Kedves Felhasználók, Kedves Kapcsolatok!

Köszönöm érdeklődéseiteket! Sajnos most mennem kell, hamarosan újra találkozunk.
Addig is, friss információkért látogassátok honlapomat, a www.korozs.hu -t és az SZMM honlapját. Remélem a kérdésekre adott válaszokon túl a blogba illesztett linkek is hasznos információkkal szolgálnak.

Jó egészséget kívánok nektek!

Üdvözlettel

Korózs Lajos

Kedves Qqberci!

Az elhelyezkedés, különösen most, a gazdasági válság idején valóban nem könnyű. Viszont az tapasztalható, hogy akit munkáltatója szívesen foglalkoztatna tovább, az is „hanyat-homlok” rohan nyugdíjba az első lehetséges alkalommal. Az 50 év felettiek foglalkoztathatóságát segíti elő, hogy a START PLUSZ kártya birtokában a munkáltató a bérek közterheinek megfizetésében támogatást élvez. Ez olyan kedvezmény, mely remélem sok munkáltató személyzeti politikáját befolyásolja.

dr. Korózs Lajos államtitkár úr!

Véglegesített rokkantnyudíjas vagyok, 61.500,- A nyugdíjam. Egyedülálló vagyok és csak a rezsim havonta átlagban 35.000,- - 40.000,- Ft-ot tesz ki. Rendesen eladósodtam, mert munkát szerezni már 8 éve nem tudok. Mit tudok tenni? Hova fordulhatok - ha fordulhatok -, hogy a nyugdíjam megemeljék?

Üdvözlettel: Marcsi

Kedves Jolanka!

Őszintén átérzem nehézségeit. Kivételes nyugdíjemelést kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét (2009. januártól 57 ezer forintot), és az emelés az élethelyzete alapján is méltányos (nem tud nyugdíj mellett dolgozni, magasak a havi gyógyszerkiadásai, eltartó rokonsága nincs).
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a betegség. Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a havi öregségi teljes nyugdíj kétszeresét (2009 januárjától ez 57 000 forint), egyedülálló esetén a két és félszeresét (71 250 forint). A segély legalább 10 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összege (2009. januártól 28 500 forint) lehet.
A gázár támogatás csökkentésére – reményeim szerint – a gázár világpiaci árának csökkenésével egyidejűleg kerül sor, mely hatással lesz a hazai díjakra is. Az Áfa emelése az alapvető élelmiszerek esetében nem kerül sor, pontosan az Önével azonos gondokkal küzdők miatt.
A rokkantnyugdíjak korrekciójáról nem tettünk le, de most a gazdasági válság miatt a társadalombiztosítási nyugdíj alapra ennek terhe nem hárítható, sajnos a korrekcióra egy későbbi időpontban kerülhet csak sor.

Kedves Lokoslaszlone!

Az eddig megvalósított korrekciós emelésből, a nyugdíjazás évétől és a szolgálati időtől függően részesültek rokkantsági nyugdíjasok is, különbségtételről tehát szó sincs. Az özvegyeket megillető emelésekből is részesültek az összes sajátjogú nyugdíjashoz hasonlóan. A rokkantsági nyugdíjak külön korrekcióját meg szeretnénk valósítani egy későbbi időpontban.

Kedves 120992!

Sajnos nem értem mi a problémája a járulékkal.
A kötelező nyugdíjrendszer állami szervezésű társadalombiztosítási eleme, mely a járulékok és a majdani nyugdíj ¾-ét teszi ki, felosztó-kiróvó, ami azt jelenti, hogy a mindenkori járulékbevételek fedezik a mindenkori nyugdíjasok juttatásait. A társadalombiztosítási alapba befizetett járulékból kell finanszírozni a mai nyugdíjakat: például az Ön szülei, nagyszülei nyugdíját. Befektetésről itt szó sincs, és az Ön által vázolt, inflációt 15-20 %-kal meghaladó kamatokról én nem tudok….
A magánnyugdíjpénztárba befizetett járulékról és annak hozamairól évente ad tájékoztatást az ön által választott nyugdíjpénztár.
A nyugdíj nagysága nem a befizetett járulékokkal arányos, hanem az ön élete alatt elért átlagkereset alapján kell meghatározni a nagyságát.

Elsősorban a munkahelyek megtartását vettük célba. Az állást keresők számára komoly támogatás az, hogy pályakezdőként, anyasági távollétről visszatérőként, és 50 év felettiek esetében a munkáltató járulékfizetési kedvezményt élvez, ha felveszi az álláskeresőt. Számos képzés vehető igénybe az elhelyezkedés elősegítése érdekében.

Jelenleg válságkezelés folyik lehetőleg a „károk” enyhítése a cél.

A foglalkoztatók szabadon döntik el, hogy milyen személyzeti politikát folytatnak. Sok foglalkoztató felismerte, hogy jó a tapasztalt munkaerő megtartása és ők nem pótolhatók pályakezdőkkel.

A nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságát folyamatosan vizsgálja a kormány, sőt az Európai Unió is. Többek között e kalkulációk következménye az, hogy sor kerül a fokozatos korhatár emelésre.

Kedves Klara44!

Novemberben sor kerül kiegészítő nyugdíjemelésre, ha az árak és a nettókeresetek a januári emeléskor prognosztizált mérték felett emelkednek. Az emelés az év egésszére ekkor lesz kifizetve. Az árak és a keresetek évközi alakulását szeptemberben közli a KSH. Jövőre, a nyugdíjak biztosan megtartják vásárló erejüket, mert 3% alatti bruttó hazai termék növekedés várható és ebben az esetben az árak emelkedését fogja követni az új 2010-től alkalmazott nyugdíjindexálás.
A korhatár emelést sajnos nem lehet tovább halogatni, az Európai Unióban csaknem a legalacsonyabb a magyar nyugdíjkorhatár. Foglalkoztatási nehézséget elsősorban nem az okoz, hogy tovább dolgoznak az idősebb korosztályok, hanem a hiányzó műveltség, a nem eléggé piacképes ismeretek.

Kedves Fairplay!

Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely lehetővé tenné, hogy az 1956-ban és ennél korábban született pénztártagok visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Sajnos sokan meggondolatlanul választották a pénztári tagságot és mondtak le ezzel egyidőben a társadalombiztosítási nyugdíjuk ¼-éről. Ha az Országgyűlés ezt a törvényt elfogadja, augusztustól év végéig van mód a lehetőség mérlegelésére. Erről valamennyi érintett pénztártag levélben értesítést fog kapni.

Hát igen. Ez az egyik legnagyobb jogi-nyelvi svindli.
Legalább ne mondanák azt, hogy adómentes a nyögdíj, hanem ismernék el, hogy adóalapnövelő.
Nem értem, hogy miért kell hülyének nézni az adóalanyokat?!
Ők úgyis rájönnek adózáskor a "furfangra".

Kedves Iivcs38!

Nincs kialakult javaslat, számos lehetőség vizsgálata folyik.