A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Jönnek a Fidesz-éra leghülyébb adói!

via Ténytár blog

2015. június 10. 09:41 | 0 hozzászólás

Nem, ezúttal nem az internetadóról, vagy a szektorális különadókról van szó, hanem a Fidesz által szabadjára engedett önkormányzati különadó-cunamiról.

Egy újabb salátatörvényben a kormány csökkentette az amúgy is elenyésző mértékű, segélyezésre szánt forrásokat. A törvény persze "megoldási javaslatot" is nyújtott az önkormányzatoknak: ugyanez a csomag rögzíti, hogy a kieső támogatást fedezzék - helyi adóból. Az új adónemek közt mazsolázva találhatunk útadót, földadót, de még magas építmény adót is.

A kormány tehát amellett, hogy az önkormányzatokra pakolta a legszegényebbek támogatásának terhét, miközben a 3200 település közül 2900-nak nincs szabad forrása, még szélesre is tárta a különféle helyi adónemek bevezetésének lehetőségét, amelyből megszülettek a Fidesz-éra leghülyébb adói. A többnyire alacsony lélekszámú települések által bevezetett különadók favoritja a földadó, a különadót bevezető települések csaknem 90 százalékában hódít az új adónem.

A rendszer azonban mindenképp igazságtalan. A gazdagabb településeken akár különadók nélkül is fennmaradhat a megfelelő minőségű ellátórendszer, míg pont a kisebb, szegényebb településeken a legsúlyosabb a helyzet, ahol kevesebb az adóbevétel is. Így a gazdagabb település gazdagabb, a szegényebb pedig még szegényebb lesz, miközben egymás ellen fordítja a helyben élő szegényeket a jómódúakkal. A kormány pedig mossa kezeit, hisz tulajdonképpen ők csak kicsit megvágták, nem csökkentenék drasztikus mértékben a segélyeket. Megteszik ezt majd az ebbe belekényszerített önkormányzatok, amelyekre rátolták a legrászorultabbakról való gondoskodás, a magyar társadalom egyik legsúlyosabb megoldatlan szociális problémájának felelősségét.

Balmazújvárosban a földadó miatt tüntető gazdák

A kormány lepasszolta a legszegényebbekről való gondoskodást az önkormányzatoknak

Az új adókivetési jog a segélyezési rendszer átalakításával függ össze. A segélyezési rendszer átalakításának legfontosabb eleme, hogy a korábban a jegyzők által államigazgatási hatáskörben - azaz a jegyzők ekkor nem az önkormányzat embereiként, hanem az állam(igazgatás) helyi képviselőiként jártak el, s ilyenkor (elvileg) nem az önkormányzat vezetésének tartoztak elszámolással - biztosított ellátások legfontosabb elemeinek megállapítását (lényegében a vagyon nélküli tartós munkanélküliek ellátását szolgáló aktív korúak ellátását) átveszi a kormányzat által irányított járási hivatal. A lakásfenntartási támogatást - azaz a rászorulók rezsihez nyújtott támogatását - pedig az önkormányzat képviselő-testülete fogja ezentúl megállapítani. Ráadásul ennél a támogatásnál megszűnik a képletalapú számítás. 

És itt van a kutya elásva: a korábban önálló ellátásként nyújtott lakásfenntartási támogatást, adósságkezelési szolgáltatást (amely elsősorban a közműtartozások miatti kikapcsolások ellen védett a számottevő tartozás átvállalásával), a méltányossági közgyógyellátást, az ápolási díjat, a köztemetés és az átmeneti segély összevonásából létrejött önkormányzati segélyt egy ellátásba, a települési támogatásba csoportosítják. 

Hogy mi ezzel a gond?

Látszólag semmi. Azonban azzal, hogy ezek egy támogatást képeznek, bevezetődik egy segélyplafon, ugyanis az állam csak bizonyos mértékben finanszírozza ezeket. Emellett azonban az együttes támogatás összege is csökken. Ezt már a kormányzat kipróbálta "kicsiben": a köztemetés és az átmeneti segély összevonása is kiadáscsökkenéssel járt. Így ugyanis kevesebb jogcímen lehet megállapítani ellátást, amely a támogatás csökkenése mellett szükségszerűen az ellátások csökkenését is magával hozza. 

Ami azonban a nagyobb gond: a jogalkotó az adótörvények ugyanezen csomagban megjelölt módosításával ráadásul a helyi adóbevételekből javasolja pótolni a kieső központi forrásokat. 

Az úgynevezett települési adó kivetésére lehetőséget kaptak a városok, a falvak az idei évtől. Ez azt jelenti, hogy minden olyan jogcímen adót vethetnek ki, amelynek működését a törvény nem tiltja, illetve nem terhelhetnek olyan adótárgyakat, amelyekre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik. Minden más esetben szabad a gazda.

Azonban a helyi adóbevételek elenyészőek azokon a településeken, ahol a legtöbb mélyszegénységben élő személy lakik, így pont ott lesz a legsúlyosabb a helyzet, ahol amúgy is a leginkább kellene a támogatás. Így a gazdag település gazdagabb, a szegény pedig még szegényebb lesz. (Ugyanis a csökkenő segélyből kevesebbet is tud költeni, s ezt a saját bőrén érezheti a helyi CBA, trafik és kocsma is.)

Eredmény: a Fidesz-éra leghülyébb adói

A segélyezés önkormányzatokra tolásának ellensúlyozásaként tehát az önkormányzatok sokkal több mindent adóztathatnak helyben. Nem csoda, hogy az önkormányzatok kapva kaptak az alkalmon, hogy beszedjék a többletkiadásaik okozta kiesést. A legtöbb önkormányzat a magánkézben lévő termőföldeket kívánta megadóztatni, hiszen viszonylag kevés az esélye, hogy azokat arrébb tudják vinni a gazdák. A kaotikus állapotokat jól tükrözi, hogy a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára közben olyan kijelentéseket tesz, hogy: "a települési adó szabályozása miatt sem az őstermelőket, sem az egyéni vállalkozókat, sem a vállalkozásként működő gazdaságokat nem fenyegeti a földadó bevezetése." Persze hogy nem fenyegeti, hisz már rég bevezették. A különadót bevezető települések 90 százalékában ugyanis földadót vetettek ki a gazdákra.

De a leghülyébb adók sorozata nem állt meg itt: Egyeken nem a földekre vetettek ki adót, hanem bevezették az útadót, amelyet szintén a gazdák fizettek meg, 1000 forint/hektár értékben. Májustól azonban már biztos ami biztos, itt is inkább áttértek a bejáratottabb, a minisztérium szerint tilos földadóra. Ami egyébként pont a versenyhátrányt kiegyenlíteni hivatott uniós területalapú támogatás ellenében hat, hiszen drágítja a termelést. 

Magyarlakon érdekes módon komolyabban vették a minisztériumot, és kicselezték a tiltást: itt járműadót vetettek ki. A törvény szövegében azonban pontosítják az adóköteles gépjárművek körét, amelyek: mezőgazdasági vontató, lassú jármű, méhesházas gépjármű, munkagép, lassú jármű pótkocsija. Na, kiket adóztat valójában az önkormányzat? Hát persze, hogy a gazdákat. Ipari termelés, illetve szolgáltatószektor ugyanis nem nagyon van Magyarlakon.

A legötletesebb adónemért járó díj azonban holtversenyben Zsombóé és Apácatornáé, ahol bevezették a magas építmény adót. Zsombón egy víztorony és három telefontorony található, amelyekre írhatták a rendeletet, ugyanis csak ezek magasabbak 20 méternél. Az adónem felső kulcsa egyébként 2.750 ezer forint, amelyet a 80 méternél magasabb építményekre vetnének ki évente, már ha lenne ilyen Zsombón.

Most akkor az önkormányzatok hülyék?

Nem, ebbe a helyzetbe a kormányzat kergette bele az önkormányzatokat. Az új rendszer a mélyszegénység kezelésének elsődleges felelősévé az amúgy is meggyengített önkormányzatokat teszi meg úgy, hogy jelentősen épít a helyi adóbevételekre. Igen ám, de eddig ezekből az adóbevételekből települési fejlesztéseket, karbantartásokat finanszíroztak. Így az önkormányzat egyfajta 22-es csapdájába kerül: ha gondoskodni akar a mélyszegényekről, akkor csökkentenie kell a fejlesztési kiadásait, vagy ha azokat nem csökkenti, akkor "elengedi" ezeknek az embereknek a kezét. Vagy mindkét feladatot fontosnak tartja, és adót emel. 

Így bármi is történik, a végén az ostor a helyi vezetőkön csattan. A kormányzat e közben pedig mossa kezeit. De "semmi probléma", hiszen azok a mély szegénységben élő, kiszolgáltatott emberek, akik ellen ez a sunyi intézkedés irányul, nem képezik a Fidesz legfőbb szavazóbázisát.


A blogbejegyzés eredetije: Jönnek a Fidesz-éra leghülyébb adói!


Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges