Kataaa

Az élet rövid, de csodaszép, nehéz és izgalmas. Nemes érzés, hogy szerethetek, hogy szeretnek és becsülnek. Nem várom, de megérinti a lelkem.

Élet a hegy alján Húsvét előtt...

 

Emlék-, amit senkitől nem vehetnek el.

- Kukuríkúúúúúúú!

- Jaj, Istenem! Ez a kakas megbolondít, hajnali három órakor felkőti az embert.

- Ne mérgelődj má asszony, még aludhatunk egy cseppet – elringatlak!

- Pista, má megent hova gondolsz? No várjal má, hadd igazíjam meg a fejelet.

- Jó reggelt Marisom! No, hallottad – e öt órakor a kakast kukorékolást?

- Nem én Pistám, úgy elringattal, hogyha most nem szósz el is alszok. Jaj, mennyi dógom van. No, menek is összekapom magam, felveszem a viganót, oszt csinálok valami früstököt. Meg majd mosok. Te Pista!  Hozzal má az egyik mosó tekenőbe vizet, meg a mosófazékba is, mingyá felteszem a parhétra, hogy melegedjék a víz benne. Van még a rocskába is víz, mingyá beleöntöm.

- Jó van Mari, elébb megetetem a jószágot, menek is, viszem a rocskát.  No, itt van-e, telehordtam a fazekat vízzel, meg a tekenőbe is van, a jószág is megetetve.

- Akkor gyere Pista, früstököljünk meg, utána mosok.

- Én megkötözöm a szőlőt a kertbe, meg elvagdosom a kacsokat, mert má nagyon elnyúlt. Utána meg bemenek a Tsz irodára.  Egyeztetni kell, no, meg az ló istállóba is meg kell csinálni a beosztást, ki mikor megyen  Húsvét napjában itatni a lovakat.

- No, osztan a kocsmába köttök ki, ott van az iroda fele.

- Jó van má ne morogj, egy kis fröccs nem árt meg.

- Nem bánom én, eridj, de estére elé legyel!

Mari néni végzett a mosással – teregetett. Meglátta Juli szomszédasszonya.

- Adjon Isten jó reggelt Mari! Látom mostal, oszt ide teregeted a gátra.                                                                          

- Jó reggelt Juli!  Mostam hát, gyönnek a gyermekek az onokákkal, kimostam az ágyhajakat.

- Vigyázz a gáton, nehogy szétszakadjék a fejel haj! Könnyen beakad.

- Vigyázok hát, nem fúj a szél se, tán nem akad a gátba. Hova, hova ilyen korán?

- Menek a népboltba – tudod, én is készülődök az ünnepre, Húsvét ünnepre. Majd én is mosok, de elébb ki takarítok. Tegnap a pitart takarítottam, máma meg a belső szobát takarítom.

- Hónap én is takarítok, osztan levágok egy tyúkot, egy kacsát. A tyúkot levesnek szánom, a kacsát meg megcsinálom fokhagymásan rizskásával. Csigatésztát is kéne csinálni. Gyere, no, át mihozzánk este Juli, csináljunk csigát. Úgy gondoltam hat darab tojásból elég lesz.

- Így van ez amikor, az ember készülődik az ünnepre.  Sok munka van, de megéri. Tojásokat is festeni, no ládde, átgyössz oszt azt is megcsináljuk. A gyermekek is elé lesznek. A sonkát Pistám lehozza  a padról, oszt megfőzöm szombaton. Te nem is tudom hány tojást főzzek hozzá. No, de majd meggondoljuk még. Csak maradjunk szárazon  hetfőn. Én má félek ettől, mindég rocskával öntöznek az emberek. Annyit bolondoznak. Nem is menek má be a falu közé, menjenek a fiatalok…

- Így van ez máma Mari, mink már nem odavalók vagyunk. Mennyenek csak az eladó jányok, meg a legények.

- No, eridj a dolgodra Juli, én is menek.

- Menek Mari, menek.  Bélám meg elment Bikkútjára, hoz jó hideg vizet.

- Csak nem azzal akar locsolkodni Bélád?

- Hát, honne, az innya kell. 

- No, menek is halaggyunk Mari. Isten áldjon!

- Isten veled Juli, még tanákozunk!

 

 Régi szavak: Früstök = reggeli, fejel = párna, fejel haj = párnahuzat, tekenő = mosóteknő, parhét = sparhelt, gát = kerítés, elé = otthon, rocska = vödör, innya = inni, hetfő = hétfő.