Hasonlóan visszás érzésekkel fogadtam tegnap este, hogy általános felháborodási hullám csapott végig az ellenzéki oldalon a Fidesz egyik legvállalhatatlanabb arcának ama kijelentésére, hogy aki teleszüli, azé a világ. (Pár órája hallgattam az Orbán nevű ember nyitóbeszédét, amelyet a Családok Budapesti Világtalálkozóján ma hörgött fel sötét bensője legmélyéről. Hát ha van ok háborogni… akkor ezen lehet.)
Visszatérve: azt gondolom egyrészt, hogy – mint mindenki mással kapcsolatban is érvényes ez – az állampárt szellemi verőemberével egyáltalán nem az a baj, hogy esztétikailag milyen benyomást kelt. Ezért aztán eléggé nagy hülyeség a pofájának és a kinézetének minősítgetésével felmentést találni azokra az irgalmatlan és megbocsáthatatlan aljasságokra, amelyek a száját folyamatosan elhagyják.
Másrészt azt is gondolom, hogy van ok bőven a felháborodásra. Csakhogy ez az összehangolt sikítófrász – egészen odáig elmenően, hogy a Fidesz alelnöke minden nőt megsértett, ezért távoznia kell a közéletből – már korábban számtalanszor és ezerszer indokoltabb lett volna, mint most e személytelen – a kollégát idézve, egy intellektuális ősrobbanással felérő – népi bölcsesség kapcsán. Ugyanis azon a lakossági szeánszon, ahol Németh Szilárd végtelenül primitív világképét ráokádta mintegy félszáz idős emberre, ennél sokkal vadabbak is elhangzottak. A teleszült világ kategorikus imperatívuszánál néhány nagyságrenddel aggasztóbb kijelentések, amelyek a világ teleszülésével szemben, majdhogynem közveszélyesek.
Hozzászólások
Kataaa
1 éve
Miért is kellene felháborodni? Itt minden nagyon jó, minden nagyon szép, itt minden úgy alakul, ahogy a nemzeti kormány akarja. A nép többsége időnként leesett állal várja, hogy valami történjen. Beletörődni látszik a sorsába. Pedig itt a lehetőség, hogy kivívja saját maga "akaratát". Ahhoz kellene némi bátorság a gondolat végiviteléhez.