A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Cigányok csak biztonsági kísérettel mehetnek át a Gozsdu udvaron

via Index

2017. február 6. 11:11 | 10 hozzászólás

Vasárnap két beszámoló is megjelent a Facebookon, amelyek szerint két fiatal lányt arra hivatkozva nem engedtek át a Gozsdu udvar Madách Imre úti szakaszán, mert cigány származásúak. Pontosabban a leírás szerint csak úgy mehettek át, ha biztonsági őr kíséri őket az említett területen.

Elsőként történetem és kérdésem Orbán Viktorhoz és minden olyan emberhez szól akik úgy gondolják, hogy kevesebb és veszélyesebb vagyok bárkinél!

Megtörtént eset alapjàn!!

Helyszín: 2017.02.05. Szombat este, nem sokkal éjfél után.Holló utcáról fellépve a Gozsdu udvar átvágásával a Madàch térre való érkezéssel.

Barátnőmmel és egy barátommal haladok a szemerkélő esőben egyik helyszínről a másikra, egy kis szombat esti találkozó,laza italozás céljából, ugyanis a pár nap múlva külföldre visszautazó barátnőmet ismét sokáig nem látom. Nevetünk, beszélgetünk, sietünk, hisz az időjárás nem volt hálás hozzánk, hisz esett az eső. A Holló utcáról fellépve a Gozsdu udvar irányába érkeztünk, mikor is egy biztonsàgiőr odalép hozzánk, hogy most itt nem mehetünk át. A kép körülöttünk a következő, tipikus szombat esti fennforgás jön megy mindenki tele emberekkel, szórakozni vàgyó emberek sietnek betérni a kedvükre való helyszínekre. Semmi lezárás esetleges film, reklám egyéb forgatás miatt. Így felmerült az első kérdés bennem kíváncsiságból és autómatikus reakcióként, hogy mi történik, hogy nem mehetek át,hiszen szemből is és a mi oldalunkról is folyamatos átjàrás történik!!?? Első válaszként a le van zárva az udvar magyarázatot kaptam, majd rögtön jött a következő de átkisérlek.

Tovább...


A cikk eredetije: Cigányok csak biztonsági kísérettel mehetnek át a Gozsdu udvaron


Hozzászólások

ZSADIzene képe

ZSADIzene
3 hónapja

Kedves PlalyA!

Mindent elolvastam, de most csak röviden reagálok ez utóbbira:

Ismét bebizonyosodott Einstein egyik mondása:

 "A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."

 

plalyA képe

plalyA
3 hónapja

Kedves Zsadi! 

Nem tudom megfigyelted-e már - hogy a tisztázó kérdéseid és az arra dott válaszok mennyi minuszt generálnak.

Azaz az itt olvasgatók döntő többsége nem is akarja hogy tisztán lásson.  Nem akarja tudni, hogy miért mondják rá hogy rasszista vagy nem arasszista.

Me adj isten még a végén megtanulja és akkor nem hőböröghet tiszta szívvel igaz magyar módjára - így meg olyan jól el van. Minek is háborgatjuk őt ilyen hülyeségekkel. 

Nagyon jól elvan a saját kicsi pocsolyájában, Jól eldagonyázik. Időnként felböffen neki valami- de azt nem akarja tudni, hogy mi is böffent fel - mert ez meghaladja azt a szintet amit ő fel állított magának.

Röviden szólva nem is akar tudni semmiről sem semmit sem. Neki jó úgy ahogy van. 

Akkor most azt kérdezem, hogy ilyen emberekkel akarod te leváltani az Orbán rezsimet?

Biztos ez?

Na itt a válasz hogy miért sikeres az Orbán kormány .

Akarsz még valamit tudni? Tegyél csak fel még néhány ilyen kérdést és a minuszok számából megtudod  a választ.

Látod erre jók a minuszok száma.

plalyA képe

plalyA
3 hónapja

Kedves Zsadi!

Hú, most aztán belecsaptál a közepébe és mindenki püttyös lett a környezetünkben. – hogy ilyen képletesen fejezzem ki magam.

Roppant fontos, de nagyon bonyolult sorhoz jutottunk el és tettél fel kérdéseket. Nem is tudom, hogy hol is kezdjem.

Azt gondolom, hogy menjünk csak szépen sorjában, mint az aknamezőn szokás.

Az ember, amikor a személyisége „kialakul” ezt a megkülönböztetés alapján teszi meg. Vagyis meghatározza a saját határait, lehetőségeit. Ezt „valamilyen eljárást” alkalmazva teszi meg (azért próbálom körülírni, mert a nevén nevezve azonnal félreértésre ad okot, lévén hogy ezek a fogalmak annyira összemosódnak, hogy bármikor teljesen más értelmet kap a mondandó ha nincs pontosan tisztázva a fogalom tartalma és jelentése)

Szóval ezt valamilyen eljárást alkalmazva teszi az ember. Legtöbbször, a legegyszerűbb eljárást alkalmazva (gyerekkor), az öröklött tudattalan tartalmára támaszkodva illetve a világból kapott impulzusok alapján. Ez a legegyszerűbb eljárás az „összehasonlítás”Bár már most mondom, hogy ez az eljárás bár a legegyszerűbb, de ez sem mentes a hibától, mert nincs lehetősége az embernek a teljes összehasonlításra - de jó közelítést ad. Ezt hívjuk a köznapi életben különbség tételnek vagy differenciálásnak.  Ez a megkülönböztetés egyik fajtája- általában nagyon könnyen összekeverik, sőt általában sohasem választják széjjel a megkülönböztetés másik fajtájától, összemossák, behelyettesítik, sőt van, amikor szándékosan (rasszizmus) felcserélik a fogalmak használatát. De szeretném leszögezni a kettő nem felcserélhető és nem összekeverhető.

 A megkülönböztetés első fajtája a differenciálás abból indul ki, hogy mi a közös és mi az, ami a közöstől eltér, azaz differencia lép fel az összehasonlítás folyamatában.

 A differenciálás kiindulása tehát a közös jellemzők és az ettől való eltérés.

A megkülönböztetés másik esete, amit megkülönböztetésnek szoktak hívni - az a diszkriminálás. Itt nem az azonosságból indulunk ki, hanem a meglévő különbségből. Azaz a különbség az elsődleges és nem az azonosság. A diszkriminációnak van pozitív és negatív változata is (a differenciálásnak nincs)

Vagyis a diszkrimináció olyan megkülönböztető bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyén (személy) vagy a csoport esélyegyenlőségére hat. Láthatod, hogy ez általában, ha negatív diszkrimináció, akkor csökkenti az esélyegyenlőséget, ha pozitív diszkrimináció, akkor pedig az esélyegyenlőség helyreállítását célozza meg., vagyis minden esetben a különbség az elsődleges és nem az azonosság.

Leírtál egy mondatot. Idézem:” Csodálattal tölt el pl. Érdi Tamás vak zongorista, aki Chopin f-moll zongoraversenyét egyetlen félreütés nélkül játszotta végig a koncerten.”

Ez a mondat így leírva diszkriminatív, mert nem az a mondandód lényege, hogy a gyakorlás eredményeként létrejövő készség, milyen csodálatos, hanem az hogy a zongorista vak. azaz diszkriminálod a zongoristát, azért mert nem a készségét tekinted elsődlegesnek, hanem a külső jegyeit.

Ez már átvezet a másik kérdésedhez - amelynek a lényege az adottság a képesség és a készség közötti különbség (differencia és a diszkriminativ jelentés)

Az adottság: az a biológiailag örökölt alap, mindazon személyiségjegy, amely az adott személyiséget felépíti, jellemzi és meghatározza. Hogy ki milyen személyiség, azt ezeknek a személyiségjegyek működtető szükségszerűség erősségének kombinációja határozza meg. Azaz mivel a kombinációk száma végtelen így nem létezik két ember, aki azonos adottsággal születet volna (genetikai különbözőségek biztosítják ezt)

Például minden emberben megtalálható két igen fontos személyiségjegy, amelyet Jung animának (női személyiségjegynek) és animusnak (férfi személyiségjegynek)  archetípusnak nevezett

Képesség: a személyiségnek olyan viszonylag állandó sajátosságai, amelyek biológia adottságok alapján fejlődnek ki és a sikeres tevékenység előfeltételei valamely területen. A képességek állandó kölcsönhatásban vannak a személy tevékenységével, a mindennapi gyakorlatban fejlődnek, illetve ha nem használják őket, akkor elsorvadnak. A különösen erős képességeket nevezzük tehetségnek.

Máris szeretném felhívni a figyelmedet, egy alapvető különbségre, amely meghatározó. Az adottság nem múlik el, akkor sem, ha nem használjuk, a képesség viszont elsorvadhat, ha nem használjuk.

Vissza utalva az előzőekben írtakra – az ösztön az adottság - nem múlik el. Így a rasszizmus viselkedésmintája, amelynek az építő kövei (ösztönök) ott vannak, minden emberben nem múlnak el sohasem. Ezért hibás az a feltételezés (pl. az ordo-marxista leninsta  feltételezés) hogy a rasszizmus majd elmúlik, ha ez meg az teljesül – nem múlik el - a „hívó szó” és annak hatását befolyásoló „érzékenységi küszöb” az, az ami  tompítható.

Készség: Öröklött adottságaink révén, képesek vagyunk egy folyamat a végrehajtására, és ezt a folyamatot annyira begyakoroljuk, hogy a tudatosság kikapcsolásával, automatikusan meg tudjuk tenni. Ez a készség.

Ilyen a járás, a beszéd, az úszás, az autóvezetés,a biciklizés, az olvasás, az írás stb. Az automatizálást sok gyakorlás előzi meg. A hangsúly az automatizmuson van. Mindenki ismeri azt az érzést, amikor elkezdünk valamit tanulni (autóvezetés, tánc, szörf, nyelv stb.). Eleinte nagyon nagy figyelemre van szükségünk, és hamar kimerülünk, minden idegszálunkat megfeszítve próbáljuk felidézni tanárunk szavait, eddigi ismereteinket, és feszülten koncentrálunk mozgásunkra, sokszor azt sem tudjuk, hol a kezünk, hol a lábunk, ha meg arra figyelünk, akkor meg nem látunk magunk körül semmit.

Ilyen az is, amikor a zongorán a billentyűket már nem is látjuk, mert a gyakorlás során belénk ívódott a képe és nem kell felidéznünk, hogy hol vannak akkor is tudjuk. A zongorabillentyűk elhelyezkedése, távolsága minden egyéb információ az egyéni tudattalan énünkbe van eltárolva és az automatizmus során már nem is kell a tudatos énünkbe bekerülni, hogy a mozgáskoordinációnkat vezérelje. Ez a magyarázata például annak, hogy a vak zongorista miért tud kifogástalanul játszani egy zongorán. Viszont ha egy olyan zongora mellé ülteted le, amelynek megnövelték a billentyű távolságát, vagy felcserélték a hangokat akkor bizony nem tud rajta játszani semmit sem. Csak klimpírozni fog.

Mint írtam a sztereotípiának az adattárolásban van nagy jelentősége az emberi agy számára sémákat készít- a dinamikus sztereotípia a gyakorlás által készített automatizmus, bizonyos (mondom, hogy csak bizonyos) értelembe tekintheted egy feltételes reflexnek is. Lényege az, hogy adott ingerekre a feltételes reflexeknek mindig azonos sorozata mobilizálódik, dinamikus egészet alkotva.

A HIT az egy hiedelemrendszer. Az embernek sok hiedelemrendszere van. Lásd gyerekkortól a mesék hiedelemrendszer, vagy például az érzelmeink által generált hiedelemrendszerek (a félelem által generált hiedelemrendszernek jelentős szerepe van például a rasszizmus viselkedésmintájának felépülésében, mint arról már korábban is írtam)

A vallás is egy hiedelemrendszer. A hiedelemrendszerek a személyiségfejlődés igen fontos kelléle- például a kisgyerek a mesék hiedelemrendszerének segítségével jön rá, hogy bás apa és anya óriások, de mégsem varázslók, csak emberek. A kisgyerek a mesék hiedelemrendszer alapján differenciál a környezetével kapcsolatban (és nem diszkriminál) és így jut el oda, hogy a mesék hiedelemrendszerét lerombolva egy másik hiedelemrendszerbe találja magát. A hiedelemrendszer a tudás, a tanulás fontos része, sőt a tudománynak az egyik hajtó ereje is. A vallás sem más, mint egy hiedelemrendszer, akik megrekednek ebbe a hiedelemrendszerbe azok a vallásosok, akik meg tovább lépnek azok az ateisták.

A faj: a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint. Általánosságban fajról akkor beszélhetünk, ha nagymérvű DNS és morfológiai hasonlóságot mutathatunk ki.

Fajta: Nem tévesztendő össze a fajjal meg az alfajjal. a fajta gazdasági fogalom, amely a biológiában erős korlátozással alkalmazható csak is termesztett növényekre, és tenyésztett állatokra lehet alkalmazni, emberre nem, nincsenek emberfajták - ( csak ha nem tenyésztik őket- például a hülyék és agyi degeneráltak de ez csak diszkrimináció) Nincs fajtiszta kutya, mert minden kutya azonos fajhoz tartozik, de létezik fajta tiszta kutya, például a magyar vizsla.

Az alfaj: a fajon belüli rendszertani csoportosítás.

AZ ember: A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, (ebbe azért néha kételkedem, főleg olyankor, amikor emberi faJtákról kell szót váltani) ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A körülbelül 28 000 évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo genus egyik fajaként írták le, később alfajra módosították a besorolást. A neandervölgyi ember besorolása ma is élesen vitatott kérdés. Az emberi nem további kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, H. heidelbergensis, H. gautengensis, H. rhodesiensis, H. antecessor, H. naledit és a vitatott H. floresiensis. A különböző csontmaradványok elemzése alapján ezek a fajok szerepet játszottak az emberré válásnak a mai ember kialakulásáig tartó hosszú folyamatában.

Vagyis nincs alfaj, meg fajta meg minden más csak is egy fajhoz tartozó ember van a Homo sapiens sapiens- semmiféle más fajra, fajtára vagy alfajra utaló csoportosítás nem lehetséges.

Külső megjelenés és morfológiai eltérés alapján korábban rasszojókra osztották az emberiséget, de ez is tévedés volt, mint azt a DNS vizsgálatok bebizonyították. Semmi alapvető különbség nincs egy Kaukazoid nagyrasszba tartozó europid rasszhoz tartozó ember DNS-e és egy Mongoloid nagyrasszba tartozó kínai ember DNS-e között. Mitokondriális összetevőkben lehet eltérés, de nem szignifikáns- azaz ezek alapján nem lehet semmiféle rangsort, különbséget, vagy jellemző személyiségjegy eltérést megállapítani. Tehát az ilyen irányi diszkriminálás is értelmetlen. Csoportosítani lehet az embereket morfológia tulajdonságok alapján például, de a személyiségre vonatkozó meghatározásnak ez sem lehet az alapja - legfeljebb viszonyrendszeri eltérések alapja lehet.

A „szelíd, vehemens, vidám, szomorkás, stb. az nem fajta, hanem vérmérsékleti TULAJDONSÁG. Így van?”

Nem, ezek személyiségjegyek. Ezek működtető szükségszerűség erősségének kombinációi határozzák meg az adott ember személyiségét.

A tulajdonság relatív fogalom, nem jellemző, Vannak tulajdonságok, amelyek egyben minőséget is jelentenek és vannak tulajdonságok, amelyek nélkül is létezhet valami. A tulajdonságok közül azok, amelyek a dolog minőségei, egyben a dolog határai vagy lényeges tulajdonságai. A tulajdonságok másik fele nem határai a dolognak, csak egyszerűen tulajdonságai. Minőségek, amelyek elválasztják a dolgokat, nem specifikumai a dolgoknak. Egy és ugyanazon minőség különböző dolgok jellegzetessége is lehet. És megfordítva, egy és ugyanazon dolog különböző minőségek sokaságával rendelkezik, amely mindegyike elválasztja más dologtól. Mivel ezek a más dolgok végtelen halmazt alkotnak, az adott dolog minőségeinek mennyisége is végtelen. Ez a második dolog, amely azt bizonyítja, hogy az emberi egyed egyszeri és megismételhetetlen, nincs két egyforma ember.

Kedves Zsadi ezekről a fogalmakról órákat lehetne beszélni, mert ezek mindegyike összefüggésben van egymással és egymásra épülnek. Ha az építménybe bekerül egy hibás elem, az egész építmény kisiklik. Ezért kel vigyázni mikor mit mondunk és teszünk.

Ha lehet, ne tégy fel ilyen bonyolult kérdéssort, mert igen sokáig tart megválaszolni a kérdéseidet. Azt hiszem, már unják, hogy ennyi mindenről beszélek.

ZSADIzene képe

ZSADIzene
3 hónapja

Kedves PlalyA!

Igazad lehet, mert Pöfögő uraság minden alkalmat megragad, hogy engem rasszizmussal vádoljon, legutóbb pl. a ruhával való fűtés blogban.
De én nem jelöltem meg a példáimban felhozott emberek közül egyetlen embercsoportot sem, hiába gondolta bele őkelme - mondjuk -, az etnikum bizonyos tagjait, mert még véletlenül sem volt pl. a cserjegondozó közmunkások között színes bőrű! Láttam őket ugyanis, hogyan kasza-baszabolják szerencsétlen kis virágos cserjéket, és bizony, fehérek (magyarok?) voltak azok mind!

A sors fintora, hogy a munkaügyi hivatalban, mikor a párom (mérnöki diplomával!) regisztrálni ment, akkor sem voltak ott romák...

De hagyjuk ezt.

Igazad van, nem könnyű eligazodni ezen fogalmak között, mint tapasztalat, sztereotípia, előítélet és általánosítás.

A gyerekek a viselkedésmintát a környezetből leshetik le, mely nemcsak az otthont jeleni, - bár talán ez a legmeghatározóbb! - hanem az iskola, a barátok, társak, az utca... Na és a MÉDIA!!!

Egyébként tapasztaltam kamasz koromban, hogy pont azokból a kamasz fiatalokból vált rendes felnőtt, akiknek a szülei pl. italozó, lumpen életmódot folytattak (itt SEM romákról van szó, sőt!), és a gyerekeik megcsömörlöttek ettől, elhatározták, nem lesznek olyanok, mint a szüleik, és nem is lettek!

A fajról.
Én úgy tudtam, hogy az EMBERISÉG minden tagja egyetlen FAJ-hoz tartozik.
Az, amit sokan gondolnak az emberekről a külső jegyek alapján, az nem faj, hanem fajta.
Fehér ember, az egy fajta. A sárga és a fekete szintén.
Én így tudtam.

A belső jegyek, mint pl. szelíd, vehemens, vidám, szomorkás, stb. az nem fajta, hanem vérmérsékleti TULAJDONSÁG. Így van?

A tudatalattinkból meg én úgy gondolom, a legnehezebb száműzni a negatív megítélési hajlamot, de ugyanez vonatkozik a pozitívra, vagy a rajongásra. Sőt! A HIT-re is... Aki vakon HISZ (bármiben, nemcsak istenben), azt nehéz, vagy szinte lehetetlen meggyőzni az ellenkezőjéről.

A sztereotípiával kapcsolatban kérdeznék még valamit:
Mikor tanárképzős voltam, zongorametodikából szó esett a "dinamikus-sztereotípiáról", mely alatt az automatikusan kialakuló mozgás-sort értettük.
Pl. a skálázás a zongorabillenyűkön. Ha nem nézünk oda, akkor is simán helyes ujjrenddel lejátszunk pl. egy fekete billentyűn induló hangsort is.
Igaz, nem elsőre, de nagyon hamar. 
Mitől érezzük ennyire pontosan a távolságokat? A ki-be mozdulatokat?
Csodálattal tölt el pl. Érdi Tamás vak zongorista, aki Chopin f-moll zongoraversenyét egyetlen félreütés nélkül játszotta végig a koncerten. Sírtam a meghatottságtól, de komolyan!
 

plalyA képe

plalyA
3 hónapja

Kedves Zsadi!

Nem, nem erre gondolt. Ő olyan választ szeretett volna, és szeretne hallani ami a rasszizmust támasztja alá. Azaz azt szeretné, hogy a tapasztalat támassza alá a megkülönböztetést, az általánosítást és az előítéletet, csakhogy a tapasztalat az egy máskáposzta és nem az amire ő gondolt. Sajnálatos dolog az, hogy a köztudatba is nagy a keveredés tapasztalat, sztereiotípia előítélet általánosítás ügyileg. Sokszor még az úgynevezett tudományos körökben is keverednek ezek a fogalmak. Ha megnézed, a rasszizmus jelenleg elérhető meghatározását nem a pszichológiai megközelítését lehet olvasni, hanem fizikai megjelenésből eredeztetik. Pedig semmi, de semmi nem indokolja ezt a gondolkodásmódot.

Annak az elismerése, hogy a rasszizmus viselkedésmintája öröklődik, meg egyenesen isten ellen való vétek – és azt megérteni, hogy az emberi pszichikum által összerakott viselkedésminta a rasszizmus égbekiáltó dolog. Ha megkérdezed, az okait azonnal vágják is rá a választ- az imperializmus, a faji, etnikai, meg a fene tudja még, hogy mit ki nem találnak.

A külső jegyek és a hozzárendelt társadalmi, morális vagy politikai különbségek mindegyike egy tőről fakad. Az emberekben meglévő viselkedésminták, ösztönök alakítják ki a rasszizmus viselkedésmintáját, amely kiegészül az érzelmekkel (főként az öt alapérzelem közül is nevezetesen a félelemmel és a társadalmi interakció során nyer végérvényes alakot. A Rasszista Józsi otthon a lakásában nem rasszista, mert ilyen csak a társadalmi interakcióban lehetséges. - Éppen ezért a faji rasszizmus például a faj elsőbbségét (ugyan is azt gondolják, hogy az emberek több fajból állnak éppen ezért a faj elsőbbségét kell hangsúlyozni- fajelméletek, faji megkülönböztetés) amelyhez a félelem a más fajtának kikiáltott emberektől, szokásaiktól kultúrájuktól hozzáadódik, Szintén hozzáadódik az anyagi javak hozzá férhetőségének szűkös volta - ez viszont már a létfenntartás ösztöne vezérli. Ezek az ösztönök ( viselkedésminták) minden emberbe jelen vannak - öröklődnek, csak az interakció során a „hívószó” - a motíváció - erőssége, és a személyiségjegyei működtető szükségszerűség erőssége határozza meg, hogy valaki rasszista lesz vagy sem.

Ugyan így bármelyik rasszista fajtát végig lehet követni. Az etnikai rasszizmus (amely már alapvetően téves kiindulású - mert az etnicizmus az nem csoport, vagy bármilyen jegyek összessége (a cigány az nem etnikum - az cigány) hanem a társadalom viszonyrendszerének egy alrendszere, vagyis az adott csoport viszonya a társadalmon belül a többi csoporthoz. Éppen ezért botorság például a faj helyett az etnikumot behelyettesíteni mondjuk a faji rasszizmusba és etnikai rasszizmusként tovább vinni (duplán botorság)

Ja, és még egy fontos szempont, amit nem árt, ha jól tudunk. A rasszizmus viselkedésmintája nem múlik el - mivel azokat olyan ösztönök építik fel, amelyek szintén nem múlnak el. A hívószó- a motíváció erőssége csökkenthető, minimalizálható (például 3-4 évszázaddal ezelőtt a földtulajdon igen erős motiváló erő volt, mára már erősen csökkent e jelentősége. Egyszer írtam, hogy a kollektív tudattalanba van a rasszizmus viselkedésmintája - hát ezért van ott, és kiírni a rasszizmus viselkedésmintáját a kollektív tudattalanból úgy lehetséges, hogy a hívószó ( motiváció) erősségét csökkentjük.)

Ezek nem olyanok, hogy amit nem gyakorlunk, és nem használunk az nincs is- például ilyen feltételezésekkel lehet találkozni az ordo marxista-leninsta megközelítésnél. ( Marx híres vasút példáját hozzák fel bizonyítékként) pedig ez marhaság, mert attól hogy valaki életében nem ejtett egy könnycseppet sem - a gyereke még ugyan úgy tud sírni, mint az a gyerek, akinek a szülei végig sírják az életüket.(a sírás is egy ösztön vezérelte viselkedésminta)

A másik igen gyakori hiba, amikor a rasszizmust adottságnak, képességnek, vagy készségnek próbálják beállítani ( Lásd  Ku-Klux –Klan esetét) Ez is hibás megközelítés mert az ösztön az nem adottság nem képesség és nem is készség. Az ösztön veleszületett, genetikailag meghatározott célvezérelt fajspecifikus késztetés, amely megjelenik a viselkedésben is. Az emberi ösztön tartalmazza mindazokat az ösztönöket, amelyeket például az állatvilágban fellelhetők, de fajspecifikus struktúrában.

 

Amit kérdeztél az első benyomás – mint a sztereotípiánál fontos dolog.

Nem kedves Zsadi, az „első benyomás” a sztereotípia maga. Ebből aztán jön az általánosítás, mint írtad és végül az előítélet, ami megkülönböztetést szül, vagyis már megint a rasszista viselkedésnél vagyunk. Azért írtam azt, hogy akkor, amikor a sztereotípia sokszor hibás sémáját használja fel az ember könnyen keveredhet a rasszizmus útjára.

Azért hatástalan a rasszizmus ellenes harc – mert nem a viselkedésmintát kiváltó építőkockákra (ösztönökre) hatnak és nem is azt célozzák meg, hanem a motivációt igyekeznek tompítani - csak hogy a motivációtompításához sokkal nagyobb energia, anyagi ráfordítás és társadalmi hatás kell, mint az építőkockák összeállásának a megakadályozásához.

Akkor lehet sikeres a fellépés, ha a motiváció erősségének csökkentésén túl az építőkockák összeállását is megakadályozzák – na de Magyarországon ilyet még elképzelni is felér egy boszorkánysággal, amelyet minimum máglyahalálra kell ítélni.

plalyA képe

plalyA
3 hónapja

Kedves Kirschner!

szívesen válaszolok, ha megmondod, hogy  mi az óvatosság, az elővigyázatosság, már amit te értesz alatta. Ugyan is ha az óvatosságnak azt nevezed, hogy akit csak az utadba találsz azt, mind megölöd, mert ugye potenciáisan mindegyik törhet akár az életedre is - akkor azt mondom, hogy nincs jogod óvatosnak lenni.

tehát mit akarsz kérdezni?

Félni minden esetben van jogod- csak a félelem tárgya nem mindegy. A félelem az egy érzelem az öt alapérzelem egyike. Nem jog kérdése - ez veled született, öröklött dolog, két pálya az amelyik vezérli a félelmet, egy gyors- amelynek az az ára hogy sokszor hiibázik, egy lassú amely viszont tartósan van jelen. ideális esetben e kettőnek az együttes működése volna kívánatos. A külső hatások mindíg a gyors és hibázó pálya elsődlegességét jelentik. Becker szerint az ember egy hiper szorongó lény- akkor is talál szorongani valót (és keres is) ha semmi oka nincs a szorongásra, félelemre.

menekülés egy tanult magatartéásforma- egy olyan ösztön amelyet az ember az állatvilágból hozott magával- legegyszerübb megjelenési formája az elvágyódás- a legszélsőségesebb formája a valóság előli menekülés egy képzelet beli világba- de például a betegségbe való menekülés is jelen lehet- időskoruak és magányosok esetében.

Önvédelem: a fogalom több mindent takar - nem csak fizikai önvédelem létezik, hanem például az önmegvalósítás folyamata is egy önvédelem. tehát melyik önvédelemet  kérdezed. A jogi, fizikai, spirituális, fiziológiai, pszichikai, szociológiai , filozófiai önvédelmet? Ugyan is nem mindegy egyáltalán.

Rasszista statisztika hogy létezik e azt nem tudom, azt gondolom, hogy nincs értelme, a raszsiszmus viselkedésmintája minden emberben benne van- öröklődik ( ez nem jelenti azt hogy minden ember rasszista is egyben- nehogy valaki azt gondolja.) a rasszizmus viselkedésmintája a társadalmi interakció során jut a felszinre általánosságban többféle viselkedésmintából( ösztönből) és érzelemből áll például a faji rasszizmus, a faj elsőbbségének viselkedésmintája (ösztöne), létfenntartás viselkedésmintája ehhez jön a személyiség Én részében lévő érzelmek és megkoronázza a Felettes én amelyben az adott viselkedésminta kialakulását elősegítő "hívószavak"vannak- vagy is a motiváció amely az interakció során ért impulzusok, fiziológiás folyamatok, vagy éppenséggel kulturális hatások irányítanak. A motiváció hatására a kialakult viselkedésmintának megfelelően beindul a cselekvéssorozat. Következményeként megváltozik az adott személyiség aktivitásának mértéke, hatékonyságának és viselkedésének célirányultsága,szervezettsége. 

Ha ezeket akarod statisztikai rendszerbe foglalni akkor meg kell határoznod, milyen statisztikát akarsz készíteni kedves Kirschner. 

Ugy belejöttél, hogy megint belekiabáltál a nagy büdös magyar iccakába, de piszkosul. Magadba fordultál, és mellé estél.

ZSADIzene képe

ZSADIzene
3 hónapja

Kedves PlalyA!

Elég részletes választ kapot Piros Pöfögő fórumtársunk, de hogy erre gondolt-e pontosan, azt csak Ő tudhatja.

Érdekes és fontos lehet még a sztereotípiánál az ún. "első benyomás" valakiről, ami leginkább a külső megjelenésben mutatkozik meg (szép, csúnya, csinos, rendetlen, stb), valamint az első találkozás alkalmakor való viselkedése, melyet nagyban befolyásolhat az illető pillanatnyi hangulata is.
Ha valaki éppen rossz passzban van, az emberek hajlamosak azonnal rásütni a "Savanyú Jóska" jelzőt.
De ennek az ellenkezője is igaz lehet. Ha valaki éppen "feldobott hangulatban" van, mert éppen jó hírt kapott, róla azt gondolhatják: "Micsoda komolytalan, felelőtlen alak!..." Vagy: "De vidám természetű ember!" Íme a negatív és pozitív példa! :) 
Vagy talán nem így van?

/Amúgy várunk Téged a MÁSIK fórumon is, hiányzol! :(((/

 

kirschner képe

kirschner
3 hónapja

Ha már így belejöttem van még néhány kérdésem :

Van-e jogom óvatosnak , elővigyázatosnak lenni?

Van -e jogom félni? ( Kit kígyó megmart fél a gyíktól is. )

Van jogom tán még a menekülésre is?

Van-e jogom az önvédelemre? ( Ez beugrató kérdés volt. Tudom, hogy gyakorlatilsg nincs. )

Pótkérdés : Létezik-e rasszista statisztka?

plalyA képe

plalyA
3 hónapja

Az embernek a külvilágra való gyakorlati ráhatása alapján felhalmozódott ismeretek összessége, e ráhatás észleleti, gondolati eredménye, a külvilág érzéki tükröződése, mely másodlagos az objektív realitáshoz képest

 

A tapasztalat az emberek ráhatása a körülöttük lévő világra. Ezen ráhatások alapján  felgyülelomlő ismeretek, melyek lehetnek észlelt, vagy gondolati kivertülések, A külvilág érzéki tükröződése. Általában másodlagos funkciót lát el az objektiv valósághoz képest.  A tapasztalat sokféle lehet.

 A legveszélyesebb dolog a tapasztalatot összekeverni a sztereotípiával - azonosítják vele és ennek következtében az egyedi történések kivetítése egy egész csoport viselkedésével kapcsolatosan rögzül- ez az utóbbi az előítélet. ( A sztereotípia az nem előítélet - de legtöbbször az előítélet a sztereotípián alapul és semmi köze a tapasztalathoz. Ez három különböző dolog, vagy történés  amit nem szabad összekeverni, mert mind más és más)

A tapasztalat sokszínű. sokrétű és a például a tudományos haladás alapja is, mind elméleti mind pedig gyakorlati szempontból.

A sztereotípia: Általában az köznyelvben negatív tulajdonságként jelenik meg pedig ez nem igaz. Az emberi agy számára a gyors adatfeldolgozást teszi lehetővé, de például az interpolációs készséget is nagyban szolgálja. A sztereotípia az agy számára sémák készítését jelenti viszont ezen sémák információtartalma pontatlan és félrevezető lehet. Viszont a nagymennyiségű adatfeldolgozást megkönnyíti az emberi agy számára.

Az előítélet- a hiányos vagy nem valós információk, sémák alapján egyes konkrét viselkedési minta kivetítése egy meghatározott csoportra.  Az előítélet alapjául szolgáló séma= sztereotípia) fennmaradását az teszi lehetővé, hogy az adott személy, amely nem csak az adattárolásában és elraktározásában használja a sztereotípiákat, hanem annak nem valós tartalmú előhívásával, mintegy beazonosítja az adott szituációt, így igazolva látja az előítéletet. Erre aztán az előre kidolgozott ( sajnálatos módon öröklődő és öröklött videlkedésminták) szintén -  a sztereotípián alapuló előitélet és általánosítás  alapján, - egy társadalmi interakció során felépült viselkedésmintával reagál ( itt a viselkedés mintát ösztönök, érzelmek alapján felépített komplex társadalmi interakciós viselkedésmintának kell érteni- rasszizmus)

A folyamatból kitűnik, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a tapasztalatnak, semmi de semmi köze nincs az adott viselkedésminta kialakulásához Teljesen különféle dolgokat zagyvál össze a köznyelv és tesz egyenlőségjelet dolgok és történések közé.

 A statisztika:

 olyan gyakorlati számbavételi tevékenység, amely tömegjelenségek mennyiségi és minőségi vizsgálatára szolgáló módszer- gyakran dolgozik számokkal, de ezek a számok nem egzakt számok, hanem sokkal inkább társadalmi, gazdasági, vagy természeti aktualitásokban jelentkező mennyiségek.

 trendszámítás – statisztikai alapfogalom, egy dologgal, történéssel kapcsolatos  idősor fő komponensének, az alapirányzatnak a kimutatása a feladata  (mozgóátlagolás, analitikus trendszámítás). Ha a vizsgált jelenség tartós irányzatát az idő függvényében regressziós függvénnyel határozzuk meg, analitikus trendszámításról beszélünk.

Különféle idősori meghatározásokat, és variáció számításokat alkalmazhatunk (a teljesség igénye nélkül pl. lineáris, exponenciális trend, parabolikus függvény, véletlen analízis,(mintavételi, vagy kiválasztásos eljárás), végtelen sokaság, véges sokaság vagy éppenséggel variancia analízis)

Nos kedves Kirschner kielégített a válaszom? Erre gondoltál?

kirschner képe

kirschner
3 hónapja

Mi a különbség a tapasztalat és az előítélet között ?

Mit jelent az a szó , hogy "statisztika"  ?

Mi az a trend-számítás ?