Kilátástalan helyzetben a magyar egészségügy

Továbbra is él a hálapénz intézménye, jellemző a túlterheltség, a munkakörülmények pedig siralmasak, és az infrastruktúra is hiányos.

Míg az orvoselvándorlás az elmúlt évekhez képest minimálisan csökkent, addig az egészségügyi szakdolgozók egyre többen mennek el. A Kopint-Tárki felmérése szerint az összes magyar orvos legalább 10-12 százaléka dolgozik külföldön, de az aktívan gyógyítók között az arány 20 százalék felett lehet, közülük a legtöbben aneszteziológusok, belgyógyászok, sebészek és gyermekorvosok. Az idősebbek inkább maradnak: a Magyarországon dolgozó orvosok fele elmúlt már 50 éves. Kérdés az, hogy mi lesz, ha ők is nyugdíjba vonulnak: hová lesznek az utánpótlást jelentő fiatal orvosok? Visszajönnek-e Magyarországra?

Elvándorlás - nem csak a pénz miatt

Szeptember elsejétől a szakorvosok bére bruttó 107 ezerrel, jövő novembertől újabb 100 ezerrel növekszik, a rezidensek alapbére jövő novemberben 50 ezerrel, a szakdolgozóké pedig idén átlagosan 26,5 százalékkal, jövő novemberben, 2018-ban és 2019-ben további 8-8 százalékkal emelkedik.

Úgy tűnik, a béremelés mégsem elég az elvándorlás teljes megfékezéséhez. Az orvosokat ugyanis nemcsak a rendezett fizetés motiválja a külföldi munkavállalás során, hanem az ott tapasztalt körülmények is. A legtöbben az itthoni munkakörülmények miatt is választják a külföldi munkavégzést. Ott ugyanis élhetőbb körülményeket, jobb felszereltséget, a rezidensek pedig magasabb szintű oktatói odafigyelést kapnak, sőt a rendszer a hálapénz intézménye nélkül működik, és maximális ellátást kap a beteg.

Nem úgy, mint itthon...

Ez egyelőre nálunk viszont csak szép álomnak látszik, ugyanis nem csak az orvosok látják így a helyzetet. Az emberek is temetik a hazai egészségügyet, hiszen kifejezetten rossznak, egy 10-es skálán 3,85-nek ítélik meg a hazai lakosság egészségi állapotát a magyarok. Öt emberből négy egyetért azzal, hogy probléma az elvándorolt orvosok hiánya, és szinte mindenki azt gondolja, hogy az országban többet kellene költeni az egészségügyre. Ezt az is bizonyítja, hogy egyre többen választják a magánrendelőben való ellátást, mint a kórházi egészségügyi, vagy szakrendelői ellátást. Ez valószínűleg a színvonalbeli különbségnek is köszönhető.  A hazai egészségügy állapotáról ugyanis riasztó felmérések készültek: az Országos Tisztiorvosi Hivatal a 2015. évi kórházi fertőzésekről szóló összefoglaló jelentése szerint 2015-ben is többen haltak meg szimplán azért, mert kórházba kerültek, mint közlekedési balesetben (691-en haltak meg kórházi fertőzésben, közúti balesetben pedig 644-en)

Tovább...