Szerkesztők ajánlják Meghalt Baló György

Szudo

A valóra vált rémálom

Rekvirálás-2014.01.08.

A miniszterelnök 2010. októberében a magánnyugdípénztári rendszer felülvizsgálatát jelentette be, utalva arra, hogy a kétféle rendszer többletkiadásokkal jár. Nosza, megindult a törvénykezés és novemberben már bejelentették, hogy a magánnyugdíjpénztári tagság nem kötelező, vissza lehet lépni az állami rendszerbe. Aki nem lép vissza, az elveszti az állami nyugdíjra való jogosultságát. Szépen kidolgozták az "önkéntes" visszalépés és a maradás elveit. A nevetséges az volt, hogy a pénztártagoknak akkor kellettnyilatkozni, ha maradni akartak a magánnyugdíj rendszerben! Azt mondtam, nevetséges, pedig igazából ez nagyon súlyos döntés volt! A logikája volt nevetséges az egésznek, az a kifordított gondolkodás, hogy mindenáron meg kell nehezíteni a magánnyugdíjpénztárban maradást! Az önkéntesség elvének durva és cinikus megcsúfolása! Aki a 2011. január 31-ei határidőig nem nyilatkozott, az automatikusan visszakerült az állami rendszerbe (a már említett kifordított logika mentén). Mily meglepő, hogy a magánynyugdíjpénztári tagok 97 %-a a visszalépést választotta "önkéntesen".

A miniszterelnök nagy ígérete az volt, hogy az állami rendszerbe visszalépők addig befizetett járulékait egyéni számlán fogják nyilvántartani és az állam még 2011-ben átáll az egyéni számlás rendszerre. Vajon ki emlékszik már erre a sok beváltatlan ígéret közepette???

Az elmúlt több, mint három évben nem sikerült létrehozni az egyéni nyugdíjszámlákat!

Az állami rendszerbe rekvirált magánnyugdíjpénztári vagyon meghaladta a háromezer-milliárd forintot. A vagyon nagy része államkötvényekben testesült meg, amelyek íly módon azonnal semmivé váltak, hiszen az állam visszavette a saját maga által kibocsátott papírokat. No de az államadóság csökkent ezek értékével! Mondhatom, hatalmas eredmény! Ezt a fajta államadósság csökkentést az EU sem tartotta értékelhetőnek, sőt a magán megtakarítások állami bekebelezését kifejezetten kifogásolta, mint a jogbiztonság durva megsértését.

A Stabilitás Pénztárszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult soron kívüli elbírálást kérve a nyugdíjpénztári törvények alkotmányosságát illetően. A soronkívüliség azért volt fontos, mert 2011. január 31-edikéig kellett a nyilatkozatokat megtenni a maradásról. De itt már megbicsaklott az Alkotmánybíróság alkotmányos működése is, mert csak részdöntések születtek, amelyek a kialakult helyzeten nem változtattak.

Az állami rendszerbe átlépő pénztártagok 2011. augusztusában megkapták az addigi befizetéseik reálhozamát.

Nos, ez a történet sok tanulsággal szolgál a kormány működéséről, a megszegett ígéretekről, a minden törvényi normát átlépő hatalom mentalitásáról, de az európai szervezetek tehetetlenkedéseiről is, amelyet regnáló kormányunk pontosan ismer és kihasznál.