Citoyen

“Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.” (Khalil Gibran)

Nyugdíjak útvesztőjében...

Folyamatosan átalakul a nyugdíjrendszer. Lassan már senki nem ismeri ki magát. Egy a biztos, hogy lehetőség szerint minél kevesebb új nyugdíjas legyen. Senkit nem érdekel, ha egy idősebb korú ellátatlan marad, mert se munkahelye, se más járandósága nincs. Hiányzik a társadalmi szolidarítás is, hiszen, amíg az embereket nem érinti személy szerint valami, addig nem szólnak.

A kormány családbarátnak mondja magát... Mit is jelent ez ma egy nyugdíjaskorú családban.

Mondjuk adva van egy házaspár, ahol a férj dolgozott, a feleség otthon volt, nevelte a gyerekeket, hátteret tudott biztosítani a férje számára is. Tudom, a mai világban ez nem egy követendő példa, hiszen társadalmi elvárás a nők irányába, hogy munkahelyen dolgozzanak. De mégis sokan élnek így. Mi történik azonban ilyen esetben akkor, ha a nyugdíjas korú férj váratlanul elhalálozik ? Egy évig viszonylag nincs gond anyagilag, hiszen addig jár az özvegyi nyugdíj. A feleség, ha nem felelt meg a nyugdíj követelményeinek, tehát nem töltötte be a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt (63 év), és/vagy nem tudja prezentálni a 40 év munkaviszonyt, vagy amennyi kell ma az ellátáshoz, akkor a továbbiakban egy árva fillért nem kap. Se a férje jogán, se saját jogon. Mondjuk már elmúlt 60 éves, de még hiányzik pár éve a nyugdijkorhatárig. Mit tehet ilyenkor ? Nem kapkodnak érte a munkaerő-piacon, hiszen se gyakorlata, tapasztalata, se azt nem tudja igérni, hogy hosszú távon számíthatnak rá. Átképzése se rentábilis, hiszen, mire vége az átképzésnek betölti a korhatárt...

Szóval "családbarát" kormányunk azzal, hogy elvette az özvegyi nyugdíj választásának lehetőségét, az ellátatlanság miatt halálra itélt egy jó pár embert. Nem hiszem, hogy ennek így kellene működnie...

 …

Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

A magán nyugdíjpénztár mindenkinek rendelkezésre állt - aki kérte.

Más európai országokban pl. Olaszországban nincs özvegyi nyugdíj sem, nyugdíjba vonulni kész tortúra, ugyanúgy kell a 40 éves munkaviszony, és ugyanúgy be kell tölteni a 64 évet. Sőt, csökkentették a nyugdíjakat. A 26 év alatti munkaképes rétegből 40 %-nak nincs munkája.

Most akkor mi a jó modell?

Egy országban, ahol a kormány intézkedései miatt egyetlen gyermek, vagy család nélkülözik, már nem családbarát.

Magyarország jobban teljesít - lenyúlták a nyugdíjas kasszát. Senkit nem hagynak az út szélén - bele löknek az árokba... Minél több  embert a kilátástalanságba küldeni, hadd pusztuljon a  magyar nép. Családbarát kormány - a maguk baráti kormánya...Nem rég olvastam, Magyarország lakosainak száma 2050-re jelentősen csökken. Haladunk afelé. Nyugdíjasokat  lassan de biztosan leamortizálják, a rokkantakat szintén. Akik ezek után érik el a nyugdíjjogsultságukat, csak  nehézségek árán tudja igényelni a jogos járándóságát. Ha nem lesz változás a kormányzásban, a mai fiataloknak, már nyugdíjuk sem lesz. De miből takaréskodjanak és minek, hogy azt is lenyúlják?  Sajnálom azokat, akik a nyugdíj reform változásai miatt, nem tudják érvényesíteni kérelmüket.  Ez is egy módja  az emberi élet  megrövidítésének...