A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Mikor robban a devizahitel-bomba?

via Ténytár blog

2014. január 14. 12:15 | 2 hozzászólás

A magyar gazdaság és a társadalom egészének jelentős terhet jelent a devizahitelek problémája, amellyel az eddigi években a kormányok nem tudtak kellő sikerrel megbirkózni.

Az érintettek nagy száma miatt az ügy a közelgő választások miatt is kiemelten fontos, így egyetlen politikai erő sem teheti meg, hogy ne vegyen tudomást erről a helyzetről, főleg kormányon.

Éppen ezért a jobboldali kormány a helyzet egészét kezelni nem képes próbálkozásai után megpróbálta az ügyet - annak jelentős részben politikai és társadalmi felelősségével együtt - a kormányzásért nem, csak a jogszabályok alkalmazásáért felelős bíróságokra tolni. Ebben azonban a bíróságok nem voltak partnerek. A kormányzat-kúria összecsapás még várhatóan folytatódik!

Az első kísérletek

A 2003-at követően folyamatosan növekvő devizahitel-állomány súlyos problémát jelentett és jelent ma is a magyar társadalom és gazdaság egészének. A probléma először a gazdasági válság kirobbanásakor vált nyilvánvalóvá, amely a forint árfolyamának a gyengülése mellett a hitelek törlesztését szolgáló családi jövedelmek csökkenésével is együtt járt.

Éppen ezért már a 2010-es kampányban is fontos szerepet kapott a kérdés rendezése. A jelenlegi kormánypártok akkor a "Nem hagyunk senkit az út szélén" szlogen köré csoportosítva gyors és hatékony megoldást ígértek.

A kérdés azonban jóval bonyolultabb volt annál, mintsem azonnal meg lehessen oldani.

Tisztázzuk az alapokat!

Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy a magyar gazdaságban - annak nyitottságára és a forint hullámzó árfolyamára tekintettel - a devizaalapú hitelek közgazdaságilag hibás jellegű terméknek bizonyultak. A kérdés csak az, hogy hogyan kezelhető ez a probléma.

A kérdés áttekintéséhez néhány félreértést kell tisztázni. Több devizahiteles csoport azt szerette volna elérni, hogy ezeket a szerződéseket egészükben nyilvánítsák semmissé. Csakhogy a semmisség intézményének jelentéstartama nem egyenlő a hétköznapi jelentéstartalommal. A semmisség ugyanis nem azt jelenti, hogy nem kell visszafizetni a pénzt, hanem, hogy az eredeti állapotot kell helyreállítani: azaz alapvetően egyösszegben ki kell fizetni a teljes tőketartozást, valamint az általános szabályok szerint el kell számolni a kamatokkal is. Így a szerződés teljes semmissége az adósnak is ugyanolyan kedvezőtlen lehet, mint a pénzügyi intézménynek. Ezekre a megfontolásokra is figyelemmel a Kúria a részleges semmisséget preferálta, amely az ügyfél számára hátrányos elemeket törli a szerződésből, így nem kell azonnal, a teljes összeget és annak bizonyos kamatait és költségeit megfizetni.

Ezzel át is tértünk a másik kérdéscsoportra, azaz arra, hogy ki tudja és kinek kell ezt a helyzetet kezelnie, s hogy mindez milyen eszközökkel történhet.

Tovább...


A blogbejegyzés eredetije: Mikor robban a devizahitel-bomba?


Hozzászólások

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Bocsika, hogy belekotyogok, de ez a devizahitel probléma nem az.... A probléma (bármilyen hitel esetében) az, hogy a gazdaság leállásával és a válság hatására az adósok egy része nem tudott fizetni. És? Tudniiillik a forint hiteles se tudott, de azokról nagy csönd van. Gyanítom, ha többen lennének, akkor se lenne hangzavar. 

A devizahiteleseken jó gazdaságpolitikával lehet segíteni, mással aligha, hacsak nem kívánjuk a pénzt elfüstölésre felajánlani. (mert ma már állítólag igen számosan akadnak olyanok, akik, bár tudnának, de nem törlesztenek, mert majd a kormány úgyis kisegíti őket).

Amúgy a bomba, sajnos a szó szoros értelmében, bármikor robbanhat és nem lennék meglepve, ha a hétfői robbantásnak nem lenne köze ehhez a kimondottan agyatlan barom kormánykommunkiációhoz és bank ellenességhez...

Kataaa képe

Kataaa
4 éve

Bármikor robbanhat, a kanóc  már  füstöl...