A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

A PISA-eredmények – Mi mindent tett a kormány az...

via Ténytár blog

2017. február 8. 10:34 | 1 hozzászólás

Pedig az iskolán kívüli tanulásra fordított idő esetében alig van különbség a tehetősebb és szegényebb diákok között. Ez bizonyítékként szolgál rá, hogy a magyar iskolák, amelyeknek enyhíteni kéne a társadalmi különbségeket, inkább mélyítik azokat.

A hátrányos helyzetű diákok eredménye messze az OECD-országok átlaga alatt van Magyarországon, és ezt az a jelentés sem vitatja, amelyet a miniszterelnök rendelt Balogh Zoltán minisztériumától. Pedig az iskolán kívüli tanulásra fordított idő esetében alig van különbség a tehetősebb és szegényebb diákok között. Ez bizonyítékként szolgál rá, hogy a magyar iskolák, amelyeknek enyhíteni kéne a társadalmi különbségeket, inkább mélyítik azokat.

Lesújtó eredmények

„Néhány térségben az integrációs képzési modell az eredeti elvárásokhoz képest teljesen ellentétes eredményre vezetett: az osztályközösségekben sokkal erőteljesebben érvényesülnek, sőt uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták”írja a közoktatás megoldandó problémái között az a jelentés, amelyet még decemberben, a 2015-ös PISA-felmérés lesújtó eredményeinek napvilágra kerülése után rendelt a miniszterelnök Balog Zoltán emberi erőforrás-minisztertől.

A jelentésben, amelyet a problémajegyzékhez csatoltak, az is szerepel, hogy a fenti okok miatt „a felelősen gondolkodó szülők a gyermeküket számos esetben inkább más település oktatási intézményébe kénytelenek átvinni, így megállapítható, hogy az ilyen esetekben az integrációs törekvések szegregációs eredménnyel jártak”.

Az oktatási államtitkárság egyébként nem is próbálja meg szépíteni az eredményeket: az „előnytelen szociális összetételű” iskolába járó tanulók eredményei messze az OECD-országok átlaga alattiak és a 35 OECD-állam egyikében sincs ekkora különbség a legalsó, illetve legfelső szegmensbe tartozó diákok eredményei között.

Palkovics László oktatási államtitkár is megszólalt az üggyel kapcsolatban pár napja, mint mondta: „nagyon magas azon gyerekek aránya, akik azért nem jól teljesítenek a méréseken, mert a családi háttérindexük alacsony. Vagyis ezekben a családokban nem a tanulás az első.”

Ám Palkovics állításával ellentétes az a tény, hogy például az iskolán kívül tanulásra fordított idő esetében Magyarország pont azok között van, ahol kicsi a különbség a tehetős és szegény gyerekek családjai között. Viszont az eredmények igencsak eltérnek. A természettudományos teszt eredményénél óriási különbség van a szegényebb és a tehetős magyar családok gyerekeinek teljesítménye között. A 72 országban, amelyeket vizsgáltak, ez a szakadék nálunk a legnagyobb.

A felmérésből az is kiderült, hogy milyen óriási különbségek vannak az elitiskolák és hátrányos helyzetűek között. Magyarország a harmadik legrosszabb azon a listán, amelyen az iskolák közötti és az iskolákon belüli eredményeket hasonlították össze.

Tovább...

 


A blogbejegyzés eredetije: A PISA-eredmények – Mi mindent tett a kormány az...


Hozzászólások

kirschner képe

kirschner
4 hónapja

" . . . a felelősen gondolkodó szülők a gyermeküket számos esetben inkább más település oktatási intézményébe kénytelenek átvinni . . . " Stimmel. Két unokám egy 15 km-re levő alapítványi iskolába jár , a köztudott okok miatt.

Ha valaki az iskolában úgy tanul , hogy : " ezeket a szavakat ebben a sorrendben kell elmomdani. . . " , és ha jól elmondja akkor jó jegyet kap (függetlenül attól , hogy érti-e vagy nem amit mod ), hát az nem lexikális tudás. Az semmi, vagy még a semminél is kevesebb. Ha gondolkodni nem tanítják meg , akkor lesz belőle egy újabb Pandacsöki Boborján , aki áhítattal figyeli milyen igazságokat mond a Besenyőpistabácsi. Viszont rendőrnek és katonatisztnek pont így lesz jó.