A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

A megtakarítások államosítása: tovább csökken a banki...

via Ténytár blog

2014. július 7. 11:52 | 3 hozzászólás

Ahogy azt már tavaly év végén megírtuk: egyre kevésbé éri meg bankbetét tartani.

A tendencia nem fordult meg, a lakosság bankbetétállománya az év első felében továbbra is rohamosan csökkent. Ez pedig se a bankoknak, se az országnak nem jó.

A betéti állomány csökkenése mögött két ok húzódik meg: a jegybanki alapkamat tovább mérséklődött az év első félévében és újabb történelmi mélypontra süllyedt (jelenleg 2,3 százalék), ezzel párhuzamosan pedig a bankbetétek hozamai is korábban nem látott mélypontra csökkentek. A másik ok a továbbra is kedvező nemzetközi környezet és az ebből fakadó kockázatvállalás. Bár a részvénypiacok korántsem teljesítenek már olyan jól, mint a tavalyi évben, a különböző befektetési alapok portfólióin keresztül még mindig jóval magasabb hozamot lehet realizálni, mint a bankbetétekkel. 

Aki biztonságosabb befektetést keres Magyarországon, az továbbra is államkötvényt vásárol: a kincstárjegyek és államkötvények hozama meghaladják a betéti hozamokat, és az alacsony kockázati felárak most azt mutatják, hogy nem kell számolni 5 éven belül semmilyen katasztrófa forgatókönyvvel.

Mit mutatnak a statisztikák

Májusban 165 milliárd forinttal mérséklődött a lakossági betétállomány, egy év alatt pedig 695,1 milliárd forint volt a csökkenés. A forintbetétek után a kereskedelmi bankok 1,89 százalékos kamatot fizettek májusban, míg tavaly áprilisban a betétek átlagkamata 4,3 százalék volt.  A hozamesés még szembetűnőbb, ha a két évvel ezelőtti szintet nézzük, amikor 6 százalék felett volt még a bankbetétek hozama

Ha az inflációt is számításba vesszük, akkor már közel sem annyira kedvezőtlen a helyzet: 2012-ben az éves átlagos infláció 5 százalék felett volt, tavaly a fogyasztói árindex változása 1,7 százalék volt, idén pedig a nullát súrolja. Ez azt jelenti, hogy a reálkamat-változás közel sem annyira kedvezőtlen, mint a nominális kamatszinté (2012-ben például volt olyan hónap, amikor negatív reálkamatlábat lehetett tapasztalni, miután a jegybank úgy kezdte a kamatot csökkenteni, hogy közben az infláció 6 százalék felett volt egyes hónapokban). 

Az okok

Hazai és nemzetközi folyamatok egyaránt hozzájárulnak a bankbetétek apadásához:

- A jegybank 2012 augusztusa óta minden hónapban lazít, az irányadó ráta történelmi mélypontra süllyedt, jelenleg 2,3 százalék. Ezzel párhuzamosan a lekötött lakossági betétek hozamai is folyamatosan csökkentek. 2012 júniusában 6,74 százalék volt az átlagkamat, jelenleg a forintbetéteknél 1,89 százalék. 

- A nemzetközi gazdasági környezet továbbra is kedvezőnek mondható, még az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusok ellenére is. Bár a hazai részvénypiac egyáltalán nem teljesít jól, a befektetési alapoknál továbbra is kedvező hozamokat lehet elérni. Bár a nagy tőzsdék benchmark-indexei sorra döntik meg az újabb csúcsokat, sokak szerint még mindig érdemes lehet fejlett piaci részvényekbe fektetni

- A magyar államkötvények hozamai a betéti hozamok felett vannak (még a 3 hónapos diszkontkincstárjegyé is), és a kockázati prémiumok azt mutatják, hogy közép távon sem kell tartani egy esetleges katasztrófától (az 5 éves CDS-felár a 2010-es kormányváltás idején tapasztalt alacsony szintre süllyedt vissza)

- A kormány is államkötvény-vásárlás irányába tereli a lakosságot a különböző prémium kötvényeken keresztül. Ezzel kvázi államosítja a megtakarításokat.

- Bizalmi okok is lehetnek a betéti állomány csökkenése mögött, bár ez elsősorban az előző ciklus feléig volt jellemző, amikor sokan külföldre vitték a pénzüket például a nyugdíjvagyon államosítása után. Jellemzően most a tehetősebbek kereshetnek olyan országokat, ahol magasabb hozamot tudnak realizálni megtakarított vagyonukkal. 

Zajlik a harc a megtakarításokért

Az elmúlt egy évben komoly verseny bontakozott ki a kereskedelmi bankok, a befektetési alapok, illetve a magyar állam között azért, hogy ki tudja magához csalogatni a magyar befektetőket, illetve a lakosság forrásait. Tegyük azonban hozzá, hogy a verseny itt sem egyenlő felek közt zajlik: a kamatadó a csökkenő jegybanki alapkamattal együttesen jókora hátrányt okoz a kereskedelmi bankoknak. A kormány célja ugyanis deklaráltan a lakosság minél erőteljesebb lökése az állampapírpiac felé a kereskedelmi bankok betéteitől és a befektetési alapoktól. A hosszú távú állampapír hozamemelkedése azonban nemhogy olcsóbbá tenné, inkább drágítani fogja az ország működésének finanszírozását. Hiába nyer tehát rövid távon az állam a megtakarítások államosításával, hosszú távon veszít az üzleten.

A bankoknak nem jó

A betéti állomány apadása sem kedvez sem a bankoknak, sem az országnak. A romló hitel-betét arány miatt a bankoknak kevesebb lehetőségük van hitelezni, a statisztikák pedig azt mutatják, hogy az MNB hitelprogramja sem fut már olyan jól, mint a tavalyi évben (ez elsősorban a szűkös hitelkereslettel magyarázható). 

Várhatóan a bankoknak súlyos veszteséget kell majd realizálniuk a devizahiteles csomagok miatt. Még a legoptimistább forgatókönyv is 400 milliárd forintos vesztességgel számol, de durvább esetben ennek duplája is lehet a veszteség, amely már a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti. 

Bár a bankok mérlegében szereplő mérgező eszközök "megtisztulhatnak", viszont a hatalmas veszteség és a továbbapadó betéti állomány miatt ismét szűkülhet a hitelcsatorna, hasonlóan a végtörlesztés időszakához. (Az MNB hitelprogramja iránti keresletcsökkenés azt mutatja, hogy már a vállalkozások irányából sem várható erősebb impulzus). 

Mi várható? 

A nulla közeli infláció és a kedvező nemzetközi légkör miatt tovább csökkenhet a következő hónapokban a jegybanki kamatláb, ezt pedig azt jelenti, hogy a bankbetétek hozamai is tovább mérséklődnek. Ilyen körülmények között várhatóan a lakossági betétállomány süllyedése sem áll meg. A folyamat tompulhat a kamatcsökkentés lezárásával, azt viszont még nem tudni, hogy hol a folyamat vége. 

Jövőre viszont egy magasabb infláció esetén mindenképpen a nominális kamatok emelkedésére kell számítani, ellenkező esetben a negatív reálkamat miatt még nagyobb betéti kivonás lenne a bankokból.


A blogbejegyzés eredetije: A megtakarítások államosítása: tovább csökken a banki...


Hozzászólások

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Mintha az író nem tudná, mellesleg, hogy a cél a bankbetétek átkényszerítése az államkötvényekbe.. Mert ugye abból finanszírozódik sok minden.. Bár, hogy azután azt miből fizetik majd vissza? 

(Én a fidesznyikeket már rég nem szembesítem semmivel, mert értelmesen nem lehet velük beszélni)

plalyA képe

plalyA
4 éve

Ami azt illeti nevetséges is az egész-

Az egyik bankban a lekötött pénzek után évi 1,8%-os kamatot fizetnek. Az éves infláció az MNB becslése ( előrejelzése) alapján 2,4%

Ja, persze az 1,8 %-os kamatból még fizetni kell a kamatadót is. Mert persze az államnak jól kell járnia ne hogy már felkopjon az álla a sok mihaszna politikusnak.

Jobban járok ha a pénzemet a spajzban az uborkásüvegben tartom, akkor sem romlik sokkal többet mintha a bankba teszem.

Most kéne az a sok  FIDESZ hívőt kihajtani a Duna-partra. Annó megfolytottak volna egy kanál vízbe mikor azt írtam a portáljukon, hogy egy elbaltázott gazdaságpolitika kapkodó nemzetieskedő bezárkózó kapializmust akarnak amely csak a csődbe vezet. Úgy fel voltak háborodva, hogy csak na. Mindenféle nemzetietlen komenista szekértoló voltam.

Most kéne szembesíteni őket a 321 Ft-os Euróval ( Bár azonnal mindenféle támadásról beszélnének szerencsétlenek)

 

Kataaa képe

Kataaa
4 éve

Ki az, aki ilyen bizonytalanságban, banki kötvényeket vásárol? Már akinek van miből...