A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Mit nyerhet Magyarország a paksi erőmű bővítésével?

via Vasárnapi Hírek

2014. január 19. 09:58 | 3 hozzászólás

Nagy az esélye, hogy a paksi erőmű bővítése is bevonul majd a rosszkor, rosszul és rossz helyen megkötött szerződések sorába. Míg az orosz érdekeltség napnál világosabb, még csak nem is dereng, hogy Magyarország mit nyerhet a nyilvánosság kizárásával, pályáztatás nélkül, sietősen tető alá hozott atomüzleten.

Moszkvában is meglepetést keltett, hogy milyen hamar beadta a derekát Orbán Viktor miniszterelnök. Az orosz újságok olvasói, persze, első kézből tudhattak arról, amit nálunk a kormány sokáig igyekezett eltitkolni, hogy tavaly nyáron, Budapesten tárgyalt a Roszatom, vagyis az oroszországi nukleáris szektort felügyelő állami vállalat első embere. Arra azonban a legoptimistább Putyin-párti kommentátorok sem számítottak, hogy alig fél évvel később már arról írhatnak hosszú hasábokat, hogy az ukránok után a magyarokat is „megvették”.

A paksi atomerőmű bővítésére a hazai közvélemény kizárásával, pályáztatás nélkül, ráadásul közvetlenül a parlamenti választások előtt megkötött megállapodás, a nukleáris energetika szokásos biztonsági kérdésein túlmutató, további nyugtalanító kérdések sorát veti fel. Miből fizetjük a beruházás költségeit? Miért kötelezzük el magunkat ennyire és évtizedekre előre? Megéri ez nekünk? Kinek jó ez a nagy sietség?

Koraszülött megállapodásról beszélhetünk – hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője, mondván, személy szerint egyáltalán nem ellenzi az atomenergiát, mégsem érti, miért kellett már 2014-ben hosszú évtizedekre elkötelezni magunkat, amikor egész Európában nyomottak a villamosenergia-árak, amikor a prognózisok nem jósolnak évi fél százaléknál nagyobb keresletbővülést, s amikor az importot is figyelembe véve, alig 50 százalékos a meglévő hazai kapacitások kihasználtsága. Más szóval, semmi sem sürgette a magyar kormányt, hogy már most elkötelezze magát a paksi blokkok 2032-től esedékes leállásának kiváltására.

Észre kell venni, hogy az előttünk álló évtizedben nagyon komoly átrendeződés várható az energiapiacon: amíg korábban arról beszélhettünk, hogy 70 évre elegendőek a kitermelhető földgázkészletek, most a 200 évet is meghaladja az új technológiával kinyerhető palagáz horizontja. Az Egyesült Államokban az erőművek sorra átállnak az olcsó palagázra, az emiatt ott eladhatatlan amerikai kőszenet pedig a német erőművekbe szállítják, hogy kiváltsák a drága orosz földgázt. Nem véletlenül harcol Moszkva olyan elszántan az Európai Unióval Ukrajnáért. Az öreg kontinensen ugyanis éppen Ukrajnában és Lengyelországban vannak nagyobb palagázkészletek. Ha bármelyik országban megindulna az olcsó gáz kitermelése, akkor az orosz energetikai lobbi európai pozíciói jelentősen gyengülnének. Magyar szempontból sokkal szerencsésebb lenne tehát kivárni, hogy miként rendeződik át az európai energiapiac.

Nem könnyű értelmezni a magyar kormányfő értékelését a Moszkvában kötött „jó üzletről”, mert az orosz pénzügyminiszter időközben egyértelművé tette, hogy csak az atomerőmű-beruházáshoz szükséges hitel 10 milliárd eurós felső határáról született megállapodás, a hitelfelvétel feltételei még teljesen nyitottak – mondta Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő. Hozzátéve: a 2014-es orosz költségvetésben nyoma sincs ennek az összegnek, bár ennek az a magyarázata, hogy 10 év alatt lehívható hitelkeretről lehet szó. Érdekes ugyanakkor, hogy tekintélyes orosz közgazdászok kétségeiknek adtak hangot a rubelre átszámolva 460 milliárdos paksi projekt kapcsán, ugyanis közel ennyivel, 426 milliárd rubellel kurtították az orosz szociális kiadásokat. Magyarán felerősödtek azok a szakértői vélemények, hogy vajon Oroszország megengedheti-e magának a magyar üzletet. Az biztos, hogy az orosz gazdaság jelenleg gyengélkedik, hiszen magas energiaárak mellett is csak nagyon szerény, stagnálás közeli, 1-1,5 százalékos növekedést tud felmutatni. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy például a moszkvai jegybank 500 milliárd dolláros tartalékot kezel, de más alapokban is komoly összegek halmozódnak. Magyarán, stratégiailag fontos, piacszerző ügyeletekre nyilvánvalóan el tud különíteni 10 milliárd eurót a Putyin-adminisztráció. Annál is inkább, mert az energiaszektorban világszinten zajló, ma még nehezen prognosztizálható szerkezetváltás közepette az orosz gáziparnak és atomiparnak egyaránt érdeke, hogy évtizedekre előre lekössön olyan piacokat, amelyeket középtávon esetleg elveszíthetne az új technológiák terjedése miatt.

El kell ismerni: a fukusimai atombaleset után megszigorított európai biztonsági intézkedéseknek a Roszatom ma jobban megfelel, mint európai konkurensei. A tender nélküli megállapodás mégsem szerencsés. Különösen, hogy a beruházás gazdasági oldala rendkívüli kockázatokat rejt. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője szerint a beruházás költségei szinte biztosan alábecsültek, mert a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy még egyetlen atomerőmű sem épült meg a tervezett költségkeretből az előre kitűzött határidőig. Finnországban például a francia Areva nukleáris energetikai társaság eredetileg 3,2 milliárd eurós (átszámítva csaknem 1000 milliárd forintos) áron vállalta a munkálatokat, amelyekkel már 2009-re kész kellett volna lennie. Az erőmű befejezettsége azonban jelenleg is csak 70-80%-os, miközben a költségek már most 8,2-8,5 milliárd euróra (mintegy 2500 milliárd forintra) rúgnak. Enyhén szólva is aggodalmakra adhat okot, hogy ha az átláthatóságáról híres Finnországban egy francia cég esetén is minimum 2,5-szeresére nőnek az összegek, akkor mi várható Magyarországon egy orosz cégnél. Ráadásul ebben a rendkívül beruházásigényes ágazatban, ahol a munkaerő költsége elhanyagolható, országunk nem rendelkezik semmilyen versenyelőnnyel, hiszen a berendezésektől a fűtőanyagig minden import. A megtérülés tehát a jövőbeni árampiaci áraktól függ.

Nos, a GKI Energiakutató számításai szerint, 4-5 százalékos hitelköltséggel számolva – amit az ország bóvli adósbesorolása minimálisan indokol –, s abból kiindulva, hogy időre elkészül az atomerőmű, továbbá azt feltételezve, hogy a beruházás nem lépi túl a 10 milliárd eurós költségkeretet és az új blokkok 30 évig üzemelnek, legalább 22 forint lesz az egy kilowattóra áramra jutó költség. Amit érdemes összevetni azzal, hogy jelenleg a paksi erőmű 8-9 forintból termel ugyanennyi áramot. A 22 forintban, persze, még nincsen nyereség, nincs benne az építkezés esetleges csúszása, s az előre nem látható beruházási többletköltség sem. A kamatokról már nem is beszélve, hiszen a nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, az még szóba sem került a moszkvai tárgyalásokon. Ezért egy reális forgatókönyvnek inkább kilowattóránként 30 forint körüli áramköltséggel érdemes számolnia. Kérdés, vajon a 2020-as években ilyen magas lesz-e a piaci áramár, vagy az akkori magyar kormányzat veszteségfinanszírozásra kényszerül, esetleg nálunk jóval drágább lesz az áram, mint a környező országokban.

Bár korábban szinte teljes volt a politikai konszenzus a paksi bővítésről, hiszen csak az LMP és az onnan kivált PM politikusai képviseltek különvéleményt, ugyanakkor a beruházás részleteiről sosem volt egyetértés – hangsúlyozta Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője. Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai tárgyalásai mégsem a szakpolitikai részletek miatt érdekesek – tette hozzá. Hanem azért, mert több szempontból is a mostani kormányzati ciklus legfontosabb megállapodása született meg ezen a héten. Egyfelől, a kormány újsütetű oroszbarátságát aligha intézhetjük el a sokat emlegetett reálpolitikai megfontolásokkal. Annál is kevésbé, mert a Fidesz önmeghatározásának mindig is alapvető eleme volt a kommunizmus elutasítása és az orosz-ellenesség. Elegendő ehhez visszaemlékezni Orbán Viktor beszédére, amit Nagy Imre újratemetésekor mondott 1989-ben, vagy a Fidesz politikusainak 2008-as nyilatkozataira visszautalni. Másrészt, a megállapodással kapcsolatos bizonytalanság, a sok homályos pont is illeszkedik abba a kormányzati fordulatba, ami a mostani ciklushoz köthető. Nem csupán a moszkvai megállapodásra jellemző ugyanis a nyilvánosság szinte teljes kizárása. A kormány stratégiai megállapodásaira, amelyeket például a nagy nemzetközi cégekkel kötött, általában is jellemző, hogy a részletekről mit sem tudhat a közvélemény. Azt lehet tehát mondani, hogy a kormányzás stílusa is gyökeresen megváltozott ebben a ciklusban.

A nyilvánosság kizárásával, pályáztatás nélkül, a demokratikus érdekegyeztetést meg sem kísérelve, sietősen tető alá hozott atomerőmű-beruházás az ország szempontjából nem tűnik túl szerencsés üzletnek. Nagy az esélye, hogy utóbb majd rosszkor, rosszul és rossz helyen megkötött szerződésről beszélhetünk. Valami hazai érdekeltséget mégis találhatunk az orosz–magyar megállapodásban. Ehhez a 40 százalékos magyar beszállítói arány lehet a kulcs. Nem kis összegről, 4 milliárd euróról van szó. Amit olyan pályáztatási kötöttségek sem terhelnek majd, mint az EU-támogatásokat. A majdnem egészen állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek Zrt. hagyományosan is afféle „káderkifizető” helynek számít. (A cink.hu szerint a mérnöki kamara Putyin–Orbán-alkut támogató minapi közleményét is az MVM számítógépén írták.) Nos, egy Brüsszel által nem felügyelt gigantikus építkezés nyilván valóan hatalmas lehetőséget teremt a Közgép-birodalomnak.

Csak néhány kérdés:

1. Olcsóbb lesz az áram?

Nem. Jelenleg 8-9 forintért termelnek Pakson egy kilowattóra áramot, az új paksi blokkok termelői árát 22-30 forintra becsülhetjük.

2. Biztonságosabb lesz a villamosenergia-ellátásunk?

Nem. A villamosenergia-ellátásunk nagyobbik részét adja majd egyetlen termelőegység, a paksi erőmű.

3. Növekszik az energiaszektor függetlensége?

Nem. A jelenleginél is magasabb lesz az orosz technológia és fűtőanyag részaránya.

4. Sürget az új paksi blokkok építése?

Nem. A jelenlegi reaktorok leállítása 2032-ben kezdődik, akár egy évtizedet is tölthetnénk a tervezéssel és a most elmulasztott előkészítéssel.

5. Megtérülhet-e valaha a paksi bővítés?

Nem valószínű. Ha hitelből építjük fel az erőművet, akkor biztosan nem térül meg a termelt áram árából (csak a várható éves kamat nagyobb lesz a paksi erőmű teljes éves bevételénél), más forrásunk viszont nincs rá.

6. Kik a bővítési projekt fő nyertesei?

Az azonosítható nyertesek közé eddig szinte kizárólag kormányközeli reklám- és médiacégek tartoznak. A beruházás fő nyertesei a nagy üzlet megvalósítói és hitelezői lesznek, akik be fogják biztosítani maguknak a megtérülést. A profitjukat végső soron magyar fogyasztók és adófizetők fogják állni.

Tovább...
 


A cikk eredetije: Mit nyerhet Magyarország a paksi erőmű bővítésével?


Hozzászólások

plalyA képe

plalyA
3 éve

Kedves Citoyen!

Bocsáss meg nekem együgyünek, de ez az érv- hogy az ember nem képes az atomenergiát biztonságosan kezelni- annyira egy melléfogás, hogy csak na. Ha ezen a nyomon megyünk az ember nem képes biztonságosan kezelni a zsebkendőjét sem, tehát akkor azon is el kellene gondolkozni, hogy függetlenül az ár-érték arányoktól megéri e, vagy nem éri mega zsebkendő használata. Legjobb lenne a Bibliai Paradicsomot megkeresni aztán oda bezárkózni mert az ember minden mást nem képes biztonságosan kezelni.

Balesetek mindig voltak, vannak és lesznek.

Azon kívül, hogy a Csernobili katasztrófában,  mi történt, azt szerintem a legöregebb dakota indián sem tudja, aki döglött dakota lován fordítva ülve lovagol.

Fukusima az egy egészen más helyzet.

De most képzeld el, hogy a te házad tetejére felszerelnek egy napkollektor,t amely melegíti a vizedet, amely környezet barát, nem szennyezi a környezetet, nincs rádioaktív hulladéka és mozgó eleme is csak minimális. Energia hatékony olcsó és főleg nem ráz.  Aztán jő egy földrengés, melynek hatására a kollektor önállósítja magát és a fejedre esik. Akkor ugye az utódaid máris megindíthatják a kampányt a Napkollektorok embert gyilkoló hatásának következtében -annak betiltására, mert ugyebár nem tudja az ember  biztonságosan kezelni a napkollektor- hisz a fejedre esett. Aztán alatta maradtál.

Én inkább azt mondanám, hogy olyan technológiák alkalmazását kell elérhetővé tenni, amely biztonságossá teszi az atomerőművet. 100 %-os biztonság nem létezik. De közelíteni lehet hozzá.

Nem beszélve néhány igen kellemetlen dologról. A világűrbe szélerőművet nem lehet telepíteni, és biogázos aggregátort sem, Lehet atomerőművet meg Naperőművet.

Ha komolyan gondoljuk a Föld környezetvédelmi mentesítését, akkor viszont erre az útra kell lépni. Akkor most szennyezzük tovább a Föld bioszféráját, mert az ember nem képes az atomenergiát teljes biztonsággal kezelni?

Citoyen képe

Citoyen
3 éve

Tudom, számtalan atomerőmű létezik a világon és nagyobb baj nélkül üzemelnek. De gondoljunk Csernobilra, gondoljunk Fukushimára... Vegyük észre, hogy az ember nem képes az atomenergiát teljes biztonsággal kezelni.

Teljesen független ez az ár-érték arányoktól, hogy megéri v. nem éri meg...