A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Titokban készül az Orbán-Varga csomag

via Ténytár blog

2014. szeptember 25. 10:17 | 9 hozzászólás

Lassan nyilvánosságra kellene kerülnie a jövő évi költségvetésnek, azonban Lázár módosító indítványának köszönhetően erre nagy valószínűséggel csak október végén kerül sor, amikor már bőven lezajlott az önkormányzati választás

Nem véletlen a nagy titkolózás: Varga Mihály nyilatkozatából és a kiszivárogtatott információk alapján nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon a Bokros-csomag óta nem látott megszorításokra készül a kormány.

Ha valóban igaz az a terv, hogy az állami újraelosztást a GDP 45 százalékára kell csökkenteni (jelenleg ez az arány 50 százalék környékén van), akkor ez nem jelentene mást, minthogy a költségvetés kiadási oldalát megközelítőleg 1500 milliárd forinttal kellene csökkenteni. Az információk alapján erre fokozatosan kerül sor, de nagy valószínűséggel a ciklus második felére, azaz 2017 környékére megvalósulhat a tervezett GDP-arányos 5 százalékos kiadáscsökkentés. 

Az Orbán-kormány eddig sem tétlenkedett, ha a megszorításokról volt szó, de ez az 1500 milliárdos csomag minden eddiginél nagyobb lenne (főleg abban az esetben, ha figyelembe vesszük, hogy a korábban bejelentett intézkedések csak egy része valósult meg). Érzékeltetésképpen: a költségvetésből ennél kevesesbbet költünk egészségügyre, vagy oktatásra és a nyugdíjkasszának is csaknem háromnegyedét tenné ki a csomag.

Csomag-csomag hátán

Nem véletlen a nagy titkolózás a jövő évi költségvetés körül: az Orbán-kormány népszerűségének mélypontja abban az évben volt (2012), amikor a magyar gazdaság recesszióba került, és Matolcsy György havonta jelentette be a megszorító kiigazító csomagokat. Egy fontos és könnyen nyerhető választás előtt így nincs értelme kockáztatni, illetve magas labdát adni az amúgy is gyenge lábakon álló ellenzéknek, jobb pár héttel az önkormányzati választás után bejelenteni a következő négy évre vonatkozó nagy megszorító csomagot.

Nehéz megszámolni, hogy az elmúlt négy évben, hány nagyobb kiigazító csomag volt (Matolcsy György alatt legalább négy nagyobb, még Varga Mihály minisztersége alatt két kisebb), az viszont biztos, hogy ez a mostani 1500 milliárdos csomag minden eddiginél nagyobb lenne. És mivel elsősorban a kiadási oldalt fogja érinteni, ott is nagy valószínűséggel a szociális ellátások egy részét (ide tartozik a nyugdíjkassza, a lakhatásra, fogyatékosokra, kirekesztettekre és munkanélküliekre fordított források, az özvegyek és árvák juttatásai, illetve a családdal és gyermekekkel kapcsolatos szociális juttatások), ezért nyugodt szívvel lehet újabb megszorító intézkedésnek nevezni. 

De miért is van erre szükség, amikor a költségvetési hiány az elmúlt években stabilan 3 százalék alatt volt, is idén sem várható, hogy átlépjük a küszöbértéket? 

Szükségesek a szerkezeti reformok

Az ok igen egyszerű: a magyar gazdaság komoly szerkezeti problémákkal küzd, ezt már mi is megírtuk korábban bejegyzéseinkbenTehát arról nincs értelme vitázni, hogy szükségesek-e vagy sem az átalakítások, illetve csökkenteni kell-e az újraelosztás mértékét, mert az valóban kirívóan magas Magyarországon, ha a környező országok átlagát nézzük. Magyarországon már a rendszerváltás óta probléma volt, hogy az állam túl bőkezű egyes rétegekkel, ezt próbálta orvosolni 1995-ben Bokros Lajos, de végül részben kudarcot vallott. (Azért csak részben, mert az akkori intézkedések végül növekedési pályára állították a gazdaságot, és köszönhetően az 1994 és '96 között zajló fiskális és monetáris lépéseknek, a magyar gazdaságban az ezt követő 5-6 évben lezajlott egy olyan gazdasági ciklus, amelyre méltán tekinthetünk büszkeséggel.)

Szerkezeti reformok tehát szükségesek, az azonban közel sem mindegy a 4 millió szegény országában, hogy honnan is vág a kormány a hiánycél eléréséhez. A Fidesz eddigi uralkodó gazdasági nézete az a téves konzervatív gazdaságfilozófiai felfogás volt, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésével orvosolni lehet a gazdasági problémákat és növekedési pályára lehet állítani a gazdaságot.

Mint tudjuk, ez megbukott, hiszen hiába az egykulcsos adó és az 500 milliárdos szja-csökkentés, a 2010-14 közötti ciklusban a gazdaság gyakorlatilag stagnált, és számos megszorító intézkedésre volt szükség ahhoz, hogy stabilizálni lehessen az adóátalakításból fakadó bevételkiesést. Ezt részben kiadáscsökkentéssel, részben létező adók megemelésével, illetve újabb adók bevezetésével orvosolták. Ebből fakadóan az adóterhelés alig csökkent Magyarországon, viszont arányában többet vesztettek az alacsonyabb jövedelmi tizedekben lévő csoportok, míg a gazdagabbak jobban jártak, mint azelőtt. 

A szociális ellátó rendszerbe való belenyúlás nagy valószínűséggel azokat érintené kedvezőtlenül, akik az elmúlt négy évben is rosszul jártak az adóátalakítások során, így az egyre szélesebb, lecsúszó társadalmi réteg még nehezebb helyzetbe kerülhet. 

Hangsúlyozzuk, hogy az allokáció csökkentésére, a költségvetés lefaragására szükség van, hiszen régiós versenytársainkhoz képest (40 százalék körül) iszonyúan magas a magyar újraelosztá aránya(50 százalék), a legsikeresebb országoknál egyébként ez a arány inkább 30 százalék körül mozog. Nem lehet megkerülni azonban a méltányossági kérdéseket. Ezért olyan területeket kell találni, ahol a kiadások csökkentéssel együtt hatékonyságnövekedés is megvalósulhat. 

Önellentmondások 

Ilyen terület például az egészségügy, vagy az oktatás, amelybe GDP-arányosan hatalmas összegeket áldoz a kormány előrelépés nélkül. A privát szféra térnyerése, illetve beengedése tehát nem elvetendő, mert az az elmúlt 25 évben bebizonyosodott, hogy az állam képtelen megoldani, hogy létrehozzon Magyarországon egy tisztességes és minőségi egészségügyi vagy oktatási rendszert. 

A privát szféra beengedése az egészségügybe viszont egy öngólt jelentene a Fidesz számára, hiszen eddig pont a mostani kormánypárt volt az egyik legnagyobb ellenzője az egészségügyi szektor privatizációjának. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt négy évet nem éppen az jellemezte, hogy a kormány nagyobb teret engedne a magánszférának, hiszen rengeteg szektorban ment végbe újraállamosítás. 

A Fidesznek ráadásul eddig is "komoly tervei" voltak arra, hogy a GDP-arányos újraelosztást csökkenteni fogják, az első Széll Kálmán-tervben például úgy számoltak, hogy 2015-re ez akár 40 százalék közelébe is csökkenhet (ez körülbelül 3000 milliárd forintot jelentene). A ráta csökkentése tehát nem újdonság, csak az elmúlt 4 év során kiderült, hogy a kormánypártnak fogalma sincs arról, hogy azt hogyan lehetne úgy megcsinálni, hogy vagy ne vezessen komoly népszerűségcsökkentéshez (szociális ellátások drasztikus csökkentése), vagy presztízsveszteségbe (egészségügyi ellátó rendszer részben magánosítása).

Forrás: Portfolio

Mire megy el túl sok pénz?

A portfolio.hu szerint általános közösségi szolgáltatásokra, gazdasági kapcsolatokra, valamint jóléti kiadásokra többet költünk a többi, általunk kiválasztott országhoz képest. Pedig éppen ezekben a szektorokban terjeszkedik túl manapság az Orbán-kormány. Csak a túltervezett infláció miatti, infláción felüli nyugdíjemeléssel 150-200 milliárd forintos többletkiadás keletkezett a nyugdíjkasszában, az energiaszektorban való terjeszkedés pedig további súlyos tízmilliárdokba kerül a magyar államnak

Forrás: Portfolio

Ebből nagy baj is lehet

A korábbinál nagyobb lehet a szándék, hogy tényleg csökkentsék a redisztribúció mértékét, hiszen a gazdaság négy évig stagnált, és a mostani növekedés is többnyire átmeneti tényezőknek, valamint az alacsony bázisértéknek köszönhető. Szerkezeti átalakítások nélkül pedig lehetetlen felzárkózni az uniós átlaghoz. 

A nagy átalakítások viszont többet árthatnak, mint segítenek, ha azokat hibás recept alapján csinálják. Jó példa volt erre az adóátalakítás, ahol a cél az volt, hogy az adóék csökkenjen, azonban ez csak minimális mértékben valósult meg, miközben sokkal többen jártak rosszul, mint jól, és a folyamat az egész gazdasági teljesítményre rányomta a bélyegét. Egy biztos: október végén talán okosabbak leszünk, mikor mindenki megismeri a jövő évi költségvetési tervet.

 


A blogbejegyzés eredetije: Titokban készül az Orbán-Varga csomag


Hozzászólások

plalyA képe

plalyA
4 éve

 

Kedves Kiábrándult értelmiségi!

Azt gondolom, hogy nem olvastad el eléggé figyelmesen amit leírtam. Ugyan is úgy kezdtem, hogy úgy nagyjából igazad van és ezzel nem is lehet vitába szállni. Ami viszont a mostaniu helyzetet illeti az bizony vastagon az Orbán bűne. Azt is megindokoltam neked hogy miért.

Nost csak röviden.

 A válság  idején a „szakértő kormány” egy új  irányítási sémát és hegemon projectet dolgozott ki, amit bizony az Orbán adminisztráció töltött meg tartalommal. Tehát a kialakult helyzetért,  ami ebben az új hegemon projectbe és irányítási sémában van csak is és kizárólag az Orbán a felelős senki más, Hisz senki más nem volt kormányon csak ő Tehát nem vádolhat senkit sem

Így tehát azért ami most van csak ő tehető felelőssé. Erről írtamn kedves kiábrándult értelmiségi.

A Horn kormány  intézkedéseit nem tuloutam el, egyáltalán, hisz  a Bokros csomag illetve előtte a Békesi profghram  billentette helyre úgy-ahogy a gazdaságot illetve mintegy 60 milliárd nyugdíjigérvényt „termelt” amit aztán 2009-re sikerült felélni.

Az első Orbán kormány osztogatása meg kifejezetten csak is a nyugdíjrendszer átalakítására félretett pénzösszegre vonatkozott, és nem másra ezt írtam le.

Az hogy a szolgáltatói ipar a túlnyomó az ugye rossz dolog, mert ha nincs kinek szolgáltatni akkor ipar sincs kedves kiábrándult értelmiségi. Ne mond, hogy a 80-as években is a szolgáltató ipar volt ( Itt a beszállítókat értem alatta)  túlsúlyba hisz ez nem így van. AZ önállóan forgalomképes ipar pedig a privatizációs félresiklás következményeként ment  tönkre. Vagy idézzem neked mi történt a Cukoriparunkkal, könnyűiparunkkal, az olyan nehézipari üzemmel amely egyedülálló volt( Például az LKM  ritkafém kohászati üzeme- egyedülállóvolt Európában még is tönkretették) - szóval  máskor gondodsabban olvasd el mit is írok le.

Te is mint oly sokan bele estél abba a csapdába, hogy azt gondolod, hogy az értelmiség feladata őrködni a demokráűcia vivmányi felett és az értelmiség fefldata hogya  harmadik rend negyedik fékje legyen – lehetőleg felügyelve a másik három fék és ellensulyrendszert. Te is azt szeretnéd, hogy a politikus( amely egyébként Magyarorszáon igen gyenge szinvonalon mozog, hisz a politikusképzés is gyenge szinvonalu) csak is az általatok racionálisnak mondott térfélen mozogjon, hogy ellenőrízhessétek, Te is mint általában az értelmisélg amely külön lkasztnak képzeli magát- azonnal megsértődik ha netán a politkusok azt teszik ami a dolguk azaz politizálnak. Éppen ezért nem tudod elfogadni, azt a tényt, hogy bizony egy irányatási séma és egy hegemon project elakulásáért qkár egyszemélyes politikusi felelősség is feltételezhető és fellelhető.

Azt gondolod, te is mint a legtöbben az értelmiség közül, hogy ha egy szuverén ország politikusai politizálni merészelnek- akkor aztokat mindjárt  el kell taposni- és nem lehet például egyes politikusokat egy irányítási séma helyzetéért felelősségre vonni. Csak is nagy általánosságban, a gazdaság meg a társadalom, meg ilyen semmitmondó szövegekkel tudtok operálni.

Nem, kedves kiábrándult értelmiségi a jelenlegi irányitási séma és hegemon project következtében kialakult helyzetért – ( ebben benne az ipar a mezőgazdaság meg az egészségügy meg minden)  bizony az Orbán a felelős és nem más.  Amikor hatalomra került és volt egy uj kerete nyugodtan megváltoztathatta volna a nyugdíjrendszert az egészségügyet meg mindent hisz csak egy keretet kapott és nem tartalmat, de nem tette ehelyett teljesen mást tett. Tehát ez az ő felelőssége, és ha lehet ne gyere ilyenekkel, hogy de örökölte ezt meg azt, és különben sincs rá pénz, meg egyéb ilyen az értelmiség által unos-untalan hangoztatott  badarságokkal ha lehet.Ezek azok a kifogások amelyek bizonyítják a magyar értelmiség jelenlegi alkalmatlanságát, és elfogultságát.

De ez egy külön mise. Csak érintőlegesen mondom, emrt ez is messzire vezetne ha ki lehetne fejteni.

Kezdve a jelenlegi értelmiség rétegződésétől, az örökölt  „felsőbbrendüségi komplexusáig” bezárólag.

Bocs, de most sietek.

groznerdaniel képe

groznerdaniel
4 éve

Én dolgozom.

és mint tisztességesen adózó, dolgozó ember, 4,1 millió társammal együtt alig várom a Varga-csomagot. 

Bár lehetne egy kicsit nagyobb. de üsse kavics, kicsit még tudok várni: 2018 után a következö Orbán-kormány majd leviszi 40% alá.

Kedves plalyA!

Nem értelek téged. Te magad is leírod, nem is egyszer, hogy a Horn-kormány (amelynek eredményeit nem kicsit eltúlzod) kivételével senki nem tett érdemben a negatív spirál megállításáért, sőt!, aztán arra a következtetésre jutsz, hogy akkor ezért csak a patásorbán a hibás.

Ahogy az előző kommentemben írtam, a negatív spirál nem a rendszerváltáskor kezdődött, hanem a második olajválságkor. Amikor a szovjetek is elkezdték emelni az olajárat. Ami majdnem államcsődöt eredményezett nálunk '81-ben. Már akkor lépni kellett volna, az egész rendszert már akkor át kellett volna gondolni és nem ilyen [email protected] reformokkal toldozgatni a foltozhatatlant. 

A rendszerváltáskor egyébként is buktunk volna, nem kicsit. Igaz, lehetett volna tompítani az esést, ha eleve nem olyan pocsék gazdaságot örököltek volna Antallék, vagy ha legalább tudták volna, hogy mit miért csinálnak. Ugyanakkor szeretnélek emlékeztetni rá, hogy a privatizáció már korábban elindult teljesen ellenőrizetlen módon, úgyhogy talán nem kéne az egészet Antallék nyakába varrni. 

Amit Hornék a gazdaságpolitika tekintetében sikerként könyvelhettek el, az egyes-egyedül Bokros Lajosnak volt köszönhető. Az eredeti tervezet nem lett volna rossz, ami azonban megvalósult belőle, az csak arra volt jó, hogy a nadrágszíjjat meghúzva stabilizálja a gazdaságot, miközben az előző kommentemben említett többi területhez érdemben nem nyúltak. Na most, lehet azt csinálni, hogy az egyik területet, mondjuk az egészségügyet preferálják a többi kárára, de azt is csak úgy, hogy a példánál maradva az egészsügyben keletkezett lyukat úgy tömik be, hogy egy még nagyobbat ütnek mondjuk az oktatáson. A rendszerváltás után folyamatosan ezt csinálják, azaz az egyikből csoportosítanak át pénzt a másikba, aminek az az eredménye, hogy a rendszer instabil lesz, a lyukak nőnek, az adók meg növekednek, miközben érdemi javulás a preferált területen sem következik be.

Kivétel persze a nyugdíjasok. Nyugdíjemelésre mindig van pénz, ha az ország fele éhen döglik, akkor is. Hiszen, ahogy te is mondod, ők a "szent tehenek", ők alkotják a legszélesebb és legtudatosabb, valamint a legaktívabb választói réteget. Ez az egyik oka, amiért Magyarország a "state captured" állapotba került. No de a Horn-kormányra visszatérve. Ugyan próbálkoztak fenntarthatóbbá tenni az országot, azonban a tényleges átalakítások nem jöttek. Ugyan megpróbálkoztak a magánynyugdíj-pénztárakra való átállással, azonban annak eredménye meglehetősen kétséges. Amikor tavaly előtt a "profitot" visszaosztották a befizetőknek, akkor jött a döbbenet, mert nem kicsit lettek röhelyesek. Akár mondhatnám azt is, hogy röhelyesen kevés lett a profit, amiből elvileg a befizetők kapták volna a nyugdíjukat. Hogy ez mennyire a Horn-kormány bűne, én meg nem mondom neked, de hogy fenntarthatóvá nem tették a nyugdíjkasszát, az egészen biztos. 

És hogy mi lett volna, ha nem Orbánék nyerik '98-ban a választást? Hát nem vagyok én Time Lord, hogy megválaszoljam a kérdést. Egyébként, ha nem vagyunk teljesen elfogultak, azért azt be kell látni, hogy messze nem volt olyan rossz az első Orbán-kormány mérlege, mint amilyennek állítod. Az általad említett Széchenyi-program példának okáért kifejezetten jó ötlet volt, igaz, a megvalósítása meglehetősen gyenge minőségű volt, nagy volt a korrupció, túlságosan általános volt, azaz túl sokfelé aprózódott az egyébként sem túl nagy összeg. De maga az ötlet mindenképpen jó volt. 

"ekkor „csúszott félre” az iparszerkezet a bszolgáltatói ipar irányába, miközben a ténylegesen piacképes termelés pedig visszaesett. Szóval ez vastagon az Orbán kormány hibája."

Ezt konkrétan elég nehéz lenne az Orbán-kormány nyakába varrni, lévén, hogy hatalomra kerülésük előtt már vagy húsz éve "félre volt csúszva". Hiszen, már a '80-as évek legeléjén magasabb volt a tercier szektor aránya a gazdaságban, mint az iparnak. A "ténylegesen piacképes termelés" meg olyannyira visszaesett, hogy közben duplájára nőtt. Elmondanám, hogy a történelemben békeidőben eleddig egyetlen országban fordult elő, hogy az ipar adta a GDP többségét, méghozzá itt a szomszédban, Csehszlovákiában a '70-80-as években, de ott is csak 50% volt az ipar aránya. Meg egyébként is, ez miért progléma? 

Az ultimate érv az ellen, hogy mindent elosztogatott az első Orbán-kormány pedig nem más, hogy Medgyessyéknek még volt miből finanszírozni a "jóléti rendszerváltást". Ami viszont ténylegesen a padlóra küldte az gazdaságot. Az volt az, ami megölte az ország gazdasági növekedésének potenciálját. Ami azután történt, az csak a többnyire sikertelen tűzoltási kísérletek tárháza, semmi egyéb.

Világválság ide vagy oda, recesszió, demográfiai katasztrófa, kivándorlás és a többi ellenére a jelenlegi rendszer recsegve-ropogva még működik. A hiányosságok egyre több ember számára nyilvánvaló, de addig, amíg valamelyik nem omlik össze, addig érdemlegesen nincs esély arra, hogy ténylegesen hozzányúljanak a rendszer alapjaihoz. Lévén, hogy az alapok [email protected], nem kicsit, de amíg minden kormány csak négy évig lát előre, addig nincs meg az a kényszerítő erő, aminek hatására tényleges reformok kezdődjenek.

A gyenge láncszem az egészségügy. Egyre kevesebb az orvos, egyre több a beteg, ami miatt egyre több hálapénz kell, és a kormányok egyre kevesebb pénzt akarnak beleölni. Mert míg az oktatás nem tud látványosan összeomlani (csak egyre gyengébb a produktum), a nyugdíjkassza is elüzemel még akár tíz évig is, a szociális háló a nadrágszíj engedésével ill. szorításával úgy-ahogy kordában tartható, a gazdaságot meg kormányzatilag lehet valamilyen szinten stimulálni, addig az egészségügy más. Amikor ott fog borulni a bili, amikor nem tíz halott lesz naponta a kórházban, hanem amikor már nem bírják a kremókba hova pakolni a hullákat, na akkor fogjuk érezni, hogy összeomlott a rendszer. Mert bizony ez lesz. Persze ezt most még mindenki leszarja, meg majd erre is jönnek majd a kommentek, hogy "dehát ez MAgyarország, hát ez itt nem történhet meg". De, meg fog. Mivel "mindenkinek" fontosabb, hogy legyen nyugdíjemelés meg x%-os rezsicsökkentés meg a többi jóléti fasság, közben se orvos, se gyógyszer nincs, vagyis egyre kevesebb, meg a keményen, tisztességesen dolgozók nyomorognak vagy mennek ki Londonba, meg szép lassan ránk rohad az egész ország és az a legfontosabb kérdés, hogy most ez Orbán/Gyurcsány/özv. Tóth Jolán hibája, addig valahol meg is érdemeljük, hogy egy sima influenza miatt kerüljünk a kórházi kremóba. 

plalyA képe

plalyA
4 éve

Kedves Kiábrándult Értelmiségi!

Azt írod:

„. A kialakult helyzetért kizárólag Orbánt hibáztatni határtalan szemellenzősségre utal. „

Azt gondolom, hogy lehet hogy én szemellentzős vagyok, de ne is haragudj a kialakult helyzetért csak is és kizárólag az Orbán tehető felelősség. Senki más.

Abban neked igazad van, hogy az előző kormányok sem tettek valami sokat.

De menjünk szépen sorba. A gazdasági szerkezet átalakítását az Antall kormány kezdte meg nagy lendülettel, de annál kevesebb sikerrel.  Valamelyik statisztikában utána nézhetsz, hogy a privatizálás alaposan mellé sikeredett, és a kárpótlási jegyek mizériája csak egy dologra volt jó az infláció és a belső adósság fokozására. Ami meg a nyugdíjjasokat illeti. A kádári „szent tehenekhez” senki sem mert hozzányúlni, mert egy elöregedő társadalomban, mint Magyarország a nyugdíjjas korú szavazók a döntők.

Mégis a helyzet tarthatatlansága a Horn kormányt rákényszerítette a váltpoztatásra. Meg is tették, a racionalizálást, csak hát ugyebár egyéb tényezők miatt 98-ban elvesztették a választást és az átalakítás úgy félbe maradt ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az addigi káosz helyzetet az 1997 évi TB törvény racionalizálta és strukturálisan helyre tette.

Az hogy az átalakítás megtorpant az bizony az első Orbán kormány „bűne” hisz az átalakítás költségeire félretett keretet „elosztogatta” Ha emlékszel ez volt az első Széchenyi hitel akció, túlsúlyba került a vissza nem térítendő  támogatás és ekkor „csúszott félre” az iparszerkezet a bszolgáltatói ipar irányába, miközben a ténylegesen piacképes termelés pedig visszaesett. Szóval ez vastagon az Orbán kormány hibája.

 Természetesen a következő kormánok nem igazították ki ezt a helyzetet, pedig például a Békesi ezért szállt vitába Gyurcsánnyal 2004-ben.

Viszont ennek a következménye lett aztán például az, hogy a Horn kormány által nagynehezen eygensúlyba hozott nyugdíjrendszer 2009-re egy ujabb igen drasztikus kiigazítást követelt meg.

2009-re az addigi irányítási séma és hegemon project össezomlott és a tőke profitja veszélybe került. Ekkor lépett szinre egy "szakértő kormány" (amely nem azt jelenti hogy a terület szakértőiből áll, hanem azt hogy a tőke képviselői nyiltan szinre lépnek és kidolgoznak egy új irányítási sémát és hegemon projectet, ami biztosítja a tőke profitját) Nálunk is ez történt. A keret megalkotása után 2010-ben a „szakértő kormány” átadta a hatalmat egy polgári kormánynak, hogy a keretrendszert töltse meg tartalommal. Ez teljes egészében a gazdaság és a társadalom minden ágára kihatással volt (Mármint az új irányítási séma, és hegemon project.)

Oly annyira, hogy ugyan a tőkének mindegy lett volna, hogy ki lesz a polgári kormány, de a szocik által beszerzett demokrácia deficit  miatt, a FIDESZ lett az aki az uj keretet tartalommal kellett hogy megtöltse.

Kedves kiábrándult értelmiségi az új irányítási séma és hegemon project tartalmi alakításáért csakis és kizárólagosan a FIDESZ felelősségét illetve Orbán felelősségét jelenti.

( Csak emlékeztetnélek arra hogy volt ám egy 2010 március 27-én meghirdetett Gazdasági átalakítás tervezet - by Matolcsy – biz az nem volt hülyeség, attól hogy Matolcsy dolgozta ki még jó volt, és végig kellett volna vinni - csak szeptemberre már Orbán Viktor is elghatárolódott tőle- ugye milyen furcsa?)

A jelenlegi helyzet, amely eredményezett egy gyenge ellenzéket egy szélsőjobboldali előretörést és egy közel diktatórikus (itt a diktatúra pejoratív értelembe értendő) berendezkedést csak is, és kizárólagosan az Orbán kormányok bűne. Most például az 1998-ban elhelyezett demográfiai bombával is neki kell megküzdenie.

Ezért én inkább a „szemellenzősséget” választom. Az közelebb áll az igazsághoz - azt hiszem.

 

Plessatt képe

Plessatt
4 éve

Hogy milyen igazad van! A gazdaság problémáit minden kormány csak görgette maga előtt. Ezt rákenni akár kire, nagyfokú tájékozatlanság! Hogy megszorítások, avagy egyéb szerkezeti átalakítások lesznek? Mondjál olyan kormányt visszamenőleg 20 évre, aki a beharangozott gazdasági dübörgés mellett is nem csinált ilyen kiigazításokat, vagy megszorításokat? Szerintem, az átlag magyarnál ez már nem veri ki a biztosítékot, mert hozzá vagyunk szokva, sajna! Én is csak azt tudom mondani, hogy várjuk ki a végét, egyébként meg, ahogyan mondtam, ugyis hozzá lettünk mindehhez szoktatva!

Már a második olajválság óta szerkezeti reformokra van szükség. Vagyis 35 éve. 35 éve késik az ország gazdasági-oktatási-egészségügyi-nyugdíj és szociális rendszerének racionalizálása. Ezekhez érdemben senki nem nyúlt. Sem Kádárék, sem Hornék, sem Gyurcsányék, sem Orbánék. A kialakult helyzetért kizárólag Orbánt hibáztatni határtalan szemellenzősségre utal. 

Az más kérdés, hogy szerkezetileg most (sem) nyúlnak hozzá, és hogy megint csak a jó öreg, rendszerváltás utáni húzd meg-erezd el taktikát alkalmazzák. Emiatt bőven lehet majd hibáztatni őket - de csak akkor, amikor már ismerjük a részleteket!

Plessatt képe

Plessatt
4 éve

A blogíró helyesen fejezi be, mert azt írja, hogy okt. végén már okosabbak leszünk... Addig kár rárepülni arra, amit nem is tudunk!

potyka képe

potyka
4 éve

szvsz nincs semmiféle "csomag".  pusztán a feladatot adhatták ki, de utasitani mindig is könyebb volt, mint végrehajtani.

az elosztórendszerek sajátossága, hogy miután belakta egy politikai réteg, minden nyirbálás a saját húsba vág.

Kataaa képe

Kataaa
4 éve

Az ilyen csomagnak egy  óriási  hibája  van: megint a szegények húzzák az igát. Nem pazaroltak volna, talán nem lenne erre szükség.