A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Orbanisztán: nem a szegényeknek való vidék

via Ténytár blog

2014. november 13. 10:02 | 2 hozzászólás

Egyre nehezebb a szegények sorsa Magyarországon, a Fidesz mintha elfeledkezett volna az ország egyharmadáról.

Két intézkedés biztosan emelni fogja az élelmiszerárakat, amely a szegényeknek fáj majd a legjobban: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése és a fuvarozók költségeinek növekedése. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 0,1 százalékról a 60-szorosára, 6 százalékra  emelkedik azoknál a láncoknál, ahol az éves bevétel meghaladja a 300 milliárd forintot. Ezt pedig nyilván majd a fogyasztókra hárítják át. De ne feledkezzünk meg a vasárnapi zárva tartás lehetőségéről sem,  amellyel 20-25 ezer embert tennének munkanélkülivé és tízmilliárdoktól esne el a költségvetés is. 

Ezeket pedig követi egy sor új adó, amelyeket az internetadó leple alatt jelentett be a kormány. A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdőre, a papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és háztartásokat. Ráadásul hiába a rezsicsökkentés miatt mesterségesen alacsony infláció, ha az élelmiszerek jobban növekedtek ennél. A növekvő élelmiszerárak pedig mindig az alsóbb rétegeket sújtják, mivel a jövedelmük sokkal nagyobb részét költik élelmiszerekre.

2015-ben pedig a felzárkóztatás is megkezdődik illiberális módra: a kormányzat igyekszik mindenkit beterelni a közfoglalkoztatásba. A közmunka azonban nem vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra, sőt, sokszor kiszolgáltatott helyzeteket eredményez. Ráadásul a közmunka drága is: minden közmunkás több mint 115 ezer forintjába kerül az államnak, míg a dolgozók jóval a létminimum alatti összeget, alig 50 ezer forintot kapnak kézhez.

Az élelmiszerek biztosan drágulni fognak

Országunkban immár 4 millióan élnek a létminimum alatt. Ezek az emberek sokkal nagyobb mértékben szenvednek egy esetleges élelmiszerár-emeléstől, hiszen szűkös forrásaikból még több megy el alapélelmiszerekre. Jövőre azonban két intézkedés biztosan drágítani fogja az élelmiszereket: az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése és a fuvarozók költségeinek növekedése.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 0,1 százalékról a 60-szorosára, 6 százalékra emelkedik azoknál a láncoknál, ahol az éves bevétel meghaladja a 300 milliárd forintot. Gyakran a  legolcsóbbnak számító hipermarketek már most jelezték, hogy a többletköltséget nem fogják benyelni, így csak ebből egy átlag 6 százalékos drágulás következik.  De ne feledkezzünk meg a vasárnapi zárva tartás lehetőségéről sem  amellyel 20-25 ezer embert tennének munkanélkülivé és tízmilliárdoktól esne el a költségvetés is. 

A fuvarozók költségei pedig az áfacsalás elleni küzdelem jegyében növekedhetnek a fuvarkövető rendszer bevezetése miatt. Ez közép távon nyilvánvalóan megjelenhet a fuvarozás áraiban. A rendszer lényege az lenne, hogy a sofőröknek minden út előtt adminisztrálni kellene, így a remények szerint minden árumozgást figyelemmel tudnak majd követni. 

Ezeket pedig követi egy sor új adó, amelyeket az internetadó leple alatt jelentett be a kormány. A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, a tusfürdőre, a papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és a háztartásokat. Kiterjesztik a chipsadót egyes alkoholos italokra, de bizonyos tömények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak, mentesülni fognak az adó alól. A tömegborokra is különdíjat vetnek ki. De ne feledkezzünk meg a 27 százalékos áfáról sem.

Ráadásul hiába a rezsicsökkentés miatt mesterségesen alacsony infláció, ha az élelmiszerárak jobban növekedtek ennél. A növekvő élelmiszer árak pedig mindig az alsóbb rétegeket sújtják leginkább, mivel a jövedelmük sokkal nagyobb részét költik élelmiszerekre. Többször foglalkoztunk azzal, hogy a visegrádi országokkal szemben tavaly tovább nőtt azok aránya, akik a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának vannak kitévea 2012-es 32,4 százalékról, a tavalyi évre 33,5 százalékra ugrott a mutatószám Magyarországon (közben a visegrádi négyekben csökkent). Vagyis Magyarországon minden harmadik ember szegénységben él. 

A Központi Statisztikai Hivatal idén is közzétette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt. Pontos adatot immár nem tudunk, de a bűvös 4 milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma.

Felzárkóztatás illiberális módra

 A választások előtt sikerült csúcsra járatni a közmunkát: a téli közfoglalkoztatásba a célként kijelölt 200 ezer helyett végül majdnem 230 ezer embert sikerült bevonni. Közvetlenül a választás után felmerült, hogy a közmunka ilyen mértékű kiterjesztése fenntarthatatlan, a közmunkásokat szélnek eresztik. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint májusban 100 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma.

Majd májusban Lázár János bejelentette, hogy nem lesz hátra arc: az államnak május 1. és december 31. között éves szinten 200 ezer embernek kell biztosítania közmunkát, ami legalább annyi ember, mint amennyi május 1-je előtt dolgozott, sőt bizonyos településeken több is. Azóta az az ígéret is elhangzott tőle: a kormány célja, hogy 2015 januárjától minden munkaképes-korú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson. A vs.hu infografikáján jól látszik, hogyan tolódtak el a munkanélküliség kezelésére szánt összegek.  

A közmunkaprogramban résztvevők helyzete attól is nagyban függ, hogy ki és hogyan vezeti a közmunkásokat. Sokszor megfelelően ellátják őket feladattal, de egyes helyeken megalázóak és elégtelenek a közmunkások munkafeltételei, ez főleg a fizikai munkásokra jellemző. Ha ehhez még hozzáadjuk azokat az apróságokat, hogy a közmunkások a kampány alatt olykor muszájból fideszes pártrendezvények termeinek berendezését végezték, valamint fideszes ajánlószelvényeket osztogattak, már kicsit teljesebb képet kapunk a közmunkaprogram körüli állapotokról.

Ráadásul a közmunka drága is: minden közmunkás több mint 115 ezer forintjába kerül az államnak, míg a dolgozók ennek kevesebb mint a felét kapják kézhez. Ami pedig még ennél is fontosabb: sem a munkaerőpiacra nem vezet vissza, sem stabil jövőképet nem képes adni, ráadásul jóval a létminimum alatti, 50 ezer forintos bérből ember legyen a talpán, aki megél.

 

 

 


A blogbejegyzés eredetije: Orbanisztán: nem a szegényeknek való vidék


Hozzászólások

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Az emberiségé? Magyarország szegény lakossága nem az emberiség... csak egy picinyke része. Amúgy is rossz a mondat, mert selejtezni a hasznavehetetlen, szükségtelen dolgokat szokták. A szegények pedig se nem hasznavehetetlenek, se nem szükségtelenek. nagyon is szükség lenne rájuk, hasznos munkát végezve... 

Kataaa képe

Kataaa
4 éve

Egyre jobban  hiszem, az emberiség  selejtezése elkezdődött!