töröcsik Mari iránti tiszteletnek.., megbecsülésnek...Valaki valakit pénzhez akart juttatni . a módszer nem számít alapon

Felmerült pár kérdés bennem ezzel kapcsolatban:

Megkérdezték-e Őt hogy hozzájárul-e?

Bemutatták-e Neki a tábla tervezetét?

Megmutatták-e a helyet ahova el akarták helyezni

Végül volt e tudomása róla hogy egy sírkőfaragó vési ki a táblát.?

Ezek persze költői kérdése.kérdések...

Törőcsik Mari ettől többet érdemel.....

 

 

dmolnar képe

dmolnar
5 éve

Nem tudom, mit akarnak hagyni bárkinek is, de hogy a űveltségnek és a tisztességnek a nyomait s nehéz bennük felfedezni, azt biztos.. Mondjuk azért túlzottan nem csodálkozom.. Épelméjű és ép erkölcsi érzékű ember nemigen akad már a jelen kormányzópárt házatáján...

Kataaa képe

Kataaa
5 éve

Folytatódik sőt, egyre gyakoribbak az ilyen és hasonló emlék megnyílvánulások. Úgy gondolom, ezzel csak nyomot akarnak hagyni az utókornak - bezzeg a mi időnkben jelszóval. De az, hogy valakinek az emlékére még életében  emléktáblát  avassanak, hát ...

katiicabogar képe

katiicabogar
5 éve

Hát mindenesetre rendkívül tapintatlan emléktábla avatás volt ez. Sajnálom Törőcsik Marit - el tudom képzelni mit érezhetett. Minden tiszteletem, hogy intelligens maradt.