A Kapcsolat.hu megújul.
Legyen ön is tagja egy jó közösségnek!

Brexit: a populizmus győzelme Nagy-Britannia veszte

via Ténytár blog

2016. június 27. 09:34 | 0 hozzászólás

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján már a kilépéspártiak is lemondtak arról, hogy sikerül győzelmet aratniuk. Ezek után mindenkit hatalmas meglepetésként ért, hogy a szigetország mégis kiszavazta magát az Európai Unióból: 52-48-ra győztek a kilépéspártiak.

Ahogy várni lehetett, a pénzpiacokon hatalmas pánikhangulat söpört végig, a font 30 éves mélypontjára zuhant, a brit tőzsde gyakorlatilag összeomlott (nyitás után a néhány bankpapír –30 százalékban is járt), de a világ minden pontján az eladók voltak többségben, akik inkább a biztonságosabb pénzügyi termékek irányába fordultak (svájci frank, japán jen, arany) tartva a megnövekvő kockázatoktól. 

Tartósabb összeomlástól valószínűleg nem kell tartani, azonban a brit gazdaságra nehéz évek várhatnak: a recesszió elkerülhetetlennek tűnik, emellett komolyabb inflációval és növekvő munkanélküliséggel is szembenézhetnek. Arról nem is beszélve, hogy Nagy-Britannia egysége is könnyen véget érhet: a bennmaradás mellett szavazó skótok és észak-írek már keresik az önállósodás lehetőségétde olyan abszurdnak tűnő híreket is olvasni lehetett, hogy Spanyolország bekebelezné a szintén maradáspárti Gibraltárt, Londont, ami a brit gazdaság meghatározó központja, önállósodna és az Unió tagja maradna. Ellenkező esetben elveszheti vezető pozícióját, mint pénzügyi központ.

kép forrása: politico.eu

Brexit: hatalmas öngól

Nem lehet szebben megfogalmazni: a britek jól tökön rúgták magukat azzal, hogy egy teljesen megmagyarázhatatlan és abszurd népszavazással kiszavazták magukat az Európai Unióból.  A kilépéspártiaknak egy normális érvet sem sikerült felsorakoztatniuk a kilépés mellett, leszámítva a nacionalista propagandát, amelyre úgy néz ki, hogy mégis sokan vevők voltak. A kilépéspártiak egyik vezetője Nigel Farage gyakorlatilag végighazudta a kampányt, majd az eredmények ismeretében már azt sürgette, hogy minél előnyösebb gazdasági megállapodást kell majd kötni az Unióval, érezve, hogy hatalmas mocsárba vezette az országot, ahonnan kimászni gyakorlatilag lehetetlen lesz (a várható következményekről kicsit később). 

A népszavazás igazi vesztese - a britek mellett - vitathatatlanul David Cameron, aki pár órával az végső eredmény után kénytelen volt lemondani, a történelembe pedig egyértelműen úgy fog bekerülni, hogy a miniszterelnök, aki néhány 100 ezer szavazat reményében kivezette Nagy-Britanniát az Unióból. Hiába volt ugyanis Cameron a bennmaradás pártiak vezére, a parlamenti választások előtt még ő ígérte meg, hogy győzelme esetén népszavazást kezdeményez a bennmaradással kapcsolatban. Célja ezzel nyilvánvalóan a nacionalista érzelműek megnyerése volt, azonban a felelőtlen ígérgetésnek meg lett a böjtje: egy teljesen értelmetlen népszavazás, amelynek nyertese nincs, csak vesztesei. 

A brit gazdaság ugyanis sokat profitált a tagságból, még annak ellenére is, hogy nettó befizetők voltak, hiszen egy 500 milliós piachoz fértek hozzá korlátozások nélkül. Ráadásul az évek során számos olyan kedvezményt sikerült kiharcolniuk, amelyet más tagországoknak biztosan nem engedtek volna meg. Ahogy az sem volt igaz, hogy a bevándorlók elveszik a britek munkáját, mivel a britek többsége biztosan nem ment volna el éttermekbe mosogatni alacsony bérért. Az olcsó külföldi munkaerő sokat segített a gazdaságon, számos szektorban megoldotta a munkaerőhiány problémáját, a magasabb kvalitást igénylő szektorokban pedig a tudástranszfer révén sikerült profitálnia a gazdaságnak. 

Ahogy sokan fogalmaztak, a csütörtöki népszavazás az emberi hülyeség / butaság győzelme, mivel könnyen megtéveszthető választók segítségével sikerült a kilépéspártiaknak győzniük. Ezt a statisztikák is alátámasztják: a kilépéspártiak vidéken voltak többségben, jobbára az idősebb korosztályt képviselik, és alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Mindeközben a fiatalok és a diplomával rendelkezők körében elsöprő többségben voltak a bennmaradáspártiak.

Az euró-szkeptikusok azonban végig rájátszottak arra, hogy nacionalista rigmusokkal állítsák maguk mellé azokat, akik nem értik az Unió bonyolult működési elveit, így a választók közül sokan azzal sem voltak tisztában, hogy mire is szavaznak, vagy milyen következményei lehetnek egy esetleges kilépésnek.  Sokan pedig most kezdenek rádöbbenni arra, hogy komoly veszélybe sodorták saját országukat. 

A kilépéspártiak győzelmének másik oka a hazugságok mellett a migráció lehetett, amit szintén úgy állítottak be, mint egy ördögtől való dolgot. A Fidesz persze egyből lecsapott a témára, igazolva saját igazát. Csakhogy a brit kilépésnek semmi köze a tavalyi migrációs hullámhoz. A britek egy részének a kelet-európai (így magyar, lengyel, román, stb.) bevándorlókból lett elegük, bár ahogy korábban is írtuk, ha nem lennének ezek a bevándorlók, valószínűleg jóval magasabb lenne a betöltetlen álláshelyek száma. 

Komoly gazdasági nehézségek jöhetnek

Azzal gyakorlatilag minden gazdasági szakember egyetért, hogy a kilépés megszavazásával a britek saját gazdaságuk ellen szavaztak. Recesszió, infláció, növekvő munkanélküliség várhat a brit gazdaságra. Cégek sokasága költözhet át a kontinentális Európa valamelyik országába a kedvezmények megszűnése miatt, London pedig elvesztheti pénzügyi központi pozícióját. 

A brit gazdaság vezető ágazata a pénzügyi szektor, a kilépéssel azonban a pénzügyi szolgáltatók elesnek számos uniós kedvezménytől, és nehezebben fognak hozzá férni egy 500 milliós piachoz, így nem véletlen, hogy számos bank már azon gondolkozik, hogy melyik európai városba helyezze át londoni kirendeltségét. A Morgan Stanley például már be is jelentette, hogy 2000 főt átirányítanak Frankfurtba és Dublinba. De ez még csak a kezdet! Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a kontinentális Európa országai tárt karokkal fogják várni a multikat, hiszen új munkahelyeket teremtenek. Gyakorlatilag nincs egy olyan szolgáltató vagy termelő Nagy-Britanniában, aki jól járna a kilépéssel, így a következő években várhatóan cégek sora fogja bejelenteni, hogy áttelepül a szigetországból. 

A kilépés hírére a tőkepiacokon komoly turbulencia alakult ki pénteken, hiszen a befektetők tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági nehézségek mellet teljesen bizonytalanság várható a következő 1-2 évben. Nem véletlen, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott összeomlás volt megfigyelhető az európai tőzsdéken, a legnagyobb vesztes pedig természetesen a bankszektor volt. 

A britek viszont a legnagyobbat az angol font összeomlásán veszthetnek, a fizetőeszköz 31 éves mélypontjára zuhant drágábbá téve mindenki életét. 

A briteknek körülbelül két évük van arra - körülbelül ennyi ideig tart kivezetni az országot az Unióból -, hogy új gazdasági és kereskedelmi megállapodásokat kössenek, a kapkodás miatt viszont nincsenek könnyű helyzetben, és várhatóan sokkal rosszabb feltételek mellett sikerül majd megállapodniuk, mint amilyen kedvezményekben most részesülnek, mint az Európai Unió tagja. Azt sem lehet kizárni, hogy egyes tagállamok vámokat vezetnek be Nagy-Britanniával szemben, amely szintén vámokat vezethet be, ez pedig senkinek sem lenne jó. 

Egy OECD jelentés szerint 2020-ra 3 százalékkal zsugorodhat a brit gazdaság, az IMF pedig ennél is rosszabb forgatókönyvvel számol. A brit kormány is hasonlóan rossz forgatókönnyel számolt, amennyiben nem sikerül jó megállapodásokat kötniük a kilépés után 2030-ra 3,8-7,5 százalékkal lehet kisebb a gazdaság annál, mintha az Unió tagja maradt volna. 

Skócia és Észak-Írország a bennmaradás mellett tette le a voksát, az eredmény hírére pedig ismét előtérbe került a skót függetlenség, de az észak-írek is fontolóra vehetik a szakadást, mivel mindketten az Unióban szeretnének maradni.

Nincsenek könnyű helyzetben, mivel Skóciának önálló országként kérnie kellene a felvételét az EU-ba, ami egy hosszú folyamat lehetne, ráadásul számos olyan ország blokkolhatná a felvételt, ahol nacionalista mozgalmak vannak egy-egy országrész kilépése mellett (például Spanyolországban a katalán mozgalom). 

Mi lesz veled EU?

Az Unió sincs könnyű helyzetben: egyik meghatározó tagállamának kilépésével sokat gyengülhet az integráció, ráadásul számos tagországban megerősödhetnek az euró-szkeptikus pártok. Franciaországban például a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front jelentősen megerősödött az elmúlt években, és a szélsőjobboldali politikus jó esélyekkel indul jövőre az elnökválasztáson. De Hollandiában, Dániában és Kelet-Európa számos országában megerősödtek az euró-szkeptikus pártok, így Brüsszelnek nagyon oda kell figyelnie a következő években, hogy milyen politikát folytat majd.

A britek kilépésével rövidtávon ráadásul az Unió gazdasága is rosszul járhat. Azt egyelőre például senki sem tudja, hogy mi lesz az uniós büdzsével, ami 6 éves, de egészen 2022 végéig le lehet pénzeket leívni belőle. Szinte biztos, hogy az összes nettó haszonélvező veszíthet a britek kilépésével, de hogy ki mennyit, azt még nem tudni. Az sem mindegy, hogy az Uniónak milyen megállapodásokat sikerül kötnie Nagy-Britanniával, hiszen a kilépés ellenére továbbra is a világ egyik meghatározó gazdasága marad egy több 60 milliós piaccal. Protekcionista gazdaságpolitikával például nemcsak a britek, hanem az Unió tagállamai is veszthetnek, így a túlzott keménykedés egyik félnek sem lenne kedvező. 

Magyarország is sokat veszíthet a britek kilépésével

Az egyik ilyen nettó haszonélvező pont Magyarország. A magyar kormány ráadásul 2019-ig szeretné lekötni a teljes ránk eső részt. A brit kilépés miatt viszont jelenleg nem tudni, hogy pontosan mennyi pénzt köthet le majd Magyarország. Az biztos, hogy az uniós transzferekre építő gazdaságpolitikának nem kedvez a brit kilépés. Az NGM szerint a 0,4 százalékkal lehet alacsonyabb a GDP-növekedés a vártnál, de ennél nagyobb mérséklődést sem lehet kizárni. 

Amennyiben a font tartósan gyenge marad a többi devizával szemben, a kint dolgozó magyarok és családtagjaik is sokat veszthetnek. A tényleges kilépés után pedig nagyon nehéz lesz Nagy-Britanniában munkát vállalni vagy tanulni, kivéve abban az esetben, ha sikerülne Magyarország számára kedvező kétoldalú megállapodásokat kötni. A britek viszont pont a külföldi munkavállalók miatt elégedetlenek, ez pedig megfogja nehezíteni a tárgyalásokat. 

A Fidesz sem örülhet a népszavazás eredményének, mivel Orbán Viktor elveszti egyik legfőbb szövetségesét. Nem véletlen, hogy az utolsó héten a magyar kormányfő is a brit bennmaradás mellett kampányolt. A magyar kormány pozíciója sokat gyengülhetnek Brüsszelben, mivel a németekkel és a franciákkal egyáltalán nem jó a viszonyunk, leginkább a migráns ügy kezelése miatt. Nagy-Britannia kiesésével a német-francia tengelynek - ezen belül is Németországnak - a mostaninál is meghatározóbb szerepe lesz az Unió irányvonalának alakítása során, a renitens országok pozíciója pedig tovább gyengülhet.


A blogbejegyzés eredetije: Brexit: a populizmus győzelme Nagy-Britannia veszte


Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges