A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Lex barátok és ellenségek...

via Ténytár blog

2014. december 5. 09:44 | 1 hozzászólás

Hol vannak már azok az idők, amikor Orbán Viktor azt ígérte, hogy a Fidesz véget vet a szocialisták „uram-bátyám” típusú kormányzásának, és lezárja azt a korszakot, amelyet csak és kizárólag a hatalmon lévő politikai erő üzleti érdekei mentén alakítottak ki?

A szép választási ígéretek után kormányra kerülve a Fidesz egyre több és több olyan jogszabályt fogadott el (bármiféle kontroll nélkül), amelyek célja mindössze annyi volt, hogy kedvezzen, vagy épp ellenkezőleg nehéz helyzetbe hozzon bizonyos személyeket és/vagy üzleti köröket. Az elmúlt időszakban ez a fajta személyre szabott törvénykezés már olyan méreteket öltött, hogy még követni is nehéz hol tartunk éppen. Szerencsére, mi azért időről időre igyekszünk összeszedni azokat a jogszabályokat, amelyekben ez a leginkább tetten érhető. Itt a legfrissebb adag.

Lex KGBéla

Hibázott az új büntető törvénykönyv (Btk.) kidolgozásakor a kormány, mert a kémkedés megfogalmazásakor kifelejtették a szövegből az Európai Unió intézményei elleni hírszerző tevékenység szankciójátmondta egy magas rangú fideszes politikus a hvg.hu-nak még azelőtt, hogy a legfőbb ügyészség május 12-én Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztést kezdeményezte az Európai Parlament elnökénél. 

A régi, tavaly június 30-ig hatályos büntető törvénykönyv csak a klasszikus – Magyarország ellen folytatott – kémkedés tényállását tartalmazta, illetve a „szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés” fogalmát. Ez utóbbi a gyakorlatban a NATO ellen folytatott hírszerző tevékenységet büntette. Az új, 2013. július 1-től hatályos Btk.-ban is csak ez a két bűncselekmény szerepelt eredetileg, de tavaly ősszel egy vaskos salátatörvényben elrejtve beillesztették a „kémkedés az Európai Unió intézményei ellen” elnevezésű tényállást is, ami idén január 1-től hatályos.

Kovács Béla ellen most már ennek megfelelően folyik a minősített nyomozás, így annak részleteiről az ügyészségnek nem áll módjában tájékoztatást adni.

Lex CBA 3.

A magyar üzletlánc régóta a kormánypártok kedvence, Schmitt Pálhoz hasonlóan már három lex fűződik a nevéhez. Elsőként 2010-ben hoztak olyan törvényt, amely mentesítette a CBA-t bizonyos adófizetési kötelezettségek alól, majd 2013-ban módosították úgy a trafikmutyit megalapozó törvényt, hogy azzal előnyös helyzetbe hozták a hozzá kötődő dohányboltokat.

Most nagyon úgy fest, hogy - bár a józan ésszel teljes egészében ellentétes, és kezdetben a Fidesz vezetői sem támogatták -, zárva lesznek a 400 négyzetméternél nagyobb (multi) üzletek vasárnaponként. Azt, hogy miért agyrém az eredetileg KDNP-s elképzelés most hagyjuk (itt találtok pl. 7 kiváló érvet), a nagyobbik kormánypárt hirtelen jött pálfordulásának valódi okát maga Orbán Viktor „árulta el”:

„...bár a magyar emberek felnőttek, el tudják dönteni, hogy mivel töltik a vasárnapot, itt az a kérdés, hogy hol költik el a pénzüket.

Ennyi.

A Tescónál meg gondolom éppen átértékelik a stratégiai partnerséget.

Lex Mészáros Lőrinc

Tavaly ősszel szavazta meg a kormánypárti többség az információszabadságról szóló törvény módosítását, amely a közbeszédben a „ne zavarj, épp lopok” törvényként híresült el. A sürgősséggel elfogadott módosítás lényege, hogy az állami intézményekre bízza válaszolnak-e a visszaélés szerű adatigénylést” elkövető újságírók/állampolgárok kérdéseire. Ha úgy ítélik meg, hogy a sok zavaró kérdés akadályozza a munkát, akkor nem szükséges ilyen balgaságokkal vesződniük.

Annak ellenére, hogy egyre hosszabb azok listája, akiknek kapóra jöhet a változtatás, elsőként Mészáros Lőrinc gázszerelő földművelő disznótenyésztő polgármester és hivatala használta ki 100 százalékosan a törvény nyújtotta lehetőséget.

Lex besúgó házmesterek

Szinte észrevétlenül fogadta el a T. Ház idén februárban azt a módosító javaslatot, amely új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a társasházak közös képviselőinek. Az új szabályok szerint rendszeresen le kell jelenteniük, hogy a házban milyen arányban laknak olyanok, akik jogosultak a víz-, illetve szemétdíj után járó rezsicsökkentésre, és hány lakásnál nem jár a kisebb számla.

A rezsiharcos Németh Szilárd és a Portik Tamást egész biztosan nem ismerő Rogán Antal törvénymódosítása arra kötelezi a közös képviselőket, hogy külön-külön adják le a hulladékgazdálkodó, illetve a vízművek felé, az adott számlázási időszakban, milyen arányban oszlik meg a „rezsicsökkentésre jogosult” lakók, illetve a „más felhasználók” víz/szemétdíja. A társasházaknak pedig ebbe a két kategóriába kell sorolnia a tulajdonosokat. A leadott információk alapján a közműcégek, illetve a hulladékgazdálkodási társaságok „külön-külön” számlát bocsátanak ki a társasházak felé: a rezsi-csökkentettek szemetének és vizének díját és az abból kimaradók teljes fizetnivalóját.

Lex OTP 2.

A novemberben megszavazott adócsomag egyik módosítása arról rendelkezett, hogy a bankok „ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában” keletkező veszteségeket ezentúl leírhatják különadójukból. A „destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében” megnövekedett veszteségek csökkentése érdekében maximum ötmilliárd forinttal csökkenhet a különadó mértéke. A magyar bankok közül egyedül az OTP-nek van érdekeltsége Ukrajnában.

Lex Continental/trafikmutyi 2.

Úgy tűnik még az sem volt elegendő segítség a Continental Zrt.-nek, hogy a trafikmutyit megalapozó törvény béta változatát Sánta János elnök gépén írták meg anno, újabb többmilliárdos előnyhöz juttatja a kormány a dohányipari céget.

Ha az országgyűlés megszavazza, 2015 májusától a dohánygyárak/nagykereskedők és a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget iktatnak be. A nemzeti dohányboltok csak innen vásárolhatnak majd árut. A már a parlamentnek benyújtott tervezet szerint a 400 milliárdos dohánypiacon, a tervezett 3 százalékos árréssel évi 12 milliárd forint bevételhez és kb. 6 milliárd forint haszonhoz juthat a szerencsés kiválasztott. Hogy ki a leginkább esélyes? Nem akarunk lelőni a poént, de az előterjesztésben szereplő kiírási feltételeknek sem a Philip Morris, sem a BAT nem felel meg. Így aztán egyetlen lehetséges pályázó marad: a Continental.

Lex Salgótarján

A Fidesz számára kedvezőtlen salgótarjáni önkormányzati választási eredmények fényében Nógrád megye Önkormányzatának Közgyűlése arról rendelkezett, hogy történelmi igazságtételként visszatér az 1950 előtti megyeszékhelyre, Balassagyarmatra.

A vereség fényében felmerül a kérdés, hogy a háttérében talán a kormánypárti többségű megyei önkormányzat Salgótarjánnal szembeni kicsinyes bosszúja volt a fő szempont. Az mindenesetre biztos, hogy bár a jogszabályi környezet az elmúlt három évben igen kuszává vált, a döntés mindenképpen törvényellenes.

Úgy tűnik, hogy a problémát a kormánypártok is felismerték. Rogán Antal, Németh Szilárd és Papcsák Ferenc sürgősséggel tárgyalt törvényjavaslatában kifejezetten rögzítik, hogy a megyeszékhely településen lehet csak kijelölni a megyei önkormányzat székhelyét.


A blogbejegyzés eredetije: Lex barátok és ellenségek...


Hozzászólások


titogart
3 éve

Inkább magyaroknak kedvezzen, mint idegeneknek!