Zene, film, színház, könyv

"A zene az az ajtó, amely elvezetett a rajzoláshoz, a fényképészethez és az íráshoz." (Layne Staley)

Szivárvány sincs eső nélkül...

Tompa Mihály 

BOLDOGSÁG 


Hol vagy, hol vagy életünknek 
Szép tündére, boldogság?! 
Karjaidban kik pihennek? 
Ajkaid kik csókdossák? 
Fényes orczád néha, néha, 
Szemünk előtt megjelen; 
Vagy csak a szív álma képzel 
Kétes ködben, fellegen? 

Széles ország-út az élet, 
És mi rajta vándorok; 
Elfáradunk, elepedünk, 
Vérző lábunk tántorog; 
S boldogságért esdekelvén, 
Míg előre jár szemünk: 
Csendes kunyhó vagy keresztfa 
Közelébe érkezünk. 

De a vándor a kis kunyhót 
Elmellőzi botorul; 
Öntagadás, türelemnek 
Keresztjéhez sem borul; 
A csalképet űzve, annyi 
Fáradalmat elvisel; 
S meglepvén az éj sietve: 
Az útfelen alszik el. 

Voltam ábránd! völgyeidben, 
Hol szellő s lomb enyeleg; 
Jártam oh vágy! szirttetődön, 
Melly szédítő s meredek. 
Hű csók mézét szítta ajkam, 
Koszorus volt homlokom… 
S ha valék-e boldog akkor? 
Ne kérdjétek, nem tudom! 

Szív, oh szív! ha boldog vagy már, 
Ha több kéj nem fér beléd: 
Mi remegtet, mi nyom mint a 
Fa harmatos levelét? 
Ah, miért kell a boldogságban 
Öntudatlan érezni: 
Hogy azt egy szempillantásban 
El is lehet veszíteni? 

Mért van, hogy ha szíved álma 
Megvalósul, s a tied: 
A szép bálványt összetörni 
Maga a szív úgy siet!? 
Csábít, vonz a fátyolos kép 
Melly távolról int felénk, 
Hogy megrontsa a kicsinylés, 
Amit küzdve megnyerénk. 

Zaklat a vágy, s űzve szívünk 
Ösmeretlen tájakig: 
Nem boldog ha kéjt nem ízlel, 
Nem, ha azzal jól-lakik. 
A bánatban örömet kér, 
Az örömben bánatot; 
Csendességből zajba vágyik, 
S csendbe hogy ha zaklatott. 

S míg az élet, mint az égbolt, 
Hol borongós hol derűlt; 
És megkóstol a halandó 
Édeset és keserűt: 
A végóra elközelget, 
És szemét, hogy béfogják, 
Életén átnézve kérdi: 
Mi volt hát a boldogság?! 
............................................................................




 

 …

Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Tompa Mihály magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. /Wikipédia/ 
Született: 1817. szeptember 28., Rimaszombat, (jelenleg Szlovákia) 
Meghalt: 1868. július 30., Hanva, (jelenleg Szlovákia)