Szerkesztők ajánlják Meghalt Baló György

Szudo

A valóra vált rémálom

Bróker-póker - 2015-03-17

Figyeltem a bróker botránnyal kapcsolatos híradásokat a médiában annál is inkább, mert volt némi érintettségem a Buda-Cashnél. Szerencsére azonban még február közepén kimentettem a nevetségesen kis befektetésemet, mert az "eredménnyel" elégedetlen voltam. Nem valami isteni sugallatra tettem (bár arra is foghatnám), pusztán közgazdasági megfontolások vezéreltek. Tehát: hallgassunk a közgazdasági megfontolásokra! Nem úgy, mint pártunk és kormányunk, aki kizárólag a saját politikai érdekeinek megfelelően cselekszik és nyilatkozik, kerüljön akármennyi pénzbe és energiába. Ahogy tette ezt a brókerbotrány kipattanásakor is.  Február 23-adikán az MNB ellenőrzés kiszállt a Buda-Cash székhelyére (ez sem isteni sugallatra történt), 24-edikén büszkeségtől dagadó keblekkel bejelentette, hogy 100 milliárdos nagyságrendű csalásra bukkant a brókercégnél. A fő cégtulajdonos ügyvédje nem sokkal ezután bejentette, hogy a nagyságrend közel van az igazsághoz. Aki kicsit is jártas egy gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak ellenőrzésében, azonnal megállapítja, hogy  24 óra leforgása alatt a nyilvántartások töredékét sem lehet megbízhatóan leellenőrizni (különösem nem egy komplex, számítógépes rendszert) és bármit is hitelt érdemlően kijelenteni. Sebaj, az ellenőrzés eredményének kommunikálása - hasonlatosan a pókerbeli blöffhöz - megtörtént és lehetett az új ellenőrzési módszer hatékonyságát bizonyítani. Csakhogy a hozzáértők sejtik, hogy a dolgok kicsit másképp történtek. A brókercég tulajdonosai (a később részletezendőmódon) megneszelve az ellenőrzés hírét számot vetettek a helyzetükkel, különös tekintettel a svájci jegybank január közepén bejelentett, a svájci frank árfolyamrögzítését feloldó intézkedésére. Ez olyan mértékű veszteségeket okozott a cég forex kereskedésében érintetteknek, hogy ezt már nem tudták, nem akarták elrejteni, hát úgy döntöttek, hogy közlik a felügyelettel. Még a nagyságrendet is megnevezték azzal együtt, hogy maguk jelezhették a nyilvántartásaik szabálytalanságait tudván, hogy egy ellenőrzéskor már nem rejtegethetik a szennyest. Nos, ez volt az MNB ellenőreinek nagy hatékonyságú felderítése.

Az már a későbbi, valódi ellenőrzések eredményeként került felszínre, hogy a tulajdonosi körhöz kapcsolódó bankok alaptőkéje környékén sincs minden rendben. Emlékezetes, hogy  a Takarékszövetkezetek kormányzati lenyúlása és központosítása idején négy takarékszövetkezet úgy ugrott ki az akolba terelésből, hogy bankká alakult. Ehhez viszont a tulajdonosoknak fel kellett tőkésíteni azokat, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak. A tulajdonosok történetesen a Buda-Cash Brókerház tulajdonosi köréhez köthetők. Ahogy most kiderült, a feltőkésítés körül nagy szabálytalanságok történtek olyannyira, hogy talán nincs is meg a bankok szükséges alaptőkéje. Az egész botránysorozat akkor kezdődhetett, amikor az MNB rutinellenőrzést tartott ezen bankoknál, ahol gyanús értékpapír-ügyleteket találtak. Ez az ellenőrzés indíthatta a Buda-Cash tulajdonosait az önkéntes színvallásra, mivel sejthető volt, hogy a történetnek náluk lesz folytatása. Nos, itt jön a logikus kérdés a felügyelet, vagyis az MNB felelősségéről. Hogyan is adott engedélyt a bankká alakulásra ez a felügyelet 2012-ben? Milyen módon világította át a szervezeteket, hogy megfelelnek-e a törvény által előírt tőkekövetelményeknek és az egyéb működési feltételeknek? A kormány nagyon is érzi, hogy felelőssé tehető az MNB ellenőrző szervezete, ezért próbálja "második szocialista brókerbotrányként" kommunikálni a történteket és rátolni a felelősséget a szocialista kormányra. Rogán Antal kamerák és mikrofonok előtti nagy blöffje is ezt célozta.

Az idő és az ellenőrzés előrehaladtával lassan fény derül a brókercég blöffjére is. Arra, hogy évtizeden keresztül hogyan vezette meg az ellenőröket és az ügyfeleket is a dupla nyilvántartásokkal, vagyis hogy nem a valós adatokat jelentették KELER elszámolóháznak és az ügyfeleknek, hogy fiktív számlákat vezettek a veszteségek eltitkolására. De a pókerjátszmának a svájci frank árfolyamának váratlan elengedése vetett véget. Akkorát már nem lehetett blöffölni, ami ezen ügyletek veszteségét elfedte volna.

A hirtelen éberré vált MNB ellenőrzés azután még két másik brókercéget buktatott meg, ahol pedig engedély nélküli kötvénykibocsátással manipuláltak.

Van egy másik vetülete az események kormányzati kezelésének. Mégpedig a pénzügyi folyamatok következményeinek teljes mértékű figyelmen kívül hagyása, ami lehet "puszta" szakmai hozzá nem értés, de lehet szándékos is. Ugyanis a Buda-Cashhez kötődő bankok ügyének rendezésére a felszámolást látták az egyetlen lehséges megoldásnak, pedig más kiutat is lehetett volna találni. Persze egy szanálás és a megtisztítás utáni újraindítás nem tetszhetett a politikusoknak, hiszen a talpraállított bankok tovább működhettek volna, azaz nem bűnhődtek volna kellőképpen renitens, központosítás alól kibújó magatartásukért. Csakhogy a bankok felszámolása nagyon sokba kerül az államnak és nagyon nagy zavarokat generál a banki ügyfelek, az önkormányzatok és más szervezetek működésében, ahogy azt a bekövetkezett események mutatják is. De ez úgy látszik, nem túl nagy ár azoknak a politikusoknak, akik a hatalomhoz a végsőkig ragaszkodnak és a szervezett bűnözőkhöz kísértetiesen hasonló módon vallják, hogy "a bűnökért bűnhődni kell!" Bármi legyen is az ára!

Szomorú tanulság több is adódik a brókerbotrányból. Könnyen le lehet rombolni a pénzintézetekbe vetett intézményi és lakossági bizalmat két oldalról is: a pénzintézetek oldaláról a szabálytalan, törvénytelen eszközök eltitkolt alkalmazásával, mondjuk ki - a csalásokkal. De a csalások leleplezésére hivatott ellenőrző szervezetek felületes munkája, majd a meggondolatlan vagy tudatosan vezérelt, a közvéleményt hergelő kormányzati kommunikáció hasonló károkat tud okozni. Sajnos a bizalom helyreállítása sokkal tovább tart annak lerombolásánál és mérhetetlen veszteségeket okoz az amúgy is kínlódó gazdaságban.