A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Orbán sikerei közelről: könyvelési trükkök százai

via Stop

2014. január 22. 10:28 | 1 hozzászólás

Az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása, vagyis a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése a kormány egyik büszkesége. Az alacsonyan tartott deficit hozzájárul(na) a GDP-hez viszonyított államadósság csökkenéséhez is. Azonban úgy tűnik: csak tüneti kezelést alkalmazott a kabinet, sikert nem ért el.

Legutóbb egy hétfői, úgynevezett rezsifórumon dicsekedett el azzal Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy az Európai Unió is elismerte az Orbán-kormány gazdasági eredményeit, hiszen megszüntette Magyarországgal szemben a 2004 óta érvényben lévő túlzottdeficit-eljárást. Egy nemrég hozott bírósági döntés alapján tudjuk: a kormánypárt szóvivői nem felelnek szavuk igazáért, akkor sem lehet őket perbe fogni, ha hazudnak. Kocsis fenti kijelentése legfeljebb erős csúsztatás, hisz ténykérdés: tavaly nyáron valóban megszüntette az eljárást Brüsszel. Mi vezetett idáig?
Orbán Viktor második miniszterelnökségét azzal kezdte, hogy győzelmét forradalomnak nyilvánította, majd meghirdette a legkülönb szabadságharcokat. Kardot rántott az IMF, az államadósság, a multik, a bankok, a közműcégek, Brüsszel és mindenki ellen, aki szembe mert jönni. Első lendületében 2010 őszére a GDP 2,5 százalékát kitevő különadókat vezetett be. Akkor még azt ígérte, ezeket szépen ki is vezeti, írásba is adta, majd két év múlva semmisnek minősítette akkori szavát és megtartotta a különadókat, sőt, újakkal bővítette a sort. A kormányzása alatt hozzávetőleg 2500-3000 milliárd forintnyi extra bevételre tett szert így az állam.

Szükség is volt rá, hiszen az egykulcsos személyi jövedelemadó évente 450-500 milliárd hiányt képzett a központi költségvetésben. A büdzsé mérlege - az államadósság elleni szabadságharc és a brüsszeli elvárások fényében - azonban nem lehetett 3 százaléknál magasabb. Ezt 2011-ben könnyedén teljesítette a kormány, hiszen einstandolta a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, összesen 3000 milliárd forintnyi állampolgári megtakarítást. Ezt elkönyvelve még szuficitet, vagyis többletet is ki tudott mutatni a költségvetési egyenlegben. Igaz, e nélkül 4 százalék fölött lett volna a hiányt. Ezt követően azonban - ha szűkösen is -, de valóban sikerült a bűvös limit alá nyomni a deficitet.

A költségvetési hiány 2,5-2,9 százalék körül mozog. Amikor úgy tűnik, hogy alulról karcolná a határt, gyorsan újabb és újabb adókat eszel ki kabinet, vagy megemeli a meglévőket. Egyetlen lépésre azonban a viharos változások közepette sem szánta rá magát Orbán Viktor kabinetje: olyan strukturális reformok bevezetésére, amely tartósan olcsóbbá tesz egy-egy szolgáltatási területet. (Az oktatás államosítása valójában egyáltalán nem csökkenti az állami oktatás költségét, legfeljebb növeli a plusz bürokratikus szintekkel.)

A megoldás legfontosabb eszköze a már említett magánnyugdíjpénztári rendszer teljes felszámolása. (Bár többször ígérték - írásban is -, hogy a központi társadalombiztosítás számlákon legalább kimutatják az egyéni befizetéseket, ez sem történt meg.) A nyugdíjrendszer második lábának bedöntése nem csupán egyszeri bevételt jelent az államkincstár számára. A munkavállalók minden évben hozzávetőleg a GDP 1,5 százalékát fizették előtakarékoskodva saját nyugdíjukra. 2011 óta ez az összeg is a büdzsébe folyik be. Ha ezt kiemeljük a költségvetési bevételek közül, a jelenleg 2,5 százalék körüli deficit egyből 4 százalékra ugrana, éppen oda, ahol Orbán Viktor átvette a kormányzást.

A megszorításokkal és az elvett befizetésekkel együtt körülbelül 6000 milliárd forintot szedett be Orbán Viktor kormánya, és ezzel sikerült reprodukálni a 2010-es állapotokat. Eközben a gazdaság négy év alatt összesen 2,5 százaléknyit bővült, azaz a régiós versenytársakkal ellentétben még a válság előtti szintet sem sikerült elérni.

Sok rezsifórumra lesz szükség ahhoz, hogy ezt kimagyarázzák.


A cikk eredetije: Orbán sikerei közelről: könyvelési trükkök százai


Hozzászólások

Szudoczky képe

Szudoczky
4 éve

Mintha egyetlen épeszű közgazdász sem lenne a kormány, a minisztériumok közelében. Különben felvilágosítanák őket az általuk alkalmazott restriktív módszerek gazdaságra gyakorolt hosszútávú hatásairól. Ezek a hatások már jól láthatók a vergődő magyar gazdaságon. A bankadó veszteségbe taszította az országban működő bankokat, azok visszafogják hitelezési tevékenységüket, ami a vállalkozások növekedésének, a munkahelyek teremtésének gátjává vált. Hitel nélkül nincs fellendülő, virágzó gazdaság! Ez nem új találmány, már Széchenyi István is ezt írta meg a "Hitel" c. munkájában.

A többi, multikat sújtó különadó ugyancsak a fejlesztésektől, a munkahely-teremtéstől vonja el a forrásokat.

A növekedés a 0-hoz közelít, hiába zengedezik a közmédiában a "növekedés" számait, ezek a számok egyedül az autógyártás fellendüléséből adódnak, nem az ipari termelésből, vagy a szolgáltató szektor növekedéséből. Az álmaikat kommunikálják, a realitások ettől messze esnek.

De legalább mi nyissuk fel a "zemberek" szemét, hogy ne csak az ingyenes propaganda újságokból tájékozódjanak!