A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Szele Tamás: A kiskakas turánpolitikája

via K.Úr Ír blog

2014. szeptember 5. 10:13 | 0 hozzászólás

Günaydin, igazhitűek, günaydin, vagyis jó reggelt, ma azzal kezdjük a napot, hogy gratulálunk Lezsák Sándornak janicsár-agává való kinevezése alkalmából.

Nincs kizárva az sem, hogy jaja-basi lesz belőle, bár úgy látszik már most beglerbég, ha ugyan nem több. Mert akárki nem vehet részt a török nyelvű népek parlamentjének ülésén, és akárki nem is fogadhatja el Magyarország nevében a megfigyelői státuszt ebben a testületben.

Főleg akkor nem, amikor bezárjuk az észtországi követségünket. A vak is látja, hogy esztendőre tilos lesz finnugor rokonságot emlegetni, és turáni lovasok száguldoznak majd a Nagymező utcában, mármint, a kormány reményei szerint, mert egyelőre annyi nálunk a turáni dzsigit, mint Szibériában a masszáj lándzsás. De erőnek erejével tartunk Közép-Ázsia sztyeppéi felé, feltartóztathatatlanul nyomulnánk, ha nem volna útban mindenféle izé a térképen, domborzat, hegy-vízrajz, miegyéb, már ott is legeltetnénk a tevét a zöldellő kazah pusztán. Hogy miért kell nekünk tevét legeltetni, az kérdéses, de több év tapasztalatai alapján leszűrhetjük: muszáj, mert így határoztak felőlünk. No, nem Alláh magasztos személye, nem is a Próféta, hanem nagyobb hatalmak, valahol a kormányunk tájékán.

A mostani esetről kiváló írásban számol be a Nyelv és Tudomány, de nem árt, ha magunk is utána nézünk. Mert hiszen, mikor a kurultájokról beszámoltam – idén már másodszor, hiszen a két évvel ezelőttihez is volt pár szavam – tudni lehetett, hogy az erőltetett, mesterséges „keleti nyitás” politikáját oktrojálják ránk, ha lehet, ha nem lehet. Most éppen nagyon úgy forog a kocka, hogy nem lehet, ellentmond ennek akár az ukrán helyzet, akár az Iszlám Állam rémuralma, egyszóval maximum álmodozhatunk a mesés Kelet kincseiről, de hozzájuk nem juthatunk. Nem is juthatnánk, akár a legtökéletesebb békeidőben sem, mivel egyfelől a mi drága türk testvéreink nem bolondok, ellenkezőleg, kiváló kereskedők, és rokonság, szimpátia okán még nem fognak minket elhalmozni a javaikkal – másfelől meg, ha küldenének is olajat, földgázt, repülő szőnyeget és szekérderék arany piasztert, azt Oroszország nem nézné jó szemmel, márpedig akárhogyan is nézem, mindennek az útja orosz földön vinne keresztül. No, de lássuk, miket beszélt Lezsák bej Bakuban!

„Kedves Barátaim!

A parlamenti választáson másodszorra bizalmat kapott Orbán-kormány más első ciklusában meghirdette a keleti nyitás politikáját és ennek keretében magasabb szintre emelte és lendületbe hozta országaink kapcsolatát. Ennek a politikának a folytatása számunkra ez az ünnepélyes pillanat is, amikor bejelenthetjük, hogy csatlakozni kívánunk a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűléséhez. Számunkra nagy örömöt okozna és büszkeséget jelentene, ha a testvér-parlamentekben dolgozó kollégáink támogatnák Magyarország felvételét a türk rokontudatot erősítő eme szervezetébe.

Számunkra a TURKPA lényegét az a legendás szállóige fogalmazza meg, amely törökül így hangzik: „Dilde, Fikirde, Iste birlik.” Vagyis: „A nyelv, a hit és a tettek egysége” jellemezze közös munkánkat.

Magyarország nevében, a kárpát-medencei magyarok képviseletében köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Baku, 2014. június 11.”

Ez ugyan a legvége, előtte hosszasan magyarázta a magyar turkológia múltját és a bugaci kurultáj fontosságát – de ez a pár bekezdés a lényeg. Hogy miképpen nem lett belőle szenzáció, meg nem mondhatom, tán másfelé figyeltünk. Tessék csak alaposan elolvasni: „csatlakozni kívánunk a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűléséhez. Számunkra nagy örömöt okozna és büszkeséget jelentene, ha a testvér-parlamentekben dolgozó kollégáink támogatnák Magyarország felvételét a türk rokontudatot erősítő eme szervezetébe.” Még szerencse, hogy az óvatos törökök egyelőre csak megfigyelői státuszt adtak, és nem választottak meg minket egyenesen kajmakámnak, ekkora barátság, ilyen rokoni szeretet láttán. Lezsák bej lesz majd a budai pasa, akárki meglássa.

No, de mikor lesz? Egyelőre úgy áll a dolog, hogy sohanapján. Lezsák mester nem olvasta Naszreddin Hodzsa történeteit, nem tudja, hogyan készül a minaret. Az, kérem, úgy, hogy ásnak egy mély kutat, és kifordítják. Manapság meg ebből a mi épülő magyar minaretünkből lehet igen könnyen olyan mély kút, hogy elnyeli akár az országot magát is, ha a nyugati politikai-gazdasági szövetségi rendszerünket felrúgva a törökkel kezdünk trafikálni. mert egyelőre még játszhatjuk a deli turániakat, annyira, hogy lassan akármilyen dicsőség volt eddig, szégyen lesz a törökverő ős. De amint eszkalálódik az ukrán helyzet, és Magyarország abba kell hagyja a pávatáncát a két oldal között, ha rosszul döntünk, könnyen befordítják a csicsás minaretünket, lesz belőle csordakút. Még ugyan a sarkunkat is hátra köthetik, ha nagyon a pántörök parlamentbe igyekszünk Brüsszel helyett. Mert lássuk, kinek nem tetszik ez a mi kis turanizmusunk? Első sorban nem tetszik Vlagyimir Vlagyimirovicsnak, aki jobb szeret maga bíbelődni a tulajdon határai körül. Teszi is, olyan vehemenciával, hogy csak lesünk. Aztán nem tetszhet a NATO-nak, akik nem szeretnének Közép-Ázsiában egy erős muzulmán államszövetséget, föderációt látni, teszem azt, Irán vezetésével, egyesített haderővel, gazdasággal. Pedig ez a nagy pántürk szövetkezés egyenes úton vezet egy ilyen államalakulat megjelenéséhez. Aztán nem tetszhet még az Európai Uniónak sem, ők meg gazdasági vétót emelhetnek az ellen, hogy magyar földön ragyogjon a török félhold. Aztán a közvetlen szomszédaink sem hiszem, hogy imádják Magyarország kelet nyitását – egyszóval, senkinek sem tetszik, amit művelünk, ráadásul nekünk sem jó, nem is hasznos, nem is kellemes.

Tulajdonképpen mi a csodát keresünk mi a török nyelvű országok parlamenti közgyűlésében?

Nem sokat, annyi biztos.

Hacsak nem a kiskakas gyémánt félkrajcárját.

Mert ez esetben minden rendben van.

Kukurikú, Lezsák mester, hozd vissza a gyémánt félkrajcárunk!

Szele Tamás


A blogbejegyzés eredetije: Szele Tamás: A kiskakas turánpolitikája


Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges