A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Szele Tamás: Ne várd a májust, kedvesem

via K.Úr.Ír blog

2014. január 15. 09:29 | 13 hozzászólás

De az áprilist se várd. Hiszen, minden naptári tény dacára, közelít a tél. Hosszú, fagyos, orosz tél közelít, a szibériai légtömegek lassan már a nyakunkon vannak, megannyi Gyedmaroz fagyasztja jéggé még a reményét is bármiféle változásnak. Kilenc – illetve tizenkét – évig jégmező lesz itt, nem kormányváltás, állig bebugyolált muzsikokkal, esetleg még ideköltözhet a Turuhán-vidék lágereinek egyik kirendelt részlege is. Már, persze, ha hagyjuk. Miről beszélek, így a tavaszias januárban?

Nos, arról, hogy szeretve tisztelt miniszterelnökünk (gyakorlok, kérem, gyakorlok, már készítgetem az eposzi jelzőt) tegnap élet- és hatalombiztosítási szerződést kötött Vlagyimir Putyinnal Novo-Ogarjovóban. Lássuk az MTI hírét kivonatolva:

„Moszkva/Novo-Ogarjovo, 2014. január 14., kedd (MTI) – A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amelyet a Moszkva környéki novo-ogarjovói államfői rezidencián írtak alá a két ország képviselői.
Magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, míg orosz részről Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója írta alá az egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.
Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a paksi erőmű a magyar áramtermelés 40 százalékát adja. Az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége. Vlagyimir Putyin hozzátette, hogy ez egy sajátos megállapodás abból a szempontból, is, hogy a beruházásnál a munkálatok 40 százalékát magyar beszállítók fogják elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd dollárt (közel 700 milliárd forint) fordítanak magyar munkahelyek teremtésére. A költségvetés plusz bevételét tekintve ez 1 milliárd dollár lesz – mondta az orosz elnök.
Vlagyimir Putyin egyéb kérdésekről csupán annyit mondott, hogy áttekintették a hagyományos energetikai együttműködés kérdéseit és véleményt cseréltek a Déli Áramlat európai gázvezetékkel kapcsolatban.
Az orosz államfő végül kijelentette: meggyőződése, hogy a mai megállapodások hozzájárulnak az orosz-magyar együttműködés, a kapcsolatok szélesítéséhez.”

No, de kedves elvtársak, daragije tavarisi, mi ezzel a baj? Igaz, Fukushima után bátor dolog atomerőművet venni, főleg a megbízható csernobili technológia birtokosaitól – tudom, köze nincs a mostani blokkoknak Csernobilhoz, azt is tudom, hogy ott kísérleteztek, leállították a biztonsági rendszert, és a gőznyomás robbant, ám azt is, hogy az ördög nem alszik. Üres zsebbel pedig még annál is sokkal bátrabb ilyesmit vásárolni, mert a magyar államkasszára sok mindent mondhatnék, csak azt nem, hogy tele van, és már nem tudjuk mire költeni a rengeteg pénzt. Különösen merész dolog pont olyan befektetőkhöz és hitelezőkhöz fordulni, akiknek a tartozás behajtásáról egészen sajátos fogalmaik vannak, melyekbe nem tartozik bele a bírósági eljárás. De egy ilyen hősies kis nép, mint a miénk, amely még akkor is képes szabadságharcot vívni, amikor nincs is ellenség, képes efféle bátor tettekre.

Aztán az a legbátrabb, hogy – a HVG szerint – a beruházás magyar részét elő kell teremtsük. Zsebből vagy kölcsönből Ez a teljes összegnek csak mintegy húsz százaléka, de már így is igen nagy pénz.

„Az ITAR-TASSZ tudósítása szerint a Roszatom vezére a megállapodás aláírása után bejelentette, hogy a beruházás orosz hitelből valósulhat meg, ennek összegét ugyanakkor még nem határozták meg. Kirijenko elmondta, hogy már a végső fázisban van a hitelről és annak feltételeiről történő megállapodás a két ország pénzügyminisztere között, annak általános határértéke 10 milliárd euró, de Kirijenko szerint a hitelfelvétel ennél kevesebb lehet. A 10 milliárd eurós hitelről szóló értesülést a Reuters is megerősítette (egyes helyeken 10 milliárd dollárról írnak).”

„De Lázár szerint a beruházás 40 százaléka – az alvállalkozók révén – magyar cégeknek fog jutni. A politikus hangsúlyozta: az építkezés 10-12 milliárd euróba kerülhet, ennek 80 százalékát fedezné az orosz államközi hitel, a maradék 20 százalékot Magyarországnak magának kellene előteremtenie.”

„ Az államtitkár hozzátette, hogy nem csak orosz közreműködéssel és technológiával épülnek az új blokkok, hanem az építéshez szükséges pénzt is Oroszország teremti elő, ugyanis Magyarország és Oroszország hitelszerződést köt, Moszkva államközi hitelt biztosít, ami 30 éves futamidejű és ami Lázár szerint a jelenleg elérhető piaci hiteleknél kedvezőbb kamatozású, és az államtitkár szerint, hogy a kormány garanciákat akar kikötni a további tárgyalások során annak érdekében, hogy ez később is így legyen.” (HVG)

Trojka lesz itt, friss havon, nem jólét meg polgári demokrácia, kérem. Zálogba adjuk mi még a szamovárt is ezért a kis erőművecskéért – ami, nem mellesleg, nem is lesz a miénk, legalábbis teljesen nem. Unokáink is nyögni fogják ezt az üzletet. Pedig – hej, pravoszlávok, nem emlékeztek? – volt itt egy atamán, nem is olyan régen, aki azt mondta, hogy nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni. Hát a Gazpromé nem is: majd a Roszatomé leszünk. Mely cég egyébként a jelek szerint hosszú távú jelenlétre rendezkedik be: december 23-án elindította magyar nyelvű honlapját. Aki nem hiszi, higgyen a szemének, itt vagyon.

Hej, távol esünk Moszkvától, de közeledik… és hogy miért neveztem én ezt a szerződést élet- és hatalombiztosításnak? Kérem. Ha egy orosz állami – hangsúlyoznám, állami – cég ilyen összeget fektet be egy kis országban, annak nem lesz érdeke, hogy a beruházást mindenféle parlament meg pártok veszélyeztessék, tüntetések zavarják meg. Ellenzékiek tiltakozzanak ellene. Ugyan kifejezetten érdekes, hogy lehetett egy ilyen megállapodást országgyűlési jóváhagyás nélkül aláírni, de alá van írva, a macska sem vakarja ki. Ettől a pillanattól kezdve a mostani kormánykoalíció uralmának fenntartása közvetlen érdeke a Roszatomnak és közvetett érdeke Oroszhonnak. Főleg, hogy az első blokk 2023-ban indul el, ami nem két, hanem három választási ciklust jelent. Mostantól számítva. Nem gondolok okvetlenül fegyveres intervencióra egy választási vereség esetén, elvégre még egy darabig tagjai vagyunk az Európai Uniónak és a NATO-nak is, de a hatalomgyakorlásnak vannak közvetett módszerei is. Melyek alkalmazását külön főiskolán tanítják Moszkvában, Feliksz Edmundovics Dzserdzsinszkijről van elnevezve.

Orbán hatalma be van betonozva, ha nem teszünk ellene gyorsan valamit, mielőtt megkezdődnek a munkálatok. Mert attól a perctől, hogy egyetlen kopek is kiment a kasszából, már késő. Akkor megismerjük a kozák kancsukát.

Mi meg – ahogy az orosz mondja – itt állunk majd, mint falu, bolond pappal.

Miniszterelnökünk megfogadta a tanácsot: ellátogatott a nagy Oroszországba. Ne várjuk meg, míg a nagy Oroszország látogat el hozzánk.

Ne várd a májust, ne várd az áprilist, kedvesem.

Moszkva jobban teljesít.

Szele Tamás


A blogbejegyzés eredetije: Szele Tamás: Ne várd a májust, kedvesem


Hozzászólások

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Az érveid tetszetősek, de sajnos a kérdés még mindig ugyanaz. Miből legyen az energia és milyen áron? A többi kizárólag ettől függ. Én úgy látom (és ebben akár tévedhetek is, mert nem vagyok energetikai szakember), hogy jelenleg az atomenergiának csak annál környezetszennyezőbb alternatívája van, ha figyelembe vesszük az energia árát is. Mert sem a szél, sem a napenergia nem kerül kevesebbe, és felhasználásakor hatalmas beruházásokra van szükség, hogy össze lehessen hangolni az energia termelő rendszereket. Ezt némely, nálunk nagyságrendekkel gazdagabb ország meg tudja tenni (nem utolsósorban jelentős állami támogatással téve azonos árúvá a "zöld" energiát) , de mi jelenleg nem állunk ott, meg még a közelében sem. 

Marad választéknak a következő lehetőség:

- Hagyományos, fosziliákat tüzelő erőművek (szén, olaj, gáz), amik masszívan környezetszennyezőek, no meg drágább, mint az atomenergia

- Biomassza, ami ugyanaz, csak más formában (számolgatás ide, számolgatás oda) és megint csak drágább, mint az atomenergia

- Vizierőművek. Talán a legkevésbé környezetkárosító, de valamivel drágább, mint az atomenergia. Csak ugye ebben két apró bibi van. Az első a környezetvédelmi hisztéria, ami ma itt (kis hazánkban) a kérdést ellehetetleníti, a másik, hogy kevés erre alkalmas vizünk van.

- Nap és szélerőmű. Először is piszok drága, másodszor pedig nehezen kezelhető (tetszik nem tetszik, de bizony ezt az energiát valahogy tárolni kell,mert a többi erőmű fajta nem kapcsolható le csak úgy.. Lehet persze egy európai kört kiépíteni (ki is van épülve, nem mellesleg) de ez a kérdést csak részben orvosolja. Ha ugyan orvosolja. Gondolom a technikai fejlődés előrehaladtával ez a kérdés is rendezhető, de ehhez is kell majd jó néhány évtized.

Ez van. Ha igaz az, hogy hazánk nenergia szükséglete növekszik és a környezetszennyező gáz, szén, stb, fűtésről mondjuk át akarnánk térni az elektromos fűtésre, akkor más alternatíva nem marad. (palagáz ügyben óvatos lennék, mert az a földkérek mindenféle vegyi anyagokkal való szennyezésével jár, aminek későbbi hatásairól az égvilágon semmit nem tudunk)

Hát ennyi...

Továbbá arról se feledkezzünk meg (ha már én megtettem pár percel ezelőtt...), hogy zöld/környezetvédelmi ipar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág a telekommunikációs eszközök gyártása mellett. 20 évvel ezelőtt a kanyarban sem voltak, mára viszont egy gazdaságos és környezetkímélő alternatívát jelentenek. Akkor hol fog tartani 10-20 év múlva? Biztosak vagyunk mi abban, hogy 60 évre el szeretnénk kötelezni magunkat az atomenergia mellett? Miközben lenne alternatíva, s folyamatosan egyre jobb, olcsóbb és hatékonyabb eszközök állnak majd rendelkezésre.

Én a magam részéről mindenképpen az utóbbit preferálom. Az atomenergia potenciálisan hatalmas környezetpusztító erővel rendelkezik, amely Magyarország egészét tönkreteheti. Fehéroszország 1/3-a ma is (és még évszázadokik) lakhatatlan, művelhetetlen. Paks pedig az ország közepén található. Egyetlen hiba, egyetlen váratlan környezeti esemény - legyen az bármilyen apró is - képes elpusztítani az országot. De ha minden rendben lesz, ha minden úgy működik, ahogy eltervezik, akkor is drága és rettenetesen sokáig megköti a hazai energiapolitikát. Miközben már ma rendelkezésre áll egy olyan alternatíva, ami mind gazdaságilag, mint gazdaságosság szempontjából hatékonyabb, szociális és gazdasági előnyök sorát tudja produkálni, míg az atomerőmű bővítésének ezen módja semmiféle előnnyel nem rendelkezik, csak hátrányokkal. 

És még mielőtt elfelejtem, erre a felvetésedre még válaszolok:

"ha ezt az energiát tárolni akarnánk (mert ugye a nap se süt mindig és a szél se fúj mindig) ahhoz még külön beruházás kéne, ami tovább drágítaná az energiát."

Nem kell tárolni. Ez úgy műküdik (vagy működne), hogy amikor az egyes napelemek több energiát termelnek, akkor az bekerül a nagy országos hálózatba, és más használja fel a felesleget. Amikor pedig hiány van, akkor a hálózaton keresztül táplálják be azt, ami éppen máshol van feleslegben. Ez ugye azt feltételezi, hogy legyen egy ilyen hálózat. Még szerencse, hogy már vagy nyolcvan éve kiépült. Természetesen ehhez a rendszerhez szükséges az, hogy legyenek állandóan termelő erőművek, illetve olyanok, amelyek szükség esetén képesek pluszenergiát előállítani. Ilyenek is vannak (előbbire a visontai, utóbbira a lőrinci Mátravidéki Erőmű a példa). Tehát nem igényel ebből a szempontból plusz befektetést. Az MVM mérnökeinek egy kissé nehezebb lesz a munkája, ez igaz, de ha a dánok meg a hollandok meg tudták csinálni, akkor majd pont mi ne tudnánk? (A cinikus válasz erre: igen)

Hosszabb távon nyilván szükség van az Unió tagországainak rendszerfelügyeletés összekapcsolni, így a rendszerben rejlő gikszerek méginkább kiküszöbölhetőek. S úgy istenigazából akkor tudna nagyon jól működni. 

Kedves dmolnar!

Úgy gondolom, hogy ez a kérdés van annyira fontos (sőt, meg merem kockáztatni, hosszabb távon hazánk legfontosabb kérdéséről van szó!), hogy egy kicsit elmélyedjünk benne. Egyrészt, mert az ország energiapolitikáját 2080-ig meg fogja határozni, másrészt pedig olyan alapvető lehetőséget hagyunk ki Paks bővítésével, amellye pedig minden magyar ember sokkal jobban járna, mint az új blokkokkal.

"Egyrészt nincs rá pénz "

Sajnos kénytelenek vagyunk rá áldozni, ill. előteremteni. De nem mindegy, hogy ezt a hatalmas összeget hogyan és mire költjük.

"és rágábban termeli az áramot mint egy atomerőmű"

Ez nem igaz. Első körben idézném a katiicabogar blogjához tegnap írt kommentem egy részét:

"Tévhit, hogy a nukleáris energia olcsó. Ugyanis az atomerőművekben előállított energia árába nem számítják bele a keletkezett hulladék tárolásának az árát, valamint az esetleges problémák megoldásának a díját. Kevesen tudják, hogy az elhasznált fűtőcsövek ill. az egyéb sugárfertőzött hulladékot 400.000 évig (!) kell biztonságosan tárolni. Négyszáz-ezer évig! Felfoghatatlanul sok idő ez. Ehhez kapcsolódóan felfoghatatlanul sok pénz is, amit a tárolás majd a jövőben igényelni fog, miközben, teszem hozzá gyorsan, semmi sem garantálja a tárolásból adódó jövendőbeli katasztrófák elkerülését. Jó, ilyenre még nem volt példa (vagyis most zajlik egy éppen, ti. Murmanszk kikötőjében pihen a sérült ex-szovjet atommeghajtású jégtörő flotta, amely - igaz csak helyi szinten - folyamatosan szennyezi a környezetet, mindössze pár száz méterre a a lakótelepektől -- tehát kijelenthetjük, hogy a közeljövőben meg lesz az első, tárolásból fakadó nukleáris baleset!), de elég egy természeti katasztrófa vagy mondjuk egy terrortámadás, és máris kész egy újabb Fukusima. Aminek majd az árát az unokáink fizethetik - akár az életükkel és az egészségükkel is. Tehát kijelenthetjük, a hogy a nukleáris energia használatával ugyanúgy a jövőnket éljük fel! Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy az erőművel működésük alatt nem produkálnak katasztrófát, azt pedig Csernobil óta tudjuk, hogy egyáltalán nem kellemes. 

Az sem mellékes szempont, hogy a mostanában épülő erőművek  - ahogy egy nemrégiben megjelent brit kutatás kimutatta - befejezésükkor a tervezett költségek duplájába kerültek, valamint a tervezett átadás is sokat késik. Hmm, mintha ismerős lenne ez valahonnan... Egy hasonló beruházás... Valami metró, a fővárosban... Gondoljunk csak bele! A 4-es metrót anno kb. 200-250 milliárdra saccolták, most ~480 milliárdnál tartanak, és már Demszky is azzal kampányolt még anno, hogy az ő idejében át fogják adni. Paks bővítésénél (pláne a magyar korrupciót ismerve) hasonlót tételezhetünk fel. Annyi különbséggel, hogy a tervezett költség 25x-e a 4-es metróénak! Ha ezt beszorozzuk a feltételezhető drágulással, akkor kapunk egy kb. 10.000 (tíz-ezer milliárd) forintos végszámlát, ami az éves költségvetés durván 2/3-a... Biztosan akarjuk mi ezt? Valamit arról se feldkezzünk meg, hogy a jelenlegi árakon bányászható dúsítható uránkészletek erősen kifogyóban vannak, ami már középtávon radikális áremelkedést fog eredményezni az áram árában, vagyis tovább fog apadni az olcsó nekleáris energia mítosza, no és persze annak olcsósága is..."

Második körben pedig megemlíteném, hogy az új erőművek (még a tervezett 3.000-3.500 milliárd forintos költséggel számítva) 29 ft/kwh áron termelnének, ami egyfelől veszzteségessé teszi az egész beruházást, azaz soha meg nem térülővé. És az sem mellékes szempont, hogy ez jelenleg nemcsak a világpiaci árnál jóval magasabb, de a hazai erőművek árainál is. Vagyis egyáltalán nem olcsó energiaforrás!

"mert ugye gáz egyre kevesebb van, szén se lesz több, kőolaj se.."

Nos, a hazai mainstream sajtóban elkerülték az Egyesült Államokról szóló hírek (azon túl persze, hogy most hideg van, meg esik a hó, amiről tavaly március 15.-e óta tudjuk, valóban megdöbbentő és igazán ritka időjárási anomália), miszerint elkezdődött a palagáz-forradalom. Ez azt jelenti, hogy amerikai cégek kifejlesztették a horizontális fúrás és repesztés technológiáját. Ami azt eredményezte, hogy az eddig kibányászhatatlannak hitt palagáz és palaolaj hirtelen gazdaságosan kitermelhetővé vált. A palagázról és a palaolajról azt kell tudni, hogy sok van belőle. Nagyon sok. Majd minden ország rendelkezik belőle valamilyen mértékben (mi is, 2005-ben ilyen, palagáz-mezőt találtak Makónál -- megjegyzendő, hogy ezen mezőn kívül minden bizonnyal még rendelkezünk valamennyivel, s csak a makói mező elegendő lenne Magyarország teljes gázszükségletének fedezésére 30-40 évig!). És még egy kis adalék: az USÁ-ban olyannyira elterjedt, hogy tavaly év végére már fedezni tudta a teljes olaj és földgázigényét hazai forrásokból. Miközben mondjuk tíz évvel ezelőtt még a világ legnagyobb olajimportálója volt! Mindebből logikusan következik, hogy ha a technológia elterjed, akkor a világpiacon jelentősen fognak esni az olajárak (szakértők szerint a jelenlegi kb 110-112 dollár/hordóról kb 70 dollár/hordóra!), s velük együtt természetesen a gázárak is. Félreértés ne essék, egyáltalán nem örülnék még több gáz vagy olajtüzeléső erőműnek, csak megemlíteném, hogy pusztán gazdaságosság szempontjából kb 10 év múlva már egyáltalán nem fogják megállni a helyüket az atomerőművek! (A jelenlegi paksi blokkok 2030-ig fognak működni).

"A fúziós erőművekre még pár évtizedet várni kell.sajnos"

Tény, hogy az lenne a legjobb. Viszont a Franciaroszágban épülő erőmű tesztüzeme az évszázad közepe előtt nem valószínű, hogy befejeződhetne, szóval gyakorlatilag csak a század utolsó harmadára-negyedére lesz tehető az elterjedésük.

"A biomassza elégetése meg (bocsika, de elégetésnél ez már csak így van) erősen környezetszennyező. Egy KWh energiára számolva környezetszennyezőbb, mint egy benzinmotor..  (tudunk ugye hatékonyságot számolni, egy erőművi turbina hatásfoka, a távvezeték hatásfoka és társai). Óvatosan ezzel a biomassza üggyel.."

Ennél azért komplikáltabb a dolog. Ugyanis van egy olyan dolog, ami a környezetmérnök-hallgatók rémálma, azaz nem más, mint az életciklus-elemzés. Rettenetes pepecs munka, ideg- és kávépusztító, viszont megmutatja, hogy egy adott terméknek vagy erőműnek mekkora a környezeti terhelése, a legyártásától az elbomlásáig. Na most, a biomassza-erőműveknél úgy áll a dolog, hogy az eltüzelendő anyag (mindegy, hogy az most mezőgazdasági hulladék, fa vagy hupikék törpike) lebomlása során keletkezik n mennyiségű környezetterhelésű anyag, ami így is - úgy is a környezetbe kerül. Csak ezek az anyagok nem 1-2-10-20 év alatt kerülnek a levegőbe, hanem pár pillanat alatt. Tudom, tudom, hülyén és okoskodónak hangzik ez a dolog, de gondolj vissza a középsulis biológia tanulmányaidra, ott tanultál olyat, hogy a szén körforgása, a foszfor körforgása, stb. Tehát akik ezt kitalálták, úgy számoltak, hogy mivel ezek az anyagok egy körfolyamat részét képezik, amelyek by the way folyamatosan zajlanak a természetben, ezért az ilyen módú beavatkozás az nem környezet-károsító.  Ráadásul az erőművek hatásfokát lehet javítani, például úgy, hogy a működés során keletkező hőt hasznosítják, például a környező település fűtésére. Vagy magában az erőműben állítják elő az esti zuhanynál elhasználódó melegvizet. Vagy teszem azt üvegházat fűtenek velük télen. De a példák sora még folytatható.

"Ezzel ugyan az energiafüggésünk se nem csökken, se nem változik, "

Dehogynem. Romlik. Gondolj bele, a földgáz, aminek az elégetésével főzöl, amivel a lakásodat fűtöd, vagy amivel akár az otthon használt áramot előállítják, egy országból származik, ami ráadásul még csak nem is szomszédos, hanem közbe van iktatva egy mérsékelt stabilitású ország, ahol már elzárták egyszer a tranzitvezetékeket. Nos, ez nem kellemes. Viszont most ugyanaz az ország fogja építeni a Nagy Nemzeti Összefogás Erőművét is. Na most, azon túl, hogy ők adják a segélyt rá, de az erőmű elkészülte után ők tartják karban, ők végzik a nagyfelújításokat, sőt, maga a fűtőanyag is tőlük jön. És ha csak a villamosenergia-előállításra gondolunk, akkor az új blokkokkal akkor akár a teljes hazai termelés 70-75%-ért is felelhetnek! Mi ez, ha nem kiszolgáltatottság? 

"de hol van az isten tudja hány évi (Csak évi pár száz milliárd?) forintnyi befektetéstől? "

Nem véletlenül írtam a "D" ponthoz ;P Fontossági sorrendben valóban csak a negyedik, és csak gyorsító, gerjesztő hatású, mindazok a járulékos hasznok, amelyeket az előző kommentembe pontokba szedtem, enélkül is jelentkeznek, csak legfeljebb lassabban vagy kisebb mértékben fejtik ki hasznosságukat. Például nem 6%-os lesz a GDP növekedés, hanem "csak" 5%. 

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Igazad lehet, de úgy véltem (ezek szerint hibásan), hogy ha valaki telejesen alaptalanul orosz megszállásról, közvetlen politikai beavatkozásról vízionál, akkor vehetem én is némileg durvábbra a figurát. Mert ez nem humor volt, még csak nem is irónia.  Csak azt akartam kissé nyersebben kifejezni (ezek szerint hiba volt, mert egyirányú érzékenységgel állunk szemben), hogy az ilyen szövegek pont az ellenkező hatást érik el, mint amire szánták őket és az ember Hmmm ..... No mindegy, szóval ilyet nem ír... 

No de máskor nem fogok ilyet írni, bár akkor... No mindegy.. Legföljebb nem olvasom.

(Hozzá kell tennem, se az oroszok, se németek, ukránok és lappok nem rokonaim és nem is ismerőseim)

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

A panelprogram kiegészítve napelemekkel, szélerőművekkel és akár geotermikus erőművekkel egy útja a megoldásnak. De azért pár baja van. Egyrészt nincs rá pénz (nota bene Paks bővítésére sincs) és drágábban termeli az áramot mint egy atomerőmű. Kettő: Sajnálatos módon, ha ezt az energiát tárolni akarnánk (mert ugye a nap se süt mindig és a szél se fúj mindig) ahhoz még külön beruházás kéne, ami tovább drágítaná az energiát. Az atomerőmű viszont olcsón, nem környezetszennyezően (a nukleáris hulladék tárolása eddig megoldottnak tűnik) termeli az energiát. Én momentán egy vizierőművet hasonló kapacitással szívesebben látnék, de hát ugye az meg már game over...  Energia meg kell, mert ugye gáz egyre kevesebb van, szén se lesz több, kőolaj se.. A fúziós erőművekre még pár évtizedet várni kell.sajnos (az lenne ugye a legjobb megoldás). Csak a vicc kedvéért Széles Gábor úr örökmozgó energiacsapja, vagy mije meg csak nem akar működni. 

Azután számolgassunk. Állítólag a beruházás 10-12 milliárd euro. Az szorozva 300-al testvérek között is olyan 3000-3500 milliárd forint. Ami ugyan nem kevés, de hol van az isten tudja hány évi (Csak évi pár száz milliárd?) forintnyi befektetéstől? 

A biomassza elégetése meg (bocsika, de elégetésnél ez már csak így van) erősen környezetszennyező. Egy KWh energiára számolva környezetszennyezőbb, mint egy benzinmotor..  (tudunk ugye hatékonyságot számolni, egy erőművi turbina hatásfoka, a távvezeték hatásfoka és társai). Óvatosan ezzel a biomassza üggyel..

Szóval maradjunk abban, hogy bár én is lelkes híve vagyok a tiszta energiának és az enegriatakarékosságnak (mint például a LED izzók) , de olcsó áramot termelő nagyteljesítményű erőműre szükségünk van és lesz.  Ezzel ugyan az energiafüggésünk se nem csökken, se nem változik, de az így is, úgy is az orosz cégekhez van kötve, hívják akár Déli áramlatnak, vagy másnak...

"csak éppen akkor legyen szíves olcsóbb és környezetkímélőbb módszert javasolni"

Idemásolom a tegnap katiicabogar blogjához írott kommentem azon részét, ahol az atomerőművek alternatívájáról írtam:

"[...] Csakhogy van! Nem feltétlenül olcsóbb, ám egy sor területen rengeteg járulékos hasznot hozó alternatíva létezik. Ezt vázolom a következőkben, kitérve annak előnyeire, pontokba szedve, mivel ez az elképzelés (amely nem az enyém, hanem a hazai és az európai megújuló energiaforrások iránt is nyitott energiaszakértők véleményének szintézise) meglehetősen komplex, és lényegesen bonyolultabb a faék egyszerűségű "építsünk még két blokkot Pakson"-hoz képest.

A, Panelprogram. Ami magában foglalja nem csak a panelépületek külső hőszigetelését, hanem a nyílászárók cseréjét és a fűtési rendszerek korszerűsítését és modernizációját, valamint az épületek napelemekkel és napkollektorokkal történő felszerelését  is. Ára kb. 4.000 milliárd forint, amelynek egy részét az Unió támogatna, átfutási idő kb. 10 év. Előnyök:

   1, Valós rezsicsökkentést lehet elérni. Nem 10%-os csökkenést, hanem a rezsi 10%-ra csökkenését!

   2, Az előző pontból fakadó szociális segítség. Tudvalevő, hogy a panelek az alsó és középosztályés a nyugdíjasok lakóhelye, ebből kifolyólag a valódi rezsicsökkenés egyetlen nyertesei ezek az osztályok lennének. A program megvalósulása esetén ezeknek a családoknak a nettő jövedelmüknek már nem a 30-40%-át kell rezsire költeniük, hanem csak a 3-4%-át, vagyis sokkal több pénzük marad.

   3, A program járulékos haszna az ipar, azon belül is főleg az építőipar fellendülését, válságból való kilábalását hozná. Elsődleges nyertese a hazai kézben lévő kkv szektor lenne. Okos gazdasági támogatásokkal jelentősen bővülhet a hazai zöld ipar. Mindezek jelentős mértékű munkahely-teremtéshez vezetnek. 

   4, Az előző két pont azt eredményezi, hogy megnő a lakosság vásárlóereje, ami pedig a hazai gazdaság kilábalását jelenti a válságból, továbbá csökken a leszakadó rétegek mérete, ugyanakkor szinte egy csapásra sokak emelkedhetnek magasabb gazdasági osztályokba.

   5, A program hatására komoly mértékben mérséklődik a lakosági áramfogyasztás (vagyis a számukra szükséges energiaigényt helyben állítják elő), azaz növekszik az energiatermelés. 

   6, Jelentősen csökken a lakossági (föld)gázszükséglet, ami az ország energiafüggőségének csökkenését vonja maga után.

   7, Csökken a környezszennyezés mértéke, mindenekelőtt a városi károsanyag-kibocsátás (pl. távfűtésre megszűnésével ezek után nem lesz szükség), ezzel párhuzamosan növekszik a zöld energia aránya. Mindezek oda vezetnek, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Uniós vállalásait, nem fogják a brüsszeli bürokraták a seggünket szétrúgni.

   8, Mindezek nem csak a panelek lakóinak könnyítheti meg az életét, ugyanis a program kiterjeszthető más épületcsoportokra is. Azaz a panelprogram lefutása után is folytatható a beruházás, kiterjesztve azt pl. kórházakra, iskolákra is.

B, Megújuló energiaforrások kiaknázása, ami hazai viszonylatokban elsősorban a biomasszát jelenti. Vagyis új, kis és közepes méretű biomassza erőműveket kell építeni (és nem olyan túlméretezett, ebből kifolyólag már környezetszennyező erőműveket, mint amilyet pár éve adtak át Pécsett). 20 erőműre számítva az ár kb. 1.000 milliárd forint, átfutási idő 3-4 év, az Unió ezt is támogatja.

   9, Ennek is főleg szociális előnyei lennének: azokban a térségekben létesülne új munkahely, ahol a legégetőbb szükség van rá. Tehát a hátrányos helyzetű és szegény, fejlődésképtelen kistérségekben. Gondolok itt példának okáért Szabolcsra, Cserehátra, Somogyra és Baranyára. 

   10, Az erőművek kiszolgálása magával vonja a helyi erdő- és mezőgazdaság fellendülését, ami újabb munkahelyeket teremt (úgy istenigazából ez az a rész, ami valóban sok munkahelyet tud teremteni). Ezáltal csökkenthető a már fentebb is említett térségek leszakadása, megindulhat a felzárkózásuk. 

   11, Kifejezetten jót tenne a hazai erdő- és mezőgazdálkodásnak, amelynek eredményeként növekszik a vidék munkaerő- és lakosságmegtartó képessége, magyarul kevesebben költöznek a városokba.

   12, Növekszik az energiatermelésen belül a megújuló energiaforrások aránya, lásd. 8. pont.

C, Át kell alakítani az energiával foglalkozó törvényeket, annak érdekében, hogy magáncégeknek és a nép egyszerű fiának is megérje befektetnie a megújuló energiaforrásokba. Ár: gondolkodásra kényszerített képviselők kávéra szánt pénze, minisztériumi fogalmazók ínhüvelygyulladásának gyógykezelése. Átfutási idő: ki tudja. 

   13, Magáncégek is elkezdhetnek erőműveket építeni (akár, bár nem túl valószínű), de a fő pozitívum, hogy elkezdhetik ők is az üzleteiket és gyáraikat napelemekkel, napkollektorokkal felszerelni, ezáltal az ő rezsijük is csökkenhet, azaz nővekszik a versenyképességük (és a profitjuk). Cserébe csökken az országos energiatermelés iránti igény, plusz növekszik a megújuló energia aránya, a környezeti terhelés, bla-bla-bla, ezt már egy csomószor leírtam.

D, Támogatni kell(ene) a cégeket és az emberekt a fentebb említett beruházásokra. Ár: évi pár száz milliárd.

   14, Ha jól van kitalálva a támogatási rendszer, akkor az pozitívan hathat mindenekelőtt a mezőgazdaságra és a kkv szektor egészére, azaz a pénz az országon belül marad, növekszik az ország versenyképessége, javul az emberek életszínvonala, munkahelyek jönnek létre, bla-bla-bla.

Egyéb hasznok:

   15, Politikai haszon: ha mindezeket végrehajtjuk, akkor ezáltal olyan mélyen és olyan tisztára nyaljuk Brüsszel és a zöldek seggét, hogy ahogy még azt soha se tettük, s mindezt úgy, hogy egyáltalán használnánk a nyelvünket, ami azért nem mellékes szempont. Komolyabban fogalmazva a megromlott viszonyunkat az Unióval szemben pozitívvá változtathatjuk, és hatalmas presztízsnyereségek könyvelhetünk el. Vagyis végre először Magyarország is mintaországgá válhat. 

   16, A csökkenő károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően javulni fogank a népegészségügyi mutatók.

   17, Új, modern iparágak jelenhetnek meg ill. nyerhetnek nagyobb teret az országban, ami mindenkinek jó. 

Nagy vonalakban, erősen egyszerűsítve, első körben: ennyi. Úgy gondolom, mindezek olyan pozitív alternatívát jelentenek Paks bővítésével szemben, amit szerintem kár lenne elszalasztani. Már csak azért is, mert a paneleket max. 20 éven belül úgy is nagy mértékben kell felújítani. 

katiicabogar képe

katiicabogar
4 éve

Én is csak "beugatok" a témába. Véleményem szerint nem az a gond, hogy nem egyezik a véleményetek, hanem az, hogy az írás íróját sértegeted (elgurult gyógyszer, ápolók stb.) Semmi szükség erre.

ZSADIzene képe

ZSADIzene
4 éve

Kedves Szele Tamás blogger!

"Hajózni pedig kell!" - tartották a régi hajós népek.
És ugyanezt mondja a XX-XXI. sz. embere a repülésről is, még ha mégoly sok is a légi baleset, azt tartják, ennek ellenére mégis a LEGBIZTONSÁGOSABB utazási mód a baleseti statisztikákat számolva.

Csak hát ugye látványosabb egy repülőgép lezuhanása, és az utasáldozatok száma is sokkolóbb, mint mondjuk összeszámolni naponta a közúti balesetek áldozatait...
Nyilvánvaló, hogy ez utóbbbi messze elvinné a pálmát a repülés elől!
Nem vagyunk már a hidrogénnel töltött Zeppelinek korszakában!
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeppelin_(l%C3%A9ghaj%C3%B3)

Mi is hát a gondod akkor az atomerőművekkel?...
Veszélyes? AZ!
DE!
Mi nem az?!
Még egy fogfájásba is bele lehet halni...
/Volt erről sok-sok éve egy kabaréjelenet a rádióban./

Én úgy vélem, az ember tanulékony.
Ha nem tud a más hibájából tanulni, tanul a magáéból.
És megtanulja "kezelni a ménkűt", biztonságosabbá tenni, amennyire csak lehet.
De lemondani a megszerzett kényelemről már aligha akar.

Tegnap láttam egy német filmet: "Tornádó - Az ég haragja"

Nos, én az ilyen, s ehhez hasonló természeti jelenségektől (földrengés, árvíz, vulkánkitörés, cunami, stb.) sokkal jobban tartok, mert EZT viszont az ember nem tudja uralni...
MÉG!... Vagy sosem...

Tehát mi legyen?
Kell az energia, vany nem kell?!
Honnan, hogyan, kitől, az már részlet kérdés.
 

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Sajátságos, de légyen úgy... (Azért sajátságos, mert az valamilyen okból megengedett, hogy bárki orosz megszállásról és hasonlókról vízionáljon, miközben se oka se semilye rá) ellenben ha én rámutatok, hogy ez nem igazán fair, az baj.. ).

A vitát mellesleg én sem kívánom folytatni, mert minek? Ha arról írt volna, amit én is felvetettem, buzgón helyeselnék.. De hát nem arról írt és mint ilyen az írása csak amaz oldalt támogatja, mert hiteltelen és elfogult.. Van ez így..Gondolom nem fog helyesbíteni, mert ő "profi" én meg ugye csak "beugatok"..:0)))


Szele Tamás
4 éve

Kérem, épp akartam írni, hogy az eszmecserét magam sem kívánom folytatni: tartok a keszonbetegségtől.

Kérlek, változtass a hangnemeden, ellenkező esetben jogosultságaidat felfüggesztik a moderátorok


Szele Tamás
4 éve

Uram, legyen olyan kedves, ajánljon egyet - ön otthon lehet az elmegyógyintézetek környékén. A véleménykülönbséget elviselem, a sértegetést nem.

Szelee Tamás

dmolnar képe

dmolnar
4 éve

Nos, a cikk írójának nem elég, hogy orosz fóbiája van (én ugyan tőlük még rosszat nem tapasztaltam, a rendszerváltást is tőlük kaptuk ajándékba, de hát ugye, ki tudja?), de van atomerőmű fóbiája is valószínűleg, ami ugyan elfogadható, csak éppen akkor legyen szíves olcsóbb és környezetkímélőbb módszert javasolni (nem fog tudni, de ez általában a cikk írójának (is) nem szempont. )

No de azután a merész levezetés... Az már igazán elmekórtani eset. Bizonyára azért íródott, hogy itten nagyhatalmi beavatkozás lesz választási vereség esetén, mert a tisztelt cikk írója, bizonyára emlékszik a megszálló orosz csapatokra Vitya győzelme után Déli Áramlat ügyben. Vagy mégse volt megszállás? Esetleg bankközi kivonulás? Ejnye no... A fenébe is. Akkor megint oda a hitelesség, oda minden, csak azért, hogy valakire jól köpködjünk. 

Pedig ugye az eléggé felháborító, úgy egymagában is, hogy ez a szerződés mindenféle párt és egyéb közi egyeztetések nélkül történt meg, mondhatni fű alatt. No ez botrány a maga nemében, de a tisztelt úrnak ez nem zavarja a lelki békéjét.. No de hogy az oroszok, no de hogy atomerőmű, no de hogy ha már atomerőmű, akkor miért az oroszok.. Az igen...  Elmebaj...

Egy javaslatom azért lenne. Szerződtessen egy ápolót, aki reggelente beadja a gyógyszerét..