Szerkesztők ajánlják Meghalt Baló György

Szudo

A valóra vált rémálom

"Centrális politikai erőtér" 1. rész - 2014.01.13.

A címbéli elhíresült megfogalmazás a Fidesz elnökétől származik egy 2010. tavaszi, a választásokat megelőző (nem nyilvános) beszédéből. Ennek létrehozását, mint kitűzött célt fogalmazta meg a "duális" (vagyis kétpárti) erőtér helyett. Nem volt ínyére már akkor sem, hogy az államéletben a döntések előtt vitatkozni, érvelni kell, különböző szempontokat mérlegelve, felelős és kompromisszumos döntéseket  kell hozni. Ez a törekvés határozta meg a választások után hatalomra került kormány minden lépését.

Kormányzásuk első felének csúcspontja az új alkotmány kidolgozása és megszavaztatása volt 2011. Húsvétjára. Nem volt széleskörű egyeztetés, nemhogy népszavazás, Szájer József EU képviselő útban Brüsszelből hazafelé a repülőn megalkotta a Művet. A kormánypárt(ok)ból senkit nem érdekelt, hogy erre nem volt felhatalmazásuk, a választási kampányban szó sem esett az állam alaptörvényének módosításáról, pontosabban kidobásáról. A meglévő alkotmány nem egy "sztálinista" kreálmány volt, hanem a rendszerváltáskor többpárti konszenzussal létrehozott, módosított Alkotmány (ezt a legilletékesebb egykori alkotmánybíránk és köztársasági elnökünk, Sólyom László elemezte  egy írásában nem olyan régen).

Az új alkotmány a európai szervezetektől is éles kritikákat kapott egyrészt az Európa Tanács jogi szakértői testületétől, de a Velencei Bizottságtól is. Fő kifogásaik:

- Nem volt lehetőség a társadalmi vitára, rendkívül szűk volt a határidő.

- A kormány az Alkotmányból következően kétharmados sarkalatos törvényekkel szabályozott kultúrális, vallási, társadalmi - gazdasági, pénzügy-politikai kérdéseket, amelyeknek semmi keresnivalójuk nincs ilyen szintű szabályozásban.

- Adózási, költségvetési kérdésekben korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét.

- Megváltoztatta a független állami intézmények vezetőinek kinevezési módszerét abból a célból, hogy a kormány tevékenysége felett ne gyakorolhassanak ellenőrzést. Kilenc, de akár tizenkét évre is meghosszabbította az általa kinevezett vezetők mandátumát, ezzel alkotmányba véste a "független" intézmények kormánypárttól való függését.

- Az új alkotmány szerint ezentúl az Alkotmánybírósághoz csak a köztársasági elnök, a kormány és az ombudsman fordulhat, illetve a parlamenti képviselők 25 %-a kezdeményezhet alkotmánybírósági vizsgálatot. Az állampolgár ezt már nem teheti meg, mint ahogy a régi alkotmány szerint joga volt hozzá.

- Még néhány "apróság": Az új alkotmány több száz vallási csoportot fosztott meg egyházi státuszától, hátrányosan különbözteti meg a szexuális másságot, kirekesztve őket a család fogalmából. Kizárja a szellemi fogyatékosokat a választási rendszerből.

Ez az alkotmány legkevésbbé sem a társadalom minden rétegét alapjogaiban védő alaptörvény, hiába hozták létre bohózatba illő módon az "alaptörvény asztalait". Ezt az alkotmányt senki nem érzi magáénak - az alkotóin kívül. Ez az alkotmány sötét árnyékot vet Magyarországra Európa közepén, ahol demokratikus államokkal körülvéve a jogfosztott jogállam szigete vagyunk.

Bejegyzésemet a Canadian Hungarian Democratic Charter 2011. 10. 19-én megjelent VÁDIRAT c. cikke felhasználásával írtam (http://hungarian charter.com/magyarul/vadirat/).