limoncs

...avagy Fidesztánban savanyúbb a narancs

Képzelt intelmek Ángyán Józsefhez

Szervusz, Józsikám, ülj le kérlek, ide szembe! Így ni!

Beszélnünk kéne pár dologról.

Mi az ördög búbánatos valagát művelsz te, kérlek szépen?

 

Van neked fogalmad arról, mennyi kreatív energiát fektettünk mi abba, hogy a kormányzati mesebolt kirakatába csak szép és tiszta dolgok kerüljenek? Te meg megint betrappolsz szaros gumicsizmával, és odaborítasz egy talicska trágyát, elvonva a figyelmet a munkahelyvédelmi tervünkről?

 

P1030456.JPG

 

Ugye, te is szereted a munkád, Józsikám?

 

Nézz körül!

Mit látsz, ha végigtekintesz így rajtunk?

Na jó, persze. A frakciót és csatolt részeit. De több ez ennél, Józsikám. Olyanok vagyunk mi, mint egy nagy Család. A Családra pedig időt kell szakítani. Az a férfi, aki nem szán időt rá, sose lehet igazi férfi, Józsi.

 

Ennek a családnak te is része vagy. Bár nem tagadom, többen is megkerestek, hogy az elmúlt hónapokban kifejtett tevékenységed miatt némi testi fenyítést szükségesnek látnának. Olyan is volt, aki szerint megérdemelnéd, hogy a halakkal aludjál, de én nem bírom az erőszakot, Józsi! Végső soron nem csak politikus, de üzletember is vagyok, akit hol megbízhatóbb, hol sumákabb alakokkal hoz össze a sors. Látod, példának okáért itt vannak ezek az azeriek. Az ördög se gondolta volna, hogy leszopatják az embert. Ráadásul Alijev két napja még a telefont se veszi fel, hogy megkérdezhetném, most tényleg nem akarnak fizetni, vagy csak az időt húzzák. A végén még tényleg tárgyalnunk kell a jenki bankárokkal.

 

Na de az asztalnál ne beszéljünk üzletről.

Különben is intézkedtünk már. Ha azt hiszik, bejön ez a pávatánc, igencsak félreismertek. Van náluk egy beépített emberünk, azzal bíztuk meg, hogy panaszkodjon nekik, hogy nemigen szeret itt a mi Családunkban, és derítse ki, amit lehet.

 

De akkor térjünk is át a te dolgaidra, Józsikám.

 

Itt van ez a frakciógyűlés, ahol az ember nyugodtan, szívélyes hangnemben meg tudja beszélni az övéivel, hogyan tovább, mennyi az annyi. A baltás ügyet a múltkori nyilatkozatommal sikerült két perc alatt végleg lezárnom, így gyanútlanul, jó hangulatban indultam el Sárvárra. Felkaptam egy fehér pólót, meg a piros hátitáskámat, - ismersz, szerény ember vagyok, nem szeretem a nagyzolást - és elindultam, hogy a barátaimmal megbeszéljem a ránk váró teendőket. Az első saller a szálloda parkolójában ért, ahova a büdös talpú szocialisták beparkoltak egy zöld teherautóval. Az volt ráírva: Simicska Lajos köszönti részvényeseit és alattvalóit. Azt kérdezed, hogy lehet, hogy az alaposan kiképzett embereim nem tudták időben elhárítani ezt az aljas merényletet? Tudod, hogy van, Józsikám. Ők a vörös színre ugranak. Megtévesztették őket.

 

213342.jpg

 

Őszintén szólva én egy kellemes estére számítottam.

A Péter biztosított róla, hogy nagyon jó lesz. Azt mondta, a hely szenzációs, a szakács csak nekünk főz, a lányok isteniek és van hitelünk. De hát tudod jól, nekem ezek a dolgok nem számítanak. Sportember vagyok, figyelnem kell, mit eszem. A lányok sem érdekelnek, családom van, és különben is. Egy ember az én helyzetemben ezt nem engedheti meg magának. A számlát meg majd terveim szerint a KDNP-s kasszából fizetjük ki. Nem kertelek, én szívem szerint lerendeztem volna ezt az egészet egy este alatt Andy éttermében.

Voltál már ott? Családi étterem, jól főznek.

 

Na szóval, megérkeztem, ülök itt a teraszon békésen, kávét szürcsölgetve, mikor a Tóni remegő kézzel elém teszi a laptopot, és mit látok?

 

Téged, Józsikám, ahogy papírlapot szorongatva, az orrod hegyére tolt szemüveggel már megint földügyekről beszélsz. Pár másodpercre megtévesztett ugyan, hogy az agyafúrt ellenfeleink karácsonyi dekorációnak álcázott díszt helyeztek el a hátad mögött, de engem ilyen aljas csellel hosszú ideig nem tudnak megvezetni. Nem tagadom, Józsi, első mérgemben kiharaptam egy jókora darabot a csészéből.

 

Én nem akarom, hogy bárki miatt a Család ellen fordulj.

 

Ne szabadkozz. Az irántam érzett szeretetedet senki nem vonja kétségbe. Jól esett látnom, ahogy átszellemült arccal, lelkesen emlékeztél vissza arra a két és fél évvel ezelőtti, tavaszi napra, mikor pár emlékezetes órát töltöttünk el együtt az én kis felcsúti birtokomon, a jövőbe révedve, tervezgetve az eljövendő dicső napok bokros teendőit. Örülök, hogy nem felejtetted el, Józsi.

A legszebb oldal szalonnát akasztottam le aznap a füstölőből. Ezzel a két kezemmel törtem fel a tojásokat a rántottádhoz! Én meg már az idejére sem emlékszem, mikor hívtál meg a házadba egy kávéra.

 

Hát tényleg azt hiszed, Józsikám, hogy én ezt így terveztem? Ha összejött volna ez a nyomorult revízió, és sikerült volna visszaszereznünk legalább Erdélyt, meg a Felvidéket, jutna itt föld mindenkinek! De nem sikerült.

 

Miért kéne tovább rontani a helyzetünkön?

Attól, hogy kiállsz papírlapot lobogtatva, és neveket olvasol, talán több földje lesz a gazdáknak? Most őszintén. Rám hivatkozol? Elmondod, hogy személyesen adtad át nekem a demográfiai földprogram tervezetét, és én ezzel a számmal ígértem meg neked, hogy végre is lesz hajtva? A végén még kitalálják, hogy én tettem őket zsellérekké. Hát nem azért van vidékfejlesztési miniszter, hogy ő vigye el a balhét?

 

Sorolod, hogy miket ígértél nekik? Három milla életkezdési támogatás, húsz éves lejáratú hitel, miegymás? Minek kell őket emlékeztetned, Józsi? Mert megígérted? Van róla fogalmad, én mennyi mindent ígértem fűnek-fának itthon és külföldön? Mégsem állok ki ostoba módon meakulpázni, mint te.

Hát kinek hiányzik egy újabb öszödi beszéd, nem igaz?

 

Ezerszer elmondtam: mi nem vertünk át senkit!

 

Belekötsz, hogy 180 hektár földet adtunk egy 90 éves, idősotthonban lakó néninek művelésre? Kinek hazudtunk ezzel? Nem ígértük, hogy támogatni fogjuk a nyugdíjasokat? Van róla fogalmad, hány munkahelyet teremt ez az idős hölgy, aki a jelek szerint képtelen lesz saját maga megművelni a földecskéjét? Na látod, Józsi? Így kell nézni a dolgokat! Összefüggéseiben.

 

Szomorúan láttam, hogy megint kikezdted a Lőrincet is. Úgy tréfálkoztál Mészárosék családi kapcsolatain, mintha a Showder Klubban lennél. Ne tagadd, láttam! Nem szép dolog ez, Józsi! Emlékezz csak, mit ígértünk? Magyar földet magyar kézbe! Szerinted a Lőrinc nem elég magyar? Ő talán nem a Nemzet része? Ideje volna végre belátnod!

 

Egyáltalán, mit kerestél te ott? Miért mondasz neveket? Mond neked valamit az a szó, hogy omerta, Józsi? Hogyan tételezheted fel rólunk, a Családodról, hogy nem az ország érdekében cselekszünk? Hát esküszegők vagyunk mi, vagy mi a szösz?

 

Persze, megígértük, hogy kapnak földet. De azt nem, hogy mikor. Az a föld húsz év múlva is ott lesz, nem hordja el senki. Addigra a mostani nyertesek egyenesbe jönnek kicsit, aztán majd meg lehet pályázni újra.

 

Tudod, hogy megy ez, Józsi! Mindenki nem nyerhet.

Érdekelt az bárkit is, mikor 2002-ben ez a sunyi, álszent Medgyessy kitúrt a helyemről? Épp mielőtt be akartam költözni a Sándor Palotába. Hiába kiabáltam, hiába jajveszékeltem, hiába bizonygattuk, hogy csaltak a vörös rókák az általunk lebonyolított szavazáson. Nyolc évet kellett várnom, hogy visszakapjam, ami az enyém.

 

Földügyekben sincs ez másképp.

Ne keltsél botrányt, ne kiabálj mindenféle korrupcióról. Néha egy-két seggbe bele kell rúgni az üzlet miatt. Te ne foglalkozz személyi kérdésekkel. Ezek az emberek kulcsszerepet játszanak hazánk fennmaradása szempontjából. Ha őket elveszítjük, elveszítjük a súlyunkat, a befolyásunkat. Ha mi nem adunk védelmet, ad más. Farkastörvények uralkodnak, te is tudod.

Engem nem érdekel, ki mivel keresi a kenyerét.

 

Azt még te magad is beláttad a beszéded elején, hogy minden, ami ez ügyben történt, teljesen törvényes és jogszerű. Az, hogy nem az erkölcs a jog alapja, az pedig egy külön probléma. Akaratlanul is rátapintottál a lényegre.

 

Többek között emiatt is ragaszkodunk az iskolai erkölcstan bevezetéséhez.

A te unokáid már egy boldogabb világban fognak felnőni, ahol a mostanihoz hasonló, kétes ügyeket erkölcsileg felvértezett, rendes emberek intézik majd. 20-25 éven belül érzékelhető változás lesz ebben is.

 

Ennyi lett volna, Józsikám.

Tudom, nem minden alakul úgy, ahogy azt elképzeltük. Ha csupa olyan rátermett, és hatékony ember venne körül, mint amilyen én magam vagyok, sokkal többet tudnék tenni a családért, a vidékért, a Hazáért.

 

Most menj, majd úgyis találkozunk. Fogadd meg a szavaimat, és tartsd magad a megbeszéltekhez. Tudod, hogy megbocsájtok, elvégre közénk tartozol és mi gondoskodunk a barátainkról.

 

Egy nap, ami el se jön talán soha, majd mi is kérünk tőled egy szívességet.

 

 

http://limoncs.blog.hu/

 …

Írd meg a véleményed!

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Remek!!!