A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Ténytár - Oktatás: tovább a lejtőn

via Ténytár blog

2014. június 13. 09:13 | 4 hozzászólás

A Ténytár korábbi elemzésében már rámutattunk arra, hogy a 2012-es PISA-vizsgálat eredménye alapján negatív folyamatok indultak el a magyar oktatásban.

Szóltunk arról is, hogy a magyar oktatás teljesítményének romlása különösen feltűnő, ha a térség legsikeresebb országához, Lengyelországhoz hasonlítjuk az eredményeket.

Az utóbbi időben további olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek alátámasztják ezt a véleményünket. A 15 éves diákok körében elvégzett tesztek alapján az elmúlt négy évben jelentősen romlott a kreatív problémamegoldó-képessége a közoktatásban résztvevő diákoknak, és hasonlóan a szövegértéses és matematikai feladatokhoz, már itt sem érték el az OECD-átlagot.

A PISA-mérés

PISA-mérés az OECD-tagállamok körében elvégezett teszt, amely a 15 éves diákok kreativitását, műveltségét és számolási készségeit méri fel. A teszt mellett kérdőívekben különböző kérdésekre is választ lehet adni, így összességében az eredmények több kontextusban is értelmezhetőek lesznek.

A PISA-mérés eredményei a résztvevő országok számára mértékadó lehet, hiszen nagyjából pontos képet adhat a közoktatási rendszer állapotáról, annak minőségéről és a megmutatja, hogy mely területekre kell koncentrálni.

 Hova tűnt a híres magyar kreativitás?

A PISA-vizsgálatok során folyamatosan bővülnek a vizsgált területek. 2012-ben a kreatív feladatmegoldást is mérték, az eredményeket  most publikálták.

Ez a kompetencia nem köthető szorosan a megszerzett tudáshoz, ismeretekben, begyakorolt eljárásokhoz, hanem váratlan, szokatlan feladatokhoz megoldásának, újszerű megoldások megtalálásának képességét jelenti. Az egyik legfontosabb kompetencia a sikeres elhelyezkedés szempontjából is a modern gazdaságban, mivel a cégek olyan munkatársakat keresnek akik képesek újfajta ötletek felvetésére is.

Az eredmény magyar szempontból ismét siralmas lett. A legjobb eredményt elért ázsiai országokhoz képest 100 pont, és az OECD-átlagához képest is 40 pont a lemaradás. A vizsgált 44 ország közül Magyarország a 33. helyre került, hajszálnyival megelőzve Törökországot. A felmérésben a közép európai országok (Csehország kivételével) általában is rosszul szerepeltek, de Magyarország tőlük is jócskán lemaradt, csak a katasztrofálisan szereplő Bulgáriát előzte meg.

Az eredmény legaggasztóbb része az, hogy a vizsgált magyar diákok több mint egyharmada egyes vagy kettes kompetenciaszintet ért el, tehát minimális kreativitással sem rendelkezik. Az ilyen mértékű képességhiány rendkívül súlyos munkaerő-piaci hátrányokhoz vezet.

Ezen a területen különösen erős a magyar iskolarendszer szociális hátrányokat növelő jellege. A vizsgált országok közül Magyarországon a második legnagyobb a szociális háttér szerepe az eredmények alakulásában (az első Szlovákia). Ez azt jelenti, hogy a szegényebb diákok olyan oktatást kapnak, amely sokkal kevésbé fejleszti a kreativitásukat.

Ez az eredmény alátámasztja azt a szakmai véleményt, amely szerint a magyar iskola különösen rosszul teljesít az önálló gondolkodásra nevelésben, a kreativitás fejlesztésében. A korábbi kompetencialapú programok arra ösztönözték az iskolákat és a pedagógusokat, hogy adjanak nagyobb teret a csoport és projektmunkának, az egyedi, differenciált pedagógia módszereknek. Ezzel szemben a mostani oktatásirányítás éppen az egységesítést, a központosítást támogatja. Nyilvánvaló módon az "egyentankönyvek" és egységes pedagógiai módszerek iskolája aligha fogja fejleszteni az önálló, eredeti gondolkodás képességét. Ha a pedagógus nem lehet kreatív, a diák sem lesz az.

Szétszakadó oktatás

Miközben PISA-vizsgálatra csak három évente kerül sor, Magyarországon évente végeznek kompetenciamérést az összes 6. 8. és 10. évfolyamos diáknál.

A szintén most publikált 2013-as adatok szerint drámaiak a közoktatási rendszeren belüli különbséget. Ha például a szövegértést vizsgáljuk a 10. évfolyamon a 8- és 6-osztályos gimnáziumba járó diákok 10 százaléka jobb teljesítményt nyújtanak, mint az átlag, miközben a szakiskolások 13 százalékkal elmaradnak. Még megdöbbentőbb, hogy a szakiskolások teljesítménye még a hatodikos átlagteljesítményt sem éri el. Ezek után nem meglepő, hogy a diákok teljesítményét felerészben az iskolák közötti különbségek magyarázzák ezen az évfolyamon.

A nagy teljesítménykülönbség egyértelműen a szociális háttéren alapul. Azoknak az apáknak a gyermeke, akik nem végezték el az általános iskolát, 6. osztályban 400 ponttal teljesítettek rosszabbul, mint az egyetemet végzett apák gyermekei. Még szomorúbb, hogy a különbség az iskoláztatás során alig csökken, 10 évfolyamon is még 375 pont az eltérés. Ezek után nem meglepő, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok közel 200 ponttal az által alatt teljesítenek a 6. évfolyamon és ez a különbség tovább nő a 10. évfolyamra.

Látható az eredményből, hogy a szociális háttér nagy mértékben meghatározza a diákok kompetenciáit. Különösen rossz a helyzet a szakiskolákban. A diákok kompetenciaszintje alacsony és szakiskola során alig tapasztalható fejlődés. Ezek után különösen visszatetsző, hogy az új kerettantervekben minimálisra csökkentették a szakiskolák kompetenciafejlesztésre használható közismereti óráinak számát.

Miért baj mindez?

A kutatási eredmények világosan mutatják a magyar közoktatási rendszer két fontos problémáját: a gondolkodásra nevelés, a kreativitás fejlesztésének gyengeségét és a méltányosság hiányát, az iskolarendszer szociális alapú szétszakadását. Sajnálatos, hogy az oktatási kormányzat az elmúlt években még magát a problémát sem volt hajlandó elismerni, így a megoldásra sem születhettek hatékony intézkedések.

Pedig ezekre a tendenciákra figyelni kellene. A minőség folyamatos romlása ugyanis rányomhatja a bélyegét a jövőre. Ha a külföldi vállalatok azt tapasztalják, hogy a közoktatás és a felsőoktatás nem képes kitermelni a megfelelő szaktudású embertömeget, akkor értékteremtő beruházások nem fognak hazánkba érkezni, hiszen kellően széles kreatív munkaerő hiányában inkább olyan országban ruháznak majd be, ahol az infrastruktúra kiépített, erős a jogbiztonság és megfelelő mennyiségű és mennyiségű, jól képzett és megfizethető szakembergárda áll rendelkezésre.


A blogbejegyzés eredetije: Ténytár - Oktatás: tovább a lejtőn


Hozzászólások

lilla- képe

lilla-
4 éve

azért a grafikonok egyértelműen a 2009-es évek körül voltak a legmagasabbak

ugyanis akkor kezdett elterjedni a projekt módszer , ami kifejezetten kreativitás növelő eljárás

igaz, az iskolai "rendetlenséghez vezethet

voltak projekt hetek pl.

Ma van lexikális fusztrálás--és tanulás azért, hogy azonnal el is lehessen felejteni.

azaz nincs élménnyé téve a tanulás és ennek következtében a megjegyzést nem segíti a tudás használata

No mindegy!

A magyar oktatásban első körben szemléletmód-váltásra van szükség. A porosz oktatási rendszer felett eljárt az idő. A lexikális tudás oktatása helyett inkább készségfejlesztésre volna szükség. Ennek megváltoztatása azonban nem megy egyik napról a másikra. Szükséges volna, hogy a politikai pártok meg tudjanak egyezni abban, hogy a következő évtizedekben milyen irányba akarják fejleszteni az oktatást. Az ehhez szükséges konszenzus és hát valljuk be őszintén, konszenzus-készség is hiányzik a mai politikumból. A rendszerváltás óta majd minden kormány hozzányúlt ilyen-olyan módon az oktatáshoz, ami a teljes amortizációhoz vezetett. És amíg egymásnak ellentmondó irányokba terelték az oktatást, addig közben folyamatosan vonták ki a pénzt belőle. Aztán csodálkozunk, hogy egyre szarabbul teljesítenek a diákok.


Cleaner
4 éve

Nem kell foglalkozni a gondolkodó ( nem Boborján észjárású ) fiatalokkal. Nem okoznak ők semmiféle problémát az éppen regnáló veztésnek. Egyszerűen elmennek az országból.

adamik_ képe

adamik_
4 éve

A magyar oktatással már régóta probléma , hogy nem gondolkodásra nevel. Én erre már vagy 35 éve rájöttem. A magyar ember nem gondolkodik hanem hisz. Bármiben , bármikor. Esetleg később az ellenkezőjében , de ugyanolyan szenvedéllyel. Mint Pandacsöki Boborján a Besenyő családban. Boborján nagyon egyszerűen határozza meg az igazságot : " Azért igaz mert a Besenyőpistabácsi azt mondta. " Ennyi. Most a Besenyőpistabácsi helyére behelyettesíthetünk egyéb mértékadó személyeket ( úgymint : plébános úr , párttitkár elvtárs , nemzetvezető testvér , A VIKTOR  . . . . stb.) , a szisztéma ugyanúgy működni fog. Boborjánnak szüksége van a Besenyőpistabácsira.

Ha jobban belegondolunk , a boborjáni észjárás a mindenkori vezetőknek tulajdonképpen hasznos. A boborjánság apáról fiúra öröklődik , önfenntartó. Tehát probléma tulajdonképpen azzal az 2-3 %-nyi nem Boborjánnal van , de ezeket könnyedén le lehet szavazni.