A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Mintha Sztálin feltámadna - külföldi lapok

via Klubrádió

2015. november 20. 11:48 | 3 hozzászólás

A magyar irodalom egyik legjobb német szakértője úgy vélekedik a Neue Zürcher Zeitungban, hogy a magyar demokrácia válsága leginkább a nyelvet érinti. Wilhelm Droste szerint ez azt jelenti, hogy az emberek megint nem mernek beszélni, mert félnek, hogy elvesztik az állásukat. Mintha Sztálin feltámadna, lehallgatná és megfélemlítené őket. Az Economist azt kérdezi, hogy Párizs után fel kell-e húzni az összes felvonóhidat, és hozzáteszi, hogy a nyitott határok rendszere már eddig is nagy nyomás alatt állt, de most a merényletek Schengen végét hozhatják. A Financial Times pedig arról számolt be, hogy Brüsszel elkaszálta a paksi bővítési szerződést.

Neue Zürcher Zeitung

A magyar irodalom egyik legjobb német szakértője úgy látja, hogy a magyar demokrácia válsága leginkább a nyelvet érinti. Wilhelm Droste szerint ez azt jelenti, hogy az emberek megint nem mernek beszélni, mert félnek, hogy elvesztik az állásukat. Mintha Sztálin feltámadna, lehallgatná és megfélemlítené őket. A Magyar Rádió Pagodája pl. egykor hangos viták színhelye volt, most suttogó a csönd, a baloldali és liberális szerkesztőket persze már rég elbocsátották. De ugyanilyen félénk a hangulat az egyetemeken, iskolákban, sőt az óvodákban és a kórházakban is. Hogy a nyelv a monológok eszköze lett, az persze nem meglepő egy olyan országban, amelyben Orbán Viktor a katasztrófákat nemzeti sikerként adja el, főleg ha azok külföldön történnek. Demagóg képességei kiemelkedőek, ezért nem látható uralma vége. Úgy vezeti a sziklák felé a magyar államot, mint egy kiránduló gőzhajó jókedvű kapitánya, aki a lelkes és naiv turisták tapsa közepett felhőtlen szórakozást, csodás kilátást és garantált örömöt ígér.

De nem csak a miniszterelnök monologizál, manapság minden magyar így tesz, sokan aktívan, a többség azonban passzívan. Az ellenzék is csak önmagával beszélget. Az eltelt 25 évben a hatalmon lévő mindenkori elitnek lett volna módja, hogy párbeszédet folytasson a társadalommal, ám csupán a saját meggazdagodására használta fel helyzetét és a közügyeket a maga vadászterületévé alakította át. A legtöbb botrány felderítetlen maradt. Droste azonban azt tapasztalja, hogy az igazi költészet nyelve nem hazudik. Ezért nincs abban semmi különös, hogy nemrégiben az „Édes hazám“ c. verseskötet egyfajta politikai békeajánlatként nem csupán a kulturális életet rázta meg, hanem lehetővé tette, hogy egy pillanatra a lakosság széles rétegei is fellélegezzenek. Merthogy a hatalom nem csak a gazdaságban folytat kisajátítási hadjáratot, hanem a nyelv területén is. Diktátor módjára egész szókincset száll meg, amire a legjobb példa a „nemzet“ szó. Nálunk most már minden „nemzeti“, a dohánybolt, de még a sportújság is, ami amúgy a fasiszta időket idézi. De ugyanez érvényes arra is, hogy „magyar“, ami korábban az egység kifejezése volt, ma állásfoglalásra kényszerít. A „nemzet“ pedig diktátori hatalmi vágyak fedőszavává korcsosult. Egy kisebb szótárat lehetne összeállítani azokból a szavakból, amelyek elvesztették ártatlanságukat, vagy éppen afelé tartanak. Egyre többen éreznek idehaza honvágyat, mert nincsenek otthon a saját hazájukban, és ez azután külföldre űzi őket.
Az Édes hazám-kötetben a magyar politika minden szárnya helyet kapott, csak az volt a feltétel, hogy legyen költői súlya. Ismeretes, hogy ez nem jellemző a fasisztákra és a terroristákra, ezért a könyv rég holtnak hitt teret nyitott, hogy keresse a megértést. Ám az ország addig nem boldogul, amíg a magyarok nem jönnek rá – mindenki személyesen -, hogy kettős a lelkük. Azaz hogy nem csupán ártatlan áldozatok a történelemben, hanem mészárosok és vágómarhák voltak egyidejűleg.

2. Kelet-Közép-Európában vezető politikusok hetek óta azzal riogatnak, hogy a migránsok fokozzák a terrorveszélyt, gerjesztik a félelmet az idegenekkel szemben. Most pedig, a párizsi merénylet után igazolva látják, hogy bírálják a földrész menekültpolitikáját. A hangnem csak még élesebb lett, miközben Nyugat-Európában azt hangsúlyozzák a legfőbb politikai személyiségek, hogy nem szabad összekapcsolni a menekültválságot és a merényleteket. Orbán Viktor ugyanakkor hétfőn szokásához híven drasztikusan fogalmazott, amikor arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a terroristák a népvándorlást kihasználva jutnak el Európába. De hasonlóképpen nyilatkozott az új lengyel kormányfő, valamint szlovák kollégája is. A cseh miniszterelnök viszont azt fejtegette, hogy nem szabad a párizsi gyilkosságok miatt idegenellenességet kelteni, illetve ellenérzéseket szítani a menekültekkel szemben. A kvótát azonban Prága is elutasítja.

Economist

A lap azt kérdezi, hogy Párizs után fel kell-e húzni az összes felvonóhidat, és hozzáteszi, hogy a nyitott határok rendszere már eddig is nagy nyomás alatt állt, de most a merényletek Schengen végét hozhatják. A menekültáradat miatt Magyarország, Szlovénia, majd Németország és Ausztria is visszaállította a határellenőrzést. Ahogy vizsgálják, milyen útvonalon érkeztek a párizsi tettesek, várhatóan úgy derül ki Schengen újabb és újabb gyengesége. Az uniós belügyminiszterek mai tanácskozásán Franciaország az ellenőrzések szigorítását sürgeti majd. Hollande kifejtette, hogy ő belülre nyitott Európát akar, nem pedig falakat és szögesdrótokat. Főként a kelet viszont más véleményen van. Magyarország már kerítést épített Szerbia mentén, Orbán Viktor a migrációt tette felelőssé a párizsi tömeggyilkosságért. (Azt is mondta, hogy az megnövelte a nemi erőszakcselekmények számát és az európai kultúrát fenyegeti.) Nyugaton a jobboldali populisták rájátszanak a közvélemény félelmére. Ám van válasz a rettegetésen és az undorodáson túl is. A német belügyminiszter sürgette, hogy ne kössék össze a terrortámadást és menekültvitával. De amíg nem védik meg a külső határokat, addig a szabad belső mozgás veszélyben van.

Süddeutsche Zeitung

A menekültek áldozatok és nem elkövetők. Erre figyelmeztetett az osztrák kancellár Berlinben, hozzáfűzve, hogy éppen a párizsi terror után csakis az összefogás lehet a válasz, nem pedig az, hogy ki építi a legmagasabb kerítést és ki őrzi azt a legjobban. Faymann hangsúlyozta, hogy tévedés bízni az olyan egyszerű megoldásokban, mint amilyen a kiutasítás, a még több korlátozás. De az utóbbira irányuló felhívások egyben veszélyesek is. Ha a menekülteket bűnözőknek kiáltják ki és gettóba zárják, az csak a szélsőségesek és az erőszakos bűncselekmények tetteseinek a kezére játszik, a kirekesztettek között gyorsan tudnak híveket toborozni. Vagyis közös fellépésre van szükség, együtt kell felvenni a harcot a demokrácia és a szabadság védelmében.

Márcsak az a kérdés, hogyan, miként lehet összhangba hozni az emberséget és a szükséges rendet. A bezárkózás semmiképpen sem mutat kiutat. Pontosan ezért határozta el szeptember elején az osztrák és a német vezetés, hogy megnyitják a magyar határt. Ha nem így tesznek – mutatott rá Faymann – az humanitárius katasztrófához vezetett volna. Arra is kitért, hogy a magyar példa megmutatta: a műszaki akadály csak akkor hatékony, ha a határ teljes hosszában húzódik, már persze ha ezt egyáltalán értelmes működésnek lehet tekinteni. És ki kell mondani, hogy nincs esélyük azoknak az államoknak, amelyek falakban bíznak, nemzeti megoldást erőltetnek a szomszédokkal szemben. A megoldást csakis a közös menedékjog adhatja, kötelező kvótákkal.

Spiegel

Magyarország után Szlovéniában létesült Kelet-Európa 2. határkerítése, ám szakértők szerint hiba volt megépíteni, mert nem tartóztatja fel a menekülteket, csupán újabb viszályokhoz vezet a térség országai között. A ljubljanai kormány mindenesetre cáfolja, hogy a horvát határ teljes lezárására készül. Egy zágrábi politológus úgy véli, a szögesdrót a nacionalizmus jelképe, egyben a kelet-európai kisállamiság nyomorának kifejeződése, amivel Bibó könyvére utal. Ugyanakkor a határon lévő sátortáborban megfelelő az ellátás és a bánásmód, a szlovénok el akarják kerülni a néhány héttel ezelőtti magyarországi káoszt idéző állapotokat. A betegeket részben magyar önkéntes orvosok látják el, akiknek a magyar Caritas fizeti a szállást és az étkezést. Egyikük, Debreczeni Katalin elmondta, hogy a páciensek többsége gyerek, aki megfázással, influenzával vagy hasmenéssel küszködik, de télen még rosszabbra kell felkészülni. Egy szakember úgy ítéli meg, a kerítések helyett amilyen gyorsan csak lehet, új fogadótáborokat kellene kialakítani a Nyugat-Balkán országaiban.

Die Presse

Barbara Frischmuth úgy látja, hogy a magyarok mindig is áldozatként tekintettek magukra, pedig sorozatosan voltak birodalmi törekvéseik. A neves osztrák írónő különösen sajnálja, hogy ennyire pitiánerek vagyunk, amikor 56-ban annyi magyart fogadtak be Ausztriában. Kelet-Európában, ahol valamelyest emelkedett a jólét, most nyilvánvalóan attól tartanak, hogy az életszínvonalukat veszélyeztetik a bevándorlók. A globalizáció sokaktól elveszi a reményt, egyre többen válnak feleslegessé, mert az automatizálás korában nincs többé szükség a munkájukra. Főleg a fiatalok közül.

Financial Times

Brüsszel nagy csapást mért a paksi bővítés tervére, amikor azt közölte, hogy Budapest jogsértő módon ítélte oda a megbízás legfőbb részeit az orosz állami atomtársaságnak. A Bizottság kifogásai politikailag érzékenyek, mert a legkomolyabb próbálkozást érintik Orbán Viktor részéről, hogy szorosabbra fonja a kapcsolatokat Moszkvával. Az EU – ezzel éppen ellentétesen – azon van, hogy gyengítse a tagállamok függését az orosz energiától. Uniós tisztségviselők leginkább azt nehezményezik, hogy a kormányfő átlátható versenytárgyalás nélkül csapott bele Putyin tenyerébe. A most indult kötelezettségszegési eljárás súlyos pénzbüntetéssel zárulhat, ami azonban idáig ritkán fordult elő. Magyar részről arra hivatkoznak, hogy garanciákat kaptak Barrosótól, mármint hogy Brüsszel nem emel akadályt a két reaktor megépítésének útjába. Ezt alátámasztja az akkori bizottsági elnök által küldött levél, ám a lap megerősíti az értesülést, miszerint az üzenetben az is benne van, hogy vizsgálni kell a megállapodást a közbeszerzés és a tiltott állami támogatás szemszögéből is.

Bloomberg

Az MNB egyik alelnöke bejelentette, hogy Magyarország a következő két évben csökkenteni kívánja jelenleg 32 milliárd eurós devizatartalékait, akár 10 milliárd euró értékben. Hoffmann Mihály azzal érvelt, hogy egyre kisebb az ország rövidlejáratú külső tartozása, ezért kevesebb biztosíték szükséges. A jegybank ugyanis folyamatosan vásárol fel rövid futamidejű eurokötvényeket. Az Adósságkezelő forintpapírok kibocsátásából finanszírozza a külföldi adósságokat, a bank valutát kínál, hogy segítse átváltani a lakosság devizahiteleit, végezetül pedig a kereskedelmi bankok hitelezésének fellendítését célzó programnak van egy euró-alapú eleme is, ami szintén mérsékli a tartalékokat. Kuti Zsolt, egy másik alelnök hozzátette, hogy a lépés ugyanilyen okokból kedvező lehet a magyar állami adósságbesorolás szempontjából. Hoffmann megjegyezte, hogy a mostani tartalékszint fenntartását nem indokolja sem az ország kitettsége, sem pedig a költségszempont.


(Klubrádió/Szelestey Lajos)

 


A cikk eredetije: Mintha Sztálin feltámadna - külföldi lapok


Hozzászólások

Ellen_Ripley képe

Ellen_Ripley
3 éve

Tudjuk, hogy  a magyar puli  imádja a csontot...

 

Bobby_Kroon képe

Bobby_Kroon
3 éve

Aki külföldön él mindig reálisíbban látja az itthoni történéseket. Azt hogy hogy lehet megélni, azt viszont mi tudjuk jobban. Mert mi szenvedjük el.

Hardi-Tót képe

Hardi-Tót
3 éve

Eljött a szép új világ Magyarország számára. Kár, hogy külföld foglalkozik a valódi gondokkal. Az itthoni megszólalók egy csontot rágnak a végtelenségig. Ezért aztán marad is a szar helyzet.