A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Quaestor: Fideszes offshore lovag bukása...

via Ténytár blog

2015. március 11. 10:16 | 2 hozzászólás

Még el sem ült a Buda-Cash-botrány, amelyet a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb pénzügyi csalásának tartottak, kedden robbant az újabb bomba: a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége még ennél is nagyobb összeggel, akár 150 milliárd forinttal is megkárosíthatta ügyfeleit.

A Quaestor Financial Hrurira még hétfő este jelentett csődöt arra hivatkozva, hogy a Buda-Cash-botrány utáni feszült helyzetben túl sokan próbálták pénzüket kimenekíteni a brókercégekből, a kialakult helyzetben a cég pedig elvesztette likviditását. A Quaestor-csoport elnök-vezérigazgatója egyébként az a Tarsoly Csaba, aki offshore lovagsága ellenére egész jó viszonyban volt a Fidesszel. Nem véletlenül vállalt jelentős szerepet a Questor a keleti nyitás-projektjeiben, valamint tulajdonosa a győri focicsapatnak és stadionnak is, a NER-ben baráti oligarchának számít. Vad, bár korántsem életszerűtlen elképzelés, hogy talán éppen ezért kellett elbuknia pont most, az Orbán-Simicska háború eldurvulásakor.

Az újabb és újabb esetek jól bizonyítják, hogy a pénzügyi felügyelet nem működik jól. Olyannyira, hogy az MNB maga hagyta jóvá azt a 60 milliárdos kötvénykibocsátást, amely most már szintén a csalás részének számít.  Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, szükségesnek látjuk a szervezet megerősítését és azt, hogy teljesen független legyen a politikától. Láthatóan teljes tévút ugyanis a jelenlegi modell, ahol az MNB oktatási es egyéb, a hatáskörébe nem tartozó feladatokat vállal, miközben a hozzá tartozó felügyeleti hatáskört sem tudja megfelelően ellátni.

Mi a Questor-botrány lényege? Fiktív kötvénykibocsátások

Az MNB tájékoztatójából azonban kiderült, hogy nem csupán egy csődeseményről van szó, hanem a cég fiktív kötvényeket bocsátott ki, jelentősen megkárosítva saját ügyfeleit. A sorozatos botrányok után a befektetők bizalma végleg megrendülhet a pénzügyi szolgálatokban.

A történet nagyon egyszerű: a Quaestor-csoport egy részlege kötvényeket bocsátott ki, és az így beszedett pénzeket befektette. Az ebből származó hozamnak pedig biztosítania kellett, hogy a kisbefektetők később hozzájussanak az általuk befektetett tőkéhez és a kötvények hozamához. A probléma nagy valószínűséggel abból adódott, hogy a csoport rosszul fektetett be, és emiatt pénzt veszített. Hogy fenntartsák a látszatát, fiktív kötvényeket bocsátottak ki (az MNB tudta nélkül, amelynek pedig jóvá kell hagynia a kötvénykibocsátást).

A tavaly 60 milliárd forintos nagyságrendben bocsátottak ki vállalati kötvényeket, ezt az MNB jóvá is hagyta. Ezen felül azonban körülbelül 150 milliárd forint értékben bocsáthattak ki fiktív kötvényeket is, amelyből a veszteséget próbálhatták finanszírozni. Magyarán, egy egyszerű piramisjáték folyt a cégnél, amit egy idő után fiktív kötvényekre építettek. 

A cég azután bukott le, hogy a tavaly kibocsátott - ezt jóváhagyta az MNB - vállalati kötvényekből most járt le 5-6 milliárd, a cég azonban nem tudta visszafizetni ezt, ezért csődvédelmet kért. Az ügy tehát jelentősen eltér a Buda-Cash-botránytól, viszont mindkét cég jelentős tőkepiaci szereplőknek számít, ami azt jelenti, hogy jelentős rendszerkockázat áll fenn, ha ilyen nagy szereplők követnek el ilyen mértékű csalásokat.

Nem mai történet ez se...

A Quaestor-csoportról tudni, hogy jelentős szereplője az ingatlanpiacnak, és különböző ingatlanpiaci befektetésekkel is foglalkozik, így nem nehéz kitalálni, hogy a válság után bedőlő ingatlanpiacon nagyobb veszteséget könyvelhettek el. Ilyen projekt például a Dunacity, amelyben a Quaestornak 50 százalékos részesedése van, a beruházás azonban 2008-2009-ben megtorpant, és azóta sem indult be. A 30 milliárd forintból megvalósult ETO-Park tulajdonosa is a Quastor, akár csak több kisebb-nagyobb ingatlannak országszerte, ahogyan azt a Portfolio összegyűjtötte.

Ezért azért fontos információ, mert tudni lehet, hogy a kisbefektetők pénzének egy jelentős részét olyan ingatlanokba/beruházásokba tették, amelyek vagy meg sem valósultak, vagy illikvidnek számítanak. Még ha az ingatlanpiacon derült is lenne a helyzet, egyik napról a másikra nem könnyű értékesíteni egy ingatlant, főleg nem egy olyan horderejű beruházást, mint az ETO-Park.  A csoport azonban nem csak ingatlanokkal foglalkozik, számos területlen jelen van az utazásszervezéstől kezdve, az éttermeken át, a szoftverfejlesztésig. 

A Buda-Cash-csaláshoz hasonlóan itt sem egy 2015-ös történetről van szó, nagy valószínűséggel már évekkel ezelőtt csalhattak a számokkal, hogy ne derüljön fény arra, hogy a kötvénykibocsátás mögött nincs valódi likviditás. A Quaestor kötvénykibocsátó cége gyakorlatilag akkora mennyiségben bocsátott ki kötvényeket, hogy egy idő után már a kamatszolgálat is terhet jelentett a cég számára. A történet igazi érdekessége viszont az, hogy ez éveken át nem tűnt fel senkinek, vagy mégis?

Hol volt a felügyelet?

Piaci szereplők már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy baj lehet a Quaestornál, a felügyelet még sem lépett időben, sőt az MNB maga hagyta jóvá azt a 60 milliárdos kötvénykibocsátást, ami most már szintén a csalás részének számít. Tehát a jegybank nem tartotta aggályosnak azt a kötvénykibocsátást, ami miatt tegnap csődöt jelentette a Quaestor Financial Hrurira (Az ezen felüli 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátás az MNB tudta nélkül zajlott le, ahogyan azt írtuk korábban is.)

Ráadásul az elmúlt években biztosan volt átfogó vizsgálat a cégcsoportnál, így a kötvénykibocsátó részlegnél is (mivel 5 évente kötelező), a felügyelet korábban mégsem talált semmi kivetni valót korábban, hasonlóan a Buda-Cash-botrányhoz. Emiatt ismét érdemes kitérni arra, hogy a PSZÁF nagyon rosszul működött, de hiába egyesült az MNB-vel 2013-ban, a felügyeleti szerv akkor se tudta ellátni hatékonyan a feladatát. 

A dominó gyakorlatilag csak azután kezdett eldőlni, miután a Buda-Cash lebukott, de ehhez is nagy valószínűséggel az kellett, hogy a cég nagyot bukott a svájci frank felértékelődésén. (A befektetők azután boríthatták a bilit, miután a Buda-Cash hatalmasat, akár 10 milliárdos összeget  bukott a rossz opciós ügyleteken, és emiatt bedőlt az egész piramisjáték.)

Kérdés, hogy a felügyelet valóban jól átvizsgálta-e a céget, vagy csak felületes munkát végeztek, és emiatt nem buktak le már korábban. 

Az ügy "ironikus része", hogy a Quaestor múlt héten megfenyegette a HVG-t, miután hvg.hu megírta, hogy olyan információik vannak, amely szerint bajban lehet a Quaestor Financial Hrurira. Hétfőn ez a cég kért csődvédelmet. 

Quaestor a keleti nyitásban

A Quaestor-csoport tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója az a Tarsoly Csaba, aki meglehetősen jó viszonyban van (ma már csak volt?) a Fidesszel, és a csoport jelentős szerepet vállalt a keleti nyitás-projektjeiben, amelyből nem is keresett rosszul.  A Külgazdasági és Külügyminisztérium amúgy a botrány kirobbanása után sebtében felbontotta a szerződéseit a cégcsoporttal. 

A csoport korábban olyan beruházásokban vett részt, mint például a Moszkvai Magyar Kereskedőház, vagy a Török Magyar Kereskedőház. Bár az ingatlanok tulajdonosa a magyar állam, az üzemeltetésért magáncégek felelnek, és a fix havidíj mellett 50 százalékos jutalékot is kapnak minden üzletből, amelyet behoznak.

Forrás: 444

Egészen "szórakoztatónak" mondható az a szál is, hogy Tarsoly Csaba nagyon jó kapcsolatot ápolt azzal a Kiss Szilárddal, aki a Fidesz egyik keleti lobbistájának számított, és nem rég tartóztatták le csalás miatt. Kiss Szilárd nem is rejtette véka alá az örömét a Moszkvai Kereskedőházzal kapcsolatban.

Ezek után kíváncsian várjuk Rogán Antal nyilatkozatát, aki a múltkor a Buda-Cash-botrány során még szocialista brókerbotrányról nyilatkozott, bár valódi szálakat azóta sem tudott felmutatni. 

Jöhetnek még lebukások

A Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. után tehát itt a harmadik botrány, és nagy valószínűséggel még újabb ügyek is követhetik, amennyiben az MNB végre alaposan átvizsgál minden szereplőt. Bár a csalások eltérnek egymástól, mégis rendszerkockázatról lehet beszélni, mivel mindhárom cég tőkepiaci szereplő volt. Ráadásul kettő nagynak is számított (A Buda-Cash elsők között volt a derivatív ügyletekben, miközben a Quaestor Financial Hrurira nagyobb kötvénykibocsátónak számított).

Forrás: portfolio

Az újabb és újabb esetek jól bizonyítják, hogy a pénzügyi felügyelet nem működik jól. Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, szükségesnek látjuk a szervezet megerősítését, és azt, hogy teljesen független legyen a politikától. Láthatóan teljes tévút ugyanis a jelenlegi modell, ahol az MNB a hatáskörébe vont felügyeletet nem tudja megfelelően ellátni.

Ráadásul, válhatóan elég sokba kerül ez nekünk, adófizetőknek.

 

 


A blogbejegyzés eredetije: Quaestor: Fideszes offshore lovag bukása...


Hozzászólások


kwepi
3 éve

Bizony kellene mennie, sürgősen, és egyenesen börtönbe!

De ki meri ma ezt meglépni Magyarországon?

Pedig egyszerű lenne a képlet: azonnali letartóztatás és minden számla és vagyon zárolása, a családtagok házi őrizetben tartása mindaddig, amíg a Strasszburgi bíróság le nem folytatja a pereket.

Bár én ezt kiterjeszteném az összes parlamenti képviselőre. Legfeljebb néhánytól majd bocsánatot kérnék. Attól tartok, nem lennének túl sokan.

Kataaa képe

Kataaa
3 éve

Újabb és újabb bizonyítékokra derül fény, ennek a kormánynak mennie kell!