A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Miért beteg a magyar egészségügy?

via atv.hu

2018. augusztus 19. 11:05 | 1 hozzászólás

"Ám ezeket a kórházigazgatókat a mostani kormányzat által összeállított szempontrendszer alapján választották és nevezték ki. A másik fontos tényező, hogy hat évvel ezelőtt államosították a rendszert, s az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felügyeli az intézmények jelentős részét, azaz felelős azért, ami az intézményekben történik. Az ÁSZ álláspontja valójában az eddig elvégzett kormányzati munkát bírálja ilyenképpen."

Anarchikus állapotokkal, felelőtlen és botrányos gazdálkodással vádolja az egészségügyi intézmények vezetőit az Állami Számvevőszék, melynek elnöke szerint az sem biztos, hogy több pénz kell az ágazatba. A megszólított Kórházszövetség szerint azonban az is csoda, hogy ilyen kevés pénzből még működik a rendszer. A Hetek interjúja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal.

Az egészségügy mely területein van a legnagyobb baj?  

– Nem érdemes ilyen megközelítést alkalmazni, mert minden mindennel összefügg. Kezdjük a mentőszolgálattal. A szolgálat teljesítménye nagyon sokat romlott az utóbbi időben, ennek objektív mérője a kiérkezés ideje. 2010 és 2014 között – amikor a mentésirányítási rendszer korszerűsítése zajlott – a 15 percen belüli kiérkezési időt az esetek 78 százalékában tudta tartani a szolgálat. A cél az volt, hogy a fejlesztéssel érjék el a 85 százalékot. Ehhez képest ma nem éri el a 70 százalékot, tehát 100 riasztás közül legalább 30 esetben nem teljesül a 15 perces kiérkezés. Kevés pénz jut a szolgálatra, nem véletlen, hogy már Budapesten is állnak üresen mentőautók, mert nincs elég sofőr, mint ahogy mentőtiszt és mentőápoló sem.

A létszámhiány a háziorvosi rendszerben is egyre nagyobb probléma, jelenleg 331 praxis betöltetlen már hosszabb ideje.

– A háziorvosi rendszerben nem romlott olyan mértékben a helyzet, mivel a kormány a fiatal orvosok háziorvosi rendszerbe érkeztetésének támogatására több tízmilliárdot költött el – letelepedési támogatás címén –, ezért valamit javult is a helyzet, de félő, hogy a javulás csak átmeneti, mert még mindig nagyon sok a betöltetlen praxis, és ez a szám nőni is fog, mert egyre több háziorvos megy nyugdíjba.

Nézzük a járóbeteg szakellátást!

– A járóbeteg szakrendelések egyik fő problémája a finanszírozási rendszer: a járóbeteg szakrendelők gyakran abban érdekeltek, hogy egy-egy beteget minél többször visszarendeljenek, és nem abban, hogy minél több beteget lássanak el véglegesen.

Itt álljunk meg egy pillanatra! Hogyhogy abban érdekeltek, hogy minél többször rendeljék vissza ugyanazt a beteget?    

– Ezt a finanszírozási technikát „fee for service” technikának nevezik, ami azt jelenti, hogy minden egyes beavatkozás önálló díjtétellel terhelt, tehát az egészségbiztosító minden vizsgálat, beavatkozás után külön fizet a szakrendelőnek: ha ötször jön vissza a beteg, ötször fizet a biztosító. És egy visszarendelt beteg esetében már nem kell a nulla pontról indítani a kivizsgálást, hiszen az orvos az első találkozáskor számos dolgot megtudott a páciensről, az újabb megjelenéskor elég új receptet felírni, vagy változtatni a gyógyszeradagon. A lényeg, hogy nincsenek olyan ösztönzők a rendszerben, amelyek abba az irányba terelnék a járóbeteg szakellátásban dolgozó orvosokat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb visszarendeléssel lássák el a beteget.

A kórházakról nagyon vegyes a közvéleményben kialakult kép, nyilván mindenki a saját élményei alapján alkot véleményt. Talán az az általános, hogy a lerobbant épületek, szegényes infrastruktúra mellett, vagy ellenére, az orvosok, nővérek és ápolók lelkiismeretesen dolgoznak, ők tartják életben a rendszert.

– A kórházi területen a leglátványosabb problémák a sürgősségi ellátásban keletkeznek; gyakran hallunk-látunk olyan híreket, hogy félnapokat várakoznak betegek a sürgősségi osztályokon, mire ténylegesen ellátják őket.

Beszéljünk a létszámhiányról: hol és milyen szakemberek hiányoznak a leginkább?

– A kórházak esetében a fővárosban a nővérhiány, vidéken inkább az orvoshiány jellemző.

Egy hivatalos és az egész országra kiterjedő nyilvántartás szerint Magyarországon 63 000 orvos van. A valóságban hogy áll a helyzet?

– Ez egy nagyon félrevezető szám, ugyanis ebben az úgynevezett alapnyilvántartás szerinti adatban minden orvos szerepel, aki valaha végzett, és mindaddig szerepelni is fog, amíg a nyilvántartó hivatal nem értesül az érintett haláláról. Ráadásul azok is benne vannak, akik már nem orvosként dolgoznak, vagy nyugdíjba vonultak, külföldre mentek dolgozni. A valóságban nagyjából 6200-6300 háziorvos van, a járóbeteg szakellátásban és a kórházakban pedig 18-19 ezer fő, összesen tehát durván 25-26 ezer orvos dolgozik jelenleg Magyarországon a betegellátásban.

A kormány azzal érvel, hogy a közelmúltban 3000 új orvos lépett be a rendszerbe.

Tovább...


A cikk eredetije: Miért beteg a magyar egészségügy?


Hozzászólások

Kataaa képe

Kataaa
3 hónapja

Amíg a  magyar  népet  félelemben  tarják ilyen, olyan  módszerekkel, egyik  az  egészségügy, addig  itt  változás nem lesz. Az  egészségügyirendszer összeomlik. A  magyar  nép lassan   de biztosan  kihal.