A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Edgar Swan: Ha én...mi is lennék?

via Ordítok blog

2015. szeptember 4. 11:57 | 6 hozzászólás

A g-vel kezdődő szó kilőve. Mindenki döntse el, mivel helyettesíti magában.

Szóval, ha én miis lennék, akkor megrémülnék a népszerűségem zuhanásától. Tudnám, hogy előbb-utóbb baj lesz abból, hogy a közvetlen beosztottaim, a hozzám hű emberek, rokonaim, szomszédaim szembetűnően gazdagodnak. Az emberek unalmukban elkezdenek olyasmire figyelni, amire eddig nem. Elkezdenek olyasmikre rákérdezni, ami eddig nem érdekelte őket. Például arra, hogyan és miből vásárol egy közszolga olyan házat, amire a legális fizetéséből 50 évnyi spórolás alatt sem jönne össze a pénz, miközben az említett közszolga mindössze 40 éves és vélhetően nem születése pillanatában lett közszolga, viszonylag jó fizetéssel.

Ha én miis lennék, jó zsíros megbízásokat adnék a vejemnek, szomszédomnak, barátaimnak aztán széttárnám a karomat, hogy hát becsületes magyar vállalkozók, mi ezzel a gond. Közben tudnám, hogy baj lesz ebből, mert annyira elpofátlanodott mindenki a szárnyaim alatt, hogy már nem is titokban csinálják, hanem nyilvánosan és pofátlanul. Aggódnék és törném a fejemet, mit lehetne tenni, mert én két év múlva, négy év múlva és húsz év múlva is miis akarok lenni. Ekkorra már megvívtam volna a pálinkaharcot, az akác-csatát, kiosztottam volna mindenkinek a sallereket és kokikat, a szélsőséges pártokat egy pofon kíséretében a sarokba zavartam volna. Ezeket újra elővenni nem lehetne, mert már unják az emberek.

Ekkor jönne a válasz imáimra. A menekültek. Még nem értek ide, de ez elkerülhetetlen. Első lépésként minden létező módon ráhoznám a frászt a népre. Mindenkinek a tudomására hoznám, hogy a bibliai hét csapás semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Jönnek a vadak, akik el akarják venni az emberek munkáját, kifosztják az otthonaikat, megerőszakolják az asszonyokat és a letarolnak mindent.

Amikor ideérnek a menekültek, nem tennék semmit. Bár tudtam arról, hogy úton vannak, de nem készítettem fel a fogadásukra a megfelelő szerveket, hadd érje csak váratlanul az embereket az úton bóklászó, idegen kultúrából jöttek csoportja. Amikor elég feszült már a helyzet, amikor már letapostak elég vetést, leettek elég barackot és eléggé be van mindenki tojva, akkor akcióba lendülnék. Elkezdeném összefogdosni az eddig viszonylag akadálytalanul áthaladókat. Már sem az ország területére lépni, pláne azon átmenni nem tudnak olyan egyszerűen, mint eddig tették. 

Közben visszautasítanék minden megoldási javaslatot, ami enyhíthetne a kialakult helyzeten. Engedném, hogy a menekültek a fővárosban táborozzanak. Sokan. Egyre többen. Gondosan ügyelnék arra, hogy sem tisztálkodási lehetőségük, sem élelmük ne legyen. A véletlenül a területen található mobil vécét nem üríteném, főleg nem szállítanék oda több ilyet. Néhány nap elég lenne arra, hogy a környékbeliek panaszkodni kezdjenek a bűzre, a tömegre, a koszra. Ezt jól be lehet mutatni a sajtóban, hogy tessék: koszosak, büdösek, mindenhová ürítenek. Vadak. Arra azért felhívnám a sajtó figyelmét, hogy gyerekek ne szerepeljenek sem a fotókon, sem a televíziós bejátszásokban. Még a végén valaki elgondolkodna rajta, hogy a többség csak olyan hétköznapi ember, mint ő maga és sajnálni kezdené őket. Ne sajnálja! Gyűlölje és rettegjen tőle!

Ugyan semmilyen központi segítséget nem adnék nekik, a nyomorult civilek bekavarhatnak. Mert ételt, vizet, gyógyszert, információt, tolmácsot, emberséget osztanak. De nem baj, ez csak elodázza a végső megoldást, meggátolni nem tudja. 

Hogy kicsit gyorsítsak a dolgokon és tovább feszítsem a húrt, jól megpakolnék két vonatot menekültekkel és útnak indítanám egy baráti, de azért nem annyira szeretett országba. Talán abban reménykednék, hogy az útba eső ország nem engedi át őket, vagy a baráti ország visszatoloncolja. Sajnos nem ez történik. A szomszédos ország gond nélkül átengedi, az aljas baráti ország befogadja és felkészül a további vonatok és menekültek fogadására. 

Ez nem jött össze, pedig milyen nagyot szólt volna, ha visszazavarják őket. Sebaj! Akkor most azt csinálnám, hogy nem indítanék vonatot. Egyáltalán, semmilyet sem. Egy vonat sem hagyhatja el az országot. A hülye vadak ugyan már megvették a jegyeket, mert nem szóltam, hogy ne vegyék meg. Jó ez így, mert nyilván dühösebbek és elkeseredettebbek lesznek. Nem mondanék semmit. Senkinek. Csak izguljanak, várjanak és reménykedjenek nyugodtan. A baráti ország meg csak hadd pislogjon, hogy a váratlanul átengedett két vonatnyi ember után, amikor már felkészültek a további menekültek fogadására, akkor nem küldünk egyet sem. Kapják be!

Napokig szívatok mindenkit. Kivezénylem a rendőröket, sok-sok rendőrt. Azok védik a sehová sem induló vonatokat. Ha szerencsém van, egy feldühödött vad nekiugrik egy egyenruhásnak. Az lenne csak a szép, mekkorát szólna a sajtóban! Ez talán meg is történne, ha a hülye civilek nem zabáltatnák, nyugtatnák a vadakat. De zabáltatják. Biztosan túl sok a pénzük. Majd gondoskodom róluk később, de most ki kell használnom a kínálkozó lehetőséget. 

Tehát azt csinálom, hogy hirtelen-váratlan vonatot küldök a pályaudvarra és azt mondom/sugallom, hogy bár a határon nem mehet át a szerelvény, de Sopronig igen. Onnan mindenki mehet isten hírével. A sok hülye felzsúfolódik a vonatra. Vonat indul. Az ostoba szomszéd ország szerelvényeket indít a vadakért, a baráti ország felkészül, én meg jót röhögök.

Ugyanis csak pártíz kilométerre engedem a vonatot, ott megállítom és közlöm a vadakkal: nix ugribugri, indulás a táborba! Ebből csak jól jöhetek ki. Ha valamelyik (pláne többen) elkeseredésükben a rendőrökre támadnak, akkor meg lehet mutatni, milyen állatok. Ha esetleg egy rendőr reagál ijedtében túl brutálisan, akkor meg majd jól megbüntetem, nem úgy, mint a tuggyukki, aki kilövette a békésen gyújtogató polgárok szemét. Akár párhuzamosan mindkét verzió is mehet, nekem úgy is jó!

A szomszéd ország, meg a baráti ország lefújhatja a készültséget. Esetleg majd később meglepem őket azzal, hogy mégis küldök párszáz embert, amikor nem számítanak rá. Csak hogy érezzék a törődést.

Közben folyamatosan tudatosítom a rettegő országlakókkal, hogy mennyi pénzbe kerül nekik a vadak etetése. Arról nem szólok, hogy erre kapok nemezetközi anyagi segítséget, mert nem kell mindent tudniuk. Azt is sokszor elmondom, hogy el akarják venni a vadak a munkájukat. Ha van, ha nincs. Arról is sűrűn szót ejtek, mekkora csapás ez mindenkinek, hogy milliószám itt akarnak maradni ezek a civilizálatlan állatok.

Ez nem gátol meg abban, hogy kimenjek a többi országgal közös megbeszélésre és a többiektől követeljek 8 millió eurót a jóságomért, de közben közöljem az egybegyűltekkel - különös tekintettel a baráti országra - hogy ez nem is a mi problémánk, mert itt egyetlen egy menekült sem akar maradni. Egy sem. Majd otthon elmagyarázom az értetlen kisembereknek, hogy hogy is van ez. Úgyis mindent bevesznek.

Néhány apróságot elhallgatok otthon, mert jobb az úgy. Például azt, hogy annak a szövetségnek, amelynek tagjai vagyunk, vannak törvényei. Amiket a mi országunk is aláírt. Amelyekben kötelességek is vannak a jogok mellett és amelyek mindenkire nézve kötelező érvényűek. Például az, hogy aki az életét mentve menekül, háború sújtotta országból érkezik, vagy akár csak ezt állítja önmagáról, az nem minősül illegális határátlépőnek. Az ilyen ember menekült státuszra jogosult addig, ameddig az ügyét el nem bírálják. 

Azt sem árulom el a népemnek, hogy valójában én csináltam ezt a rohadt nagy kavarodást, feszültséget. Mert simán fel lehetett volna készülni időben a menekültek fogadására, létre lehetett volna hozni ideiglenes befogadó állomásokat, megfelelő létszámmal fel lehetett volna készülni a menedék kérelmek elbírálására. Meg lehetett volna szervezni az élelmezésüket, orvosi ellátásukat, a tájékoztatásukat. Francot! Akár át is engedhettem volna őket az országon, de én inkább begyűjtöttem őket lehetetlen körülmények közé, hogy minnél nagyobb cirkusz legyen. 

Azt sem mondom el (mert okos vagyok), hogy az a bizonyos dublini egyezmény nem arról szól, hogy aki nálunk lépi át a határt, az itt marad örökre. Az arról szól, hogy az az ország köteles elbírálni a menedék kérelmet, amelyik regisztrálta őket, praktikusan ahol átlépték az unió határát. Regisztráció, kérelem beadása, elbírálás. Aki menedékjogot kap, vagy oltalmazotti státuszt, az marad. Aki nem kap (mert nem háborús országból menekül), azt kitoloncolom. Erre a célra is vannak - a nemzetközi közösség által fenntartott - repülőjáratok, vonatok, hajók. 

Arról is kussolok, hogy aki megkapta a menekült státuszt és van közeli hozzátartozója valamely tagállamban, azt az a tagállam befogadja. Ezt családegyesítésnek hívják.

Azt sem teszem közhírré, hogy a baráti ország átvenné a háborús térségből menekülteket, nekem csak a regisztrációt és a státusz megadását kellene biztosítanom (ezt jelenti az, hogy az országnak be kell tartania a dublini egyezményt).  Arról is hallgatok, hogy a baráti ország - tőle szokatlan rugalmassággal - rengeteg törvényt, de még az alaptörvényét is módosítja azért, hogy gyorsan be tudja fogadni a menekülteket.

Arról sem beszélek, hogy párszáz menekültet kellene csupán befogadnia az országnak, a most itt rekedt sokezerrel szemben. Végül azt sem mondom el, hogy ezeket a menekülteket nem kell a nevünkre íratni, nem kell őket örökbe fogadni, de még az állampolgárságot sem kell nekik megadni. Egyszerűen csak addig kell számukra biztonságot nyújtani, ameddig haza nem tudnak menni az országukba, vagy másik országba. 

Ha ezt elmondanám, megszervezném a menekültek tájékoztatását, ellátását, adminisztrációját és tovább utazását, akkor nem lenne balhé, nem lenne cirkusz, mocsok, reménytelenség, feszültség, rettegés. Márpedig mindez kell. Mert majd nyilván alá fogom írni a kvótáról a szerződést, varázsütésre működni kezdenek a dolgok.

Többé nem kell félni a zembereknek, nem kell zsákot húzni az asszonyaik, lányaik fejére, helyreáll a közlekedés és megnyugszik mindenki.

Én pedig elmondom, micsoda harcot vívtam értük, de lám, mindent megoldottam, megvédtem őket.

Én, a győztes hadvezér. A hős. A géniusz.

Lehet a szavazóurnákhoz járulni.

Győztem.

Hogy közben lejáratom az országomat? Hogy az embertelenség jut eszébe másoknak rólunk? Hogy országon belül is ember ember ellen fordul?

Ki a faszt érdekel?


A blogbejegyzés eredetije: Edgar Swan: Ha én...mi is lennék?


Hozzászólások

Plessatt képe

Plessatt
3 éve

Csak igazat tudok Neked adni, kedves plalyA! USA csak hallgat, el van foglalva az eljövendő elnökválasztással. Ezért, na mag mivel most a közelkeleti térségben nem az álsványkincsek megszerzése a tét, hát nem igen törekszik megzabolázni az Iszlám államot. Azzal a kis bombázásokkal nem sok kárt tesz nekik, amit mutat az is, hogy lassan egész Sziriát bekebelezi. Most hol a nagy demokratikus elkötelezettség, hol a demokrácia védelme, hol az emberiesség, a emberi élet védelme, és még sorolhatnám azokat a szlogeneket, amelyek alapján évekkel ezelőtt a NATO zászlaja alatt, a demokrácia exportálásával előidézték ezt az állapotot. Most nem az lenne ugyanazok az államok kötelessége, hogy egyöntetű, közös erőven, szárazföldi csapatokkal megsemmisíteni az Iszlám államot? Ezzel is csökkenteni lehetne ezt a népvándorlást, mert a következő lépésben anyagi javakkal lehetne segíteni a normálisabb életminőséget ezekben a háborúktól szétesett országokban. Most látni, hogy az un. diktátorok korában legalább stabilabbak voltak azok az országok, nem volt népvándorlás, és a radikális csoportok sem tudtak így kifejlődni. Abban az időkben nem voltak olyan tragikus ember-mészárlások, mint mostanság. Azért, minden akkori ország stabil hadsereggel rendelkezett, az Iszlám állam létre sem jöhetett volna. De az USA-nak és a szövetségeseinek exportálni kellett azt a fene nagy demokráciát és ezzel meg is szüntetve azt a viszonylagos rendezettséget, ami azidáig volt! Most, nem ezt kellene sűrgősen rendezni, vagy legalább is tenni valamit az ügy érdekében? De nem, most hallgatás van, meg menekült áradat. Azt meg oldják meg az európaiak. Az USA meg röhög a markába. Én, ezt látom, és ebben igazat adok akár a JOBBIK-nak is. Mert, valóban, ezt is tapasztalni. Arról nem is beszélve, hogy maga az Eu is csak egy béna szervezet, tele bürokratikus, politikusnak sem mondható aktatológatókkal. Ez az EU nem képes a nagy horderejű dolgokat megoldani. Ez a szervezeti felépítés, erre nem képes. Sőt, mondhatnám, hogy nincs is jövője. Most kezdem elhinni azok politikusok kinyilatkoztatását, hogy az EU-nak át kell alakulnia, közös külügy, pénzügy, honvédelem, rendészet, mert e nélkül az EU-nak vége! Ennél még az önálló nemzetállam is jobb. Most csak a széthúzás, az egymásra mutogatás, a saját pecsenye sütögetése folyik. Lassan már úgy vagyok, hogy sok dologban Orbánnak is igazat tudok adni, mert az egyik állam vezetője sem tud a kritikáján kívül okosat mondani, már, ami a megoldásokat illeti. Kritizálni meg a legkönnyebb. Egyszóval, az egész EU a tehetetlenségtől szenved, bizonyítva, hogy nincs létjogosultsága!       

plalyA képe

plalyA
3 éve

Kedves kwepi!.

Azt írod: „Nincs a világon már olyan ország, ahol ne járta volna be a CNN tudósítása a hiradókat. Sajnos, elmondható, Magyarország leszerepelt”

Tudod nem ez az első eset.  A CNN hiradóban már akkor leszerepelt a magyar demokrácia, amikor történt az, az ominózus Dunaszerdahelyi eset, vagy a  Román- magyar focimecs utáni „Bukaresti csata”, vagy a Betyársereg  „dicső Devecseri  rohama” és még néhány ilyen agyament dolog.

Azt hiszem ez már csak hab a tortán. Az is, ahogy  jobboldal és baloldal egyaránt kommunikálja a problémát. A saját szájíze és érdeke szerint.

Természetesen egymásra mutogatva.

Egyiknek sincs  egy realitások talaján működő kommunikációja és mindkét oldal  arra használja fel a Migráció kérdését, hogy saját igazát, vagy vélt igazát bizonygassa.

 

 Tudod engem nem igazán hat meg Gyurcsány tevékenysége, mert én például emlékszem a 3 millió román  című epizódra – akkor éppen ő volt a miniszterelnök, és valahogy  az sem hagyott bennem jó szájízt. Mint ahogy ez a mostani sem. 

No, meg a szokásos magyar bunkóság sem.

Sajnos nem tudok igazat adni a dmolnárnak a ebben a kérdésben. „ És bár odakint tudják, ez a kormány műve, de azért csak csak ragad ránk valami abból a koszból, bármennyit tépjük a szánkat, és bármit teszünk is..

Nem, nem tudják. Azt tudják, hogy Magyarország (már, ha egyáltalán tisztában vannak vele hogy azt eszik-e vagy isszák – mert azt sem tudják mindenhol - lásd pl. Anglia. Mikor ott voltam megkérdezték, hogy  honnan jöttem, és amikor mondtam, hogy magyar vagyok – akkor azt kérdezték, hogy az Lengyelországban van-e) - na és a magyarok.

Megint az lesz, hogy szégyelnem kell magam, hogy magyar vagyok, mert rögtön azt fogják kérdezni, hogy „te is ilyen vagy” – Aztán hiába mondod, hogy ez egy agyament emberkének a bűne, úgy sem fogják elfogadni, mondván, hogy „akkor miért nem hajtjátok már el a túróba”

Sajnos erre meg nem tudok mit felelni.

Úgy, hogy sajnos, azzal az ódiummal kell számolni megint, hogy a nehezen megharcolt vagy kiharcolt kis pozitív megítélést lenulláztuk ismételten.

NA, de hát a magyaréknál ez nem furcsa dolog.

Az volna a furcsa dolog, ha egyszer valamihez úgy állnánk hozzá, ahogy, azt esetleg egy civilizált világ elvárná tőlünk.

 Persze tudod, nem kell azért a „marha nagy nyugatot” sem félteni. Ugyan is megint csak az a kérdésem, hogy vajon mi indította el ezt a nagy menekült áradatot?

Csak nem a „Nyugat” mindenre kiterjedő profitéhsége, amelyet finoman fogalmazva a demokrácia exportjának is lehet nevezni?

Vajon mitől jobb az a borzasztó nagy nyugati demokrácia, mint mondjuk az iszlám berendezkedés?

Vajon milyen jogon mondja azt a marha nagy nyugati polgári demokrácia, hogy barbárok, vagy embertelenek? Kipróbálta netán az, aki ilyet mond, hogy oly biztosan állítja?

Szóval szumma szummárum, én azt gondolom, hogy ezzel a migrációs kérdéssel nem csak Magyarország járatta le magát, hanem a modernnek mondott „Nyugati polgári demokrácia” és a  pénzhajhász anyagi javakat előtérbe helyező,  kimondva, kimondatlanul a fehér felsőbbséget hirdető  kapitalizmus, ami abba a „büdös nagy polgári demokráciában” dívik manapság. Persze aztán lehet magyarázgatni, hogy nem úgy van ám, meg a globalizáció áldásos tevékenysége meg minden, csak éppen a lényegről hallgat mindenki. A profit hajhászsás  az oka ennek a nagy migráns hullámnak, meg a polgárháborúnak meg az Iszlám Államnak meg mindennek.

 Igaz, egyszerűbb őket terroristának nevezni, mint beismerni, hogy éppenséggel nincs igazunk. Ugyan is a szent polgári demokrácia nevében akkor lehet megint fegyvert gyártani, van profit, és lehet megint harácsolni. Na, ez az értelme az egésznek.

Úgy hogy a CNN- csak maradjon egészen nyugodtan csendben, mert Ő éppen olyan bűnös ebben a kérdésben, mint az összes többi Ő sem különösebben töri magát azért, hogy az igazi okokat felsorolja, vagy bemutassa. 

ZSADIzene képe

ZSADIzene
3 éve

"A legnagyobb probléma az, hogy a kormány szinte készakarva nem készült fel erre az áradatra. Még a saját rendvédelmi testületének sem biztosította és biztosítja a megfelelő állapotokat. De a végén megint csak jól fognak az egészből kijönni, figyeld csak meg"

Bizonyos szempontból olyanok, mint a macskák: ravaszok, és mindig a talpukra esnek...
Csak nem olyan szerethetők!

 

Plessatt képe

Plessatt
3 éve

Sajnos, az önkéntesekből sincs elég, az emberek többsége meg vagy közönyös, de inkább gyűlölködő. Az egyház, nem csak hallgatott eddig, de a biboros ur sem beszélt őszintén, ugyan is azt mondta, ha befogadnának, akkor büntényt követnének el. Ezt pedig elutasításnak veszem, mert hazudik, ugyan is pl. Gyurcsány is fogad be naponta egy egy családot, mégsem követ el büntényt. Lassan szégyenlem, hogy ennek az egyháznak vagyok a tagja. Igaz, én sem vagyok oda a muszlimokért, eleget hallok arról, hogy más országokban, ahol nagyobb számban élnek, hát bizony nem éppen kulturált életvitelt élnek, ennek ellenére sajnálom őket, semmi gyűlölet nincs a szivemben és ha tehetném, segíteném őket! A legnagyobb probléma az, hogy a kormány szinte készakarva nem készült fel erre az áradatra. Még a saját rendvédelmi testületének sem biztosította és biztosítja a megfelelő állapotokat. De a végén megint csak jól fognak az egészből kijönni, figyeld csak meg, mert most is látszik már, hogy az emberek szinte kivétel nélkül azt fujják, mint a kormány!

dmolnar képe

dmolnar
3 éve

Hát az.. És bár odakint tudják, ez a kormány műve, de azért csak csak ragad ránk valami abból a koszból, bármennyit tépjük a szánkat, és bármit teszünk is..


kwepi
3 éve

Nincs a világon már olyan ország, ahol ne járta volna be a CNN tudósítása a hiradókat. Sajnos, elmondható, Magyarország leszerepelt.

És nem csak a kormány - MINDENKI, aki szemet huny, aki akár passzívan akár aktívan asszisztál ehhez.

Hitler, Sztálin, Rákosi, Mussolini és még néhányan most kezdenek forogni a sírjukban és "MESTER"-nek szólítják Orbán Viktort.

Kétes dicsőség.