
Adatok töltése folyamatban...
2009-11-26 16:06
tegla07 - dühös hangulatban
Évente írok, havonta beszélek róla, naponta figyelem őket, minket, mégis, semmit sem tudok. Mintha hangtalan kiabálnék a szélbe, megtépázott hangszálakkal, időnként erőtlenül, ellehetetlenülve. Miről próbálom most érteni a szót? Tegnap volt a nők elleni erőszak világnapja.
Sorolni sokkoló adatokat, nincs értelme. Magyarázni a magyarázhatatlant, nincs értelme. Társadalmi problémákat tuszkolni a reflektorfénybe, nincs értelme. Százszor leírták már, ezerszer meghallgattuk már, milliószor emlékeztünk már. Nőkre, akiket meggyaláznak, akiket megaláznak, nők, akiknek az élete romokban, nők, akiknek már nincs is élete, csontvázuk van, porhanyós csupán. Nők, akik reménytelen tekintettel, riadtan néznek a semmibe, akiknek a napok csak arról szólnak, elkerülik-e a napi adag verést. Rettegve lépnek át a küszöbön, vívódva mennek be este a hálóba, kezüket tartják maguk elé, az arcuk elé, a szájuk elé, a szemük elé, a gyerekük testecskéje elé. Sikoly az életük – félelmes, hasító borzongás. Mész az utcán, s nincs más lehetőséged: vagy hozzájuk tartozol, vagy nem. Nem tehetsz mást. Nem lehetsz független – köztük vagy, vagy mellettük. De sokan, s a sokak között még többen, úgy próbálnak élni, mintha mindez nem létezik. Míg ki nem derül, legjobb barátnőjükről, a barátnő barátnőjéről, a kolleganőről, a takarítónőről vagy a titkárnőről, az igazgatónőről, a tanárnőről, a cégvezetőnőről. Ütik otthon… Hogy miért? Minden helyzet más, minden Sors egyedi, de. De vannak szabályok, vannak határok, átléphetetlenek. Vannak helyzetek, amikor a miért elsikkad, amikor nem mérlegelhetsz – és legfőképpen, nem ítélkezhetsz. Nem ítélhetsz el valakit a félelmei miatt, a „gyengesége” miatt (gyengeség? olyat visel el, amit lehet, hogy Te sosem volnál képes), a „tehetetlensége” miatt (tehetetlenség? minden reggel a semmiből építi újra önmagát)… Ha valakit bántanak, ott nincs kérdés. Oda kell menned, bárhol vagy. Át kell ölelned, hogy tudja, értékes. Hogy tudja, mást érdemel. (Mondom ezt egy olyan országban, ahol vezető politikus csépelheti a párját büntetlen, s népszerűsége csak növekszik, érted már, miért szakad bent a hangom?) Senki, senki soha nem érdemli meg azokat a pofonokat. Senki, senki nem gondolhatja, hogy ököljoga van a családjában. Senki, senki nem mehet el egy megalázott nő mellett. Senki, soha nem súghat össze egy bántalmazott nő háta mögött…Mikor értjük meg?
Hozzászólások
Hozzászólások RSS csatornája
|
Blogger adataitegla07Blogbejegyzések: 90 dbBlog hozzászólásai: 75 db Leggyakoribb blog címkéi: » Fidesz » Bajnai Gordon » Andor László » baki » béke Legfrissebb 5 blogjaArchív |
felix49
2009-11-27 10:17
Nők elleni, szülő elleni , gyermek elleni.
Az erőszak az nem más mint jelző nélküli erőszak.
Ugye ha darabolunk akkor van gyermek védelem cslád védelem stb.
Ha ezek vannak akkor nekem mi dolgom vele, engem nem ezért fizetnek.
Szerintem az eröszak nem párköz fizetett ember problémája.
Minden eröszak végsősoron elég nagy számú ,, nézőközönség elött" zajlik, még a csdaládon belüli is.
És a közönség csak nézi az előadást mert van fizetett védelem.
És mint azt napjainkban már bizonyságot nyert a védelem és az önbíráskodás az átlag ember számára nem egyszerű különbség.
Az aröszak tevök sokszor védettebbek mint a védelmet nyujtani brobálók, igy a társadalom csak dumál de nem cselekszik.
altair
2009-11-26 20:54
A gond a családon belüli erőszakkal az, hogy hiába tudja környezet, mi történik a csukott ajtó mögött, tehetetlen.
A szomszédban lakott egy fiatal házaspár. Még hallgatni is szörnyű volt, ami a fal túloldalán történt. Megjegyzem pici babájuk volt, akit az anyja a bejárati ajtóhoz ültetett, amikor a veszekedés elkezdödőtt. Ott sirt a szerencsétlen. Többször becsöngettünk, nem nyitottak ajtót, de legalább csend lett. Csak remélni tudtam, hogy a verés abba maradt. Hiába próbáltunk az asszonykával beszélni, ha egyedül láttuk. Elzárkozott.
Egyszer kihívtuk a rendőröket, ezt követően a férj a lépcsőházban ordított és mindenkit megfenyegetett, hogy csúnyán megjárjuk, ha mégegyszer ilyet teszünk.
Az eset után a baba többször a harmadik szomszédnál aludt.
Nem tudom mi lett velük, elköltöztek. A férjet láttam az utcán, de másik nővel összebújva.
Szerintem a törvény önmagában kevés. Elkeserítő, hogy az agressziv lények, nem akarok embert irni, terrorizálni tudnak egy egész házat, országot.
Pannineni1
2009-11-26 20:36
Annamaria2
2009-11-26 17:18
renKautzky
2009-11-26 16:50
Nemrég olvastam a most hatályba lépett távoltartási törvényről egy kis összefoglalót. A nők verése mellett van egy másik jellegzetes típus: az idős/magatehetetlen szülő bántalmazása...