Marika

"Egy hadsereg inváziójának ellen lehet állni, de az eszmék inváziójának lehetetlen." (Victor Hugo)

Levél Orbán Viktornak. Legyen emberséges!

Miniszterelnök Úr!

Körmendi vagyok. Itt születtem, és itt szeretném tölteni még az életem hátralévő napjait. Körmend az ország nyugati részén fekvő, békés kisváros. Története az 1200-as évekre nyúlik vissza. Sok dolog van, amire méltán büszkék lehetnek a körmendiek: itt van a Batthyány- kastély, benne a Batthyány Múzeummal, és az ezt körülvevő évszázados fákkal tarkított Várkert. Az 1900-as évek elején itt élt és alapított kórházat Batthyány Strattmann László. Híres szemész volt, az egész országból, sőt, külföldről is jöttek hozzá gyógyulásért. Róla a mondás, hogy "nemcsak orvos volt a hercegek között, de herceg az orvosok között".

Az elmúlt évek Körmendjének a büszkesége a kosárlabda-csapat, ami a hatvanas évek elejétől szerez sok örömet a sportszerető lakosságnak. Az 1962-ben alakult a klub és háromszoros bajnoki (1987, 1996, 2003) és hétszeres kupagyőzelemmel (1990, 1993–1995, 1997, 1998, 2016) büszkélkedhet.

*

Mindezeket azért említem, mert ez ideig ezekről a dolgokról volt ismert Körmend. Ahogy sokaknak a futballról Puskás Öcsi jut eszébe, úgy a kosárlabdáról Körmend.

Sajnos, az Ön intézkedései nyomán, már nem a fentiek határozzák meg Körmend hírnevét - nem csak országszerte, hanem Európa szerte –, hanem az, hogy milyen embertelenül, embert nyomorítóan, aljasul bánnak a menekültekkel. Amivel tele van a média, a hideg sátrak, a nem megfelelő élelem, a mínuszokban szenvedő emberek, nem médiaszenzáció, hanem sajnos, az igaz, rideg valóság.

A tábor nem a körmendieké, bejutni lehetetlen. Segíteni csak úgy lehet nekik, ahogy a katolikus pap is tette: elhelyezi őket emberibb körülmények közé. Amikor ezt tette, akkor tíz alatt volt a menekültek száma Körmenden. Azóta már harminc körüli a számuk. Érthetetlen, hogy akkor, amikor van olyan magyarországi menekült-szállás üresen, ahol át tudnák vészelni a beköszöntött kemény telet, nem oda küldik őket, hanem a körmendi élhetetlen körülmények közé.

Senki nem örül a menekülteknek. Nyílván a körmendiek sem repestek örömükben, de tudomásul vették a jelenlétüket, és semmilyen atrocitás nem történt, egy 2016. májusi esetet kivéve, amikoris - főleg más településekről jött - szélsőjobbos csoport tartott demonstrációt a menekültek ellen.

Az akkori csoportnak még segíteni is tudtunk ruhákkal, tartós élelmiszerekkel.

Miniszterelnök Úr!

Azért írom ezt a levelet, hogy gondolkodjon el azon, hogy a Körmenden levő menekülteket egy emberibb körülményeket biztosító menekült-táborba vitesse el!

Ne járassa  le a városunkat, tegyen róla, hogy Körmend városnevet meghallva ne az embertelenség, az aljasság, az idegengyűlölet jusson eszébe az embereknek.

A bánásmódot, a körülményeket nem mi teremtettük, semmilyen befolyással nem vagyunk rá – éppen ezért mi körmendiek nem ezt érdemeljük!…