
Adatok töltése folyamatban...
2010-07-31 09:04
MagyarGina - tele élettel hangulatban
Néhány napja egy igen fura történettel- magával az élettel- szenvedek bizonyos szempontból.
Másfél hete történt, amikor megismertem egy srácot egy egri szórakozóhelyen, de nem sokmindenre emlékeztem másnap belőle. A nevére semmiképpen(legalábbis nem voltam benne biztos)- bizonyára sokan jártak már hasonlóan.
Lelkiismeretfurdalásom volt atekintetben, hogy talán butaságokat mondtam neki, talán megbántottam. Öt napos internetes, telefonos és személyes kutatást követően, mindent sikerült róla kiderítenem. Írtam neki e- mailt, másnapig semmi válasz, írtam neki sms-t...és azóta sincs semmi válasz. Tegnapelőtt késő este ismét kissé pityókásan tartottam hazafelé (na nem azért mert alkoholista vagyok, hanem nagyon összesűrűsödtek a név- és születésnapok az utóbbi egy hétben), amikor női sértődöttségemben írni akartam a srácnak, hogy "Akkor ennyit rólad. hali"...a fiatalember számát azomban még aznap ki is töröltem a telefonomból, amikor megtudtam és beleírtam. Miután alapvetően jó a számemóriám, beírtam én "fejből"...azonban másnap vettem észre, hogy az utolsó két számhoz ....95 helyett, 25-t írtam. Ezen a ponton megállapítottam, hogy bizonyára az égiek nem akarják, hogy bármiféle kapcsolat legyen közöttünk a sráccal- aki mellesleg tatai, ami nem épp Eger mellett van. Aztán most éjjel, ránéztem a lenémított telefonomra,- csak úgy automatikusan- és látom, hogy a 25-s végű eltárcsázott számról kaptam két sms-t. Az egyik egy teljesen üres, szöveg nélküli volt, a másikban pedig az állt: "Engedj ki" Ilyenkor aztán eldöntheti az ember, hogy megijed és beleképzel mindenfélét a szituációba, vagy legyint egyet és alszik tovább. Én mindekettőt tettem, beleképzeltem a szituációba, hogy valamiért megtalálta a félreküldött sms-met, és legyintettem, hogy biztosan ő sem volt józan ahogy én sem, amikor küldtem neki. Mindenesetre kicsit rémisztő, és fura lecsengése van az emberben ennek a történetnek, és így átélve valami jelentését próbálom megérteni... MG (bocsánat, hogy ezt most megosztottam, ezentúl igyekszem tartani magam a politikai témákhoz) Trackback
A blogbejegyzés trackback címe: http://kapcsolat.hu/blog/trackback/95171
Hozzászólások
Hozzászólások RSS csatornája
|
Blogger adataiMagyarGinaBlogbejegyzések: 6 dbBlog hozzászólásai: 49 db Leggyakoribb blog címkéi: Még nem címkézett Legfrissebb 5 blogja |
dacheragnes
2010-08-01 21:52
MagyarGina
2010-08-01 20:14
Köszönöm szépen!
Az egészből a srácot sajnálom...mert megbántottam...és elrontottam...de majd jön más! :)
Minden jót neked!G.
dacheragnes
2010-08-01 19:56
Elmúlik hamar ez az időszak!
Azokkal meg sose törődj, aki elfelejtették, hogy ők is voltak fiatalok és ugyanígy buliztak!
MagyarGina
2010-07-31 18:14
No, hát hasonló hozzászólásokra számítottam. Látom, hogy van aki az ivás részét fogta meg a dolognak.
Ez olyan dolog (szabadkozás nélkül), hogy -szintén láttam ezt is kommentben- mindenki volt fiatal, mindenki szórakozott, mindenki berúgott néha.
Miután említettem, hogy mindig, minden helyzetben az őszinteség vezérel..így ezt miért tagadnám le, hogy ha buli van akkor ivás is van?!
Úgy gondolom, hogy tuti nem fogok férjes asszonyként otthon zugivóvá válni, - mert ilyeneket is hallottam szép számmal, csak ezt is szeretik tagadni- mert én úgy élvezem az életet, amennyi szenvedélyt ad.
Úgyanígy élvezem a szakmai sikereket, a családi örömöket, a barátim sikereit, a szerelmi össze-visszaságokat.
És bizony megélem- nem dugom el- a bánatot sem, ha van valamiért.
Szerintem, ha ezeket az élethelyzeteket megéli az ember...akkor nem hiányozhat semmi az életéből, és így válik valaki kiegyensúlyozottá. És így nem lesz űr a lelkében/életében.
Köszönöm mégegyszer a véleményeket!
szultankam
2010-07-31 16:03
csipike
2010-07-31 15:44
" - ... úgy berúgtam, hogy hajnalban még a küszöbről sem tudtam bemászni, az anyám vonszolt be, olyan tajt-részeg voltam már harmadik napja"
Amint befejeződött a terefere a két haver között, - csak annyit kérdeztem:
" - Tényleg?" - s mutatóujjammal dádát integetve hagytam magára fiamat, miközben magamban jókat nevettem a münchausen-stíluson, - ugyanis fiam nem járt el efféle szórakozásokra, pláne nem italozni, - de mivel nem akart kilógni a sorból, - így fogalmazásában, stílusában felvette a többiekét.
Később beszélgettünk a dologról, hogy a hallottak alapján könnyen ítélhetik meg tévesen, s ragaszthatnak rá "bélyeget" is.
Nos, - miután Ginát e lapon sem ismerik még sokan, - sem személyét, sem stílusát, - így könnyen "ítélkeznek", - bár nem igazán értem az efféle támadásokat (valójában egyik félét sem!)
Írj csak!
(Én nem törölném a hsz-eket, - azok a véleményezők hozzáállása az írásodhoz :))) ilyen, - vagy olyan... :)))))))))))
adi4910
2010-07-31 15:03
szultankam
2010-07-31 15:00
Valamikor élnie is kell az embernek .Sose törődj vele.
adi4910
2010-07-31 14:52
"Miért szabadkozol, hogy iszol?"-kérded!
Az ivászat és a gratulálás közbeni koccintás között,szerintem nagy a külömbség!
Csak reménykedem benne,hogy azok is hozzá szólnak ehhez a bloghoz,akik személyesen is ismerik Ginát!
Én csak figyelemmel kisérem a munkásságát,és így ismeretlenül a barátommá fogatam.
Embersége és őszintesége,valamint tárgyilagos interjúi,bizony magasba emelték!
anikó18
2010-07-31 14:40
Miért szabadkozol, hogy iszol?
Ha nem írsz róla, nem tudjuk meg.