Szerkesztők ajánlják Meghalt Baló György

Szudo

A valóra vált rémálom

Az új alaptörvény kritikái - 2014.01.16.

2012-ben és 2013. első felében az Alkotmánybíróság számos döntést hozott a bírák kényszernyugdíjazása, az egyházak újfajta nyilvántartási rendszerével  kapcsolatos bírósági fellebbezési lehetőséget kizáró eljárás, a hajléktalanság kriminalizálása tárgyában. A kormány azonban egy "huszárvágással" beemelte a kifogásolt törvényeket az alkotmányba (az Alkotmány 1. módosítása), és kimondta, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja az alaptörvényt.

A kormány ezen intézkedéseit számos külföldi szervezet, így az Európai Bizottság, a az Európa Tanács, az Európai Parlament, de Németország és az Egyesült Államok is kifogásolta. A kormány elutasította a kritikákat és politikai célú támadással vádolta ezeket a szervezeteket, illetve a kritikákban szerinte meglévő tényszerű hibákat emlegetett.

2013-ban az Európai Bíróság Magyarország ellen döntött a bírák kényszer-nyugdíjazásával kapcsolatban, az Európai Parlament Liberális Csoportja pedig javasolta eljárás indítását Magyarország ellen, amelynek a vége a tagállam szavazati jogának felfüggesztése is lehetett volna. Ez azonban nem kapott többséget a szervezetben, tehát a kormány ezt megúszta. A bírák ügyében azonban visszakoznia kellett, vissza kellett állítani a munkaviszonyukat (sokan ezt már nem kérték).

Az új alkotmány, amelyet "kőbe véstek" azóta ötször módosult, természetesen egyéni képviselői indítványok alapján. Hát így néz ki az az Alaptörvény, ami minden állampolgár alapjogait lenne hivatott védeni.…