Üléspont - álláspont

Sokan érvelnek most amellett, hogy az ellenzéki képviselők ne vegyék át a mandátumukat. Legyen csak kormánypárti parlament, úgyis felesleges minden próbálkozás az elsöprő többség ellenében, mint ahogy azt az elmúlt két ciklus ékesen bizonyította. És hogy tüntessünk, meg élőláncozzunk a parlament ellen.

Mert majd ezt észreveszi a világ, és igazság tétetik. A kormány meg lemond, mert nem lenne bőr a képükön, ugye.

Magunkon kezdjük

Nekünk itt a Kapcsolaton marhára elegünk van abból, hogy senki nem áll ki, ha hibázott, és mondja azt: bocsánat, hibáztunk. Rosszul csináltuk. Eltoltuk. Elmértük. Rosszul döntöttünk.

Ezért elkezdjük mi: bocsánatot kérünk mindazoktól, akik miattunk, velünk együtt elhitték, hogy az idei választást ebben a torzszülött választási rendszerben az ellenzék meg tudja nyerni, ha többen leszünk, mint azok, akiket Orbán Viktor hív az urnához. Többen lettünk, de nem elegen. Sokkal többen kell lennünk.…

Balra!

Félelmetes volt, ahogy felzúgott a helyeslő tömeg. Ezekre a szavakra: „Azt várom és azt kérem valamennyi demokratikus ellenzéki párttól (…), hogy engedjen utat a legerősebbnek, a legesélyesebbnek. Ha így teszünk, akkor bizonyítjuk, hogy a haza hangját halljuk, nem pedig a sajátunkét.” Moraj, fütty, taps. És várakozás.
 
Tapintani lehetett a levegőben a feszültséget. Most jön, gondolta a tömeg.…