Két szent ünnep szinte egy időben

 

Advent (ádventúrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét,  és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot

 

.Adventkor a 1920. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorúősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
 
hanukka (héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâfelszentelés), a fények ünnepe egy zsidó ünnep. A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Jézus Krisztus is rendszeresen feljárt megünnepelni a hanukkát (János ev. 10/22). Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében.
 
Az i. e. 2. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a Szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt ,és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukkának, ami héberül „felszentelést” jelent.

hanukka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett.Hág háórim: a fények ünnepe. Miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elegendő kóser olajat találtak, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartót, a menórát. Új olaj előállítására nyolc napra volt szükség, de ekkor a hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. Ennek emlékére a hanukka első napjától kezdve minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a zsidó családok, és olyan helyre teszik őket, ahol hirdethetik az isteni csodát. A gyertyatartót, amelybe a gyertyákat helyezik, Hanukkijának hívják.

Ez az ünnep a téli estéken különösen meghitt és sok vidámsággal teli. A gyerekektrenderlivel (hanukkai pörgettyű) játszanak, olajban sült finomságokat kapnak és hanukkai dalokat énekelnek, a nők pedig Hannára és hét fiára emlékeznek, akik inkább a mártírhalált választották, mintsem hogy megszegjék Isten törvényét és leboruljanak az idegen istenek előtt.

Hádzs az iszlám öt oszlopának egyike, amely Ábrahám, Hágár és Ismáel megpróbáltatásainak és áldozatának állít emléket. Mindkét nagy mekkai muszlim zarándoklat (a Hádzs és az Umra) középpontjában áll Hágár története. A zarándoklatok első napján a zarándokok, miután a Kába követ az óra járásával megegyező irányban hétszer megkerülték, hétszer sétálnak, illetve futnak a Szafa és a Marva hegyek közötti ösvényen. Ezzel emlékeznek meg arról, hogy Hágár a két hegy között kétségbeesve vizet keresett. Ezt a szokást szájnak (arabul سَعِي) nevezik. Ez a hagyomány az anyaság és a női erények ünnepe az iszlámban] Miután a zarándok ok hétszer megtették a két hegy közötti utat, a Zamzam kúthoz igyekeznek, ahol isznak a csodálatos kút vizéből.

 

2009-ben Dr. Vladár Gábor, soproni református lelkész, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora ezt mondta:A Hanuka-gyertya, az adventi gyertyával együtt, jel és fény, hogy utat

mutasson, világítson.Szentírás alapján: Együtt valljuk, hogy minden ember Isten teremtménye, és

 

az élet méltósága közös, megőrzendő kincs. Az egyetemes értékek a közösek a vallásokban.

 
 Ez a  gondolat vezéreljen idén mindenkit ebben a vérzivataros időben,  és próbáljunk meg békében együtt várni az Úr eljövetelére  és a szentély megtisztulásának ünnepére  a hanuka  gyertyák mellett   az ádventi koszorú  gyertyáinak fénye  mellet  teremtsünk  békét a lelkekben szívekben  .. ez lenne az igazi ádventi csoda  hiszen EMBEREK vagyunk egy hazában, közös múlttal, egy jövővel. 
 
Egy régi kedves  barátom mesélte, hogy Izraelben  egy  településen nevét már nem tudom  egyszerre világítanak   az ádventi koszorú gyertyái a hanuka  gyertyáival és a muzulmánok is ünnepelnek , és a sok fény szinte  nappali  fénybe vonja  a falut az igazi együvé tartozás szép példájaként.... Hát ezt kellenevalahogy megtanulni... bennem él a remény tán eljön  még ez az idő?
 
 
Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

De jó ez az összefoglalás, Jadzia!