Kezdőlap 
Blogszemle « vissza az előző oldalra
2010-01-11 11:00
Betűméret csökkentése Betűméret növelése

A boldogság küzdelem

„Csíkszentmihályi szerint a boldogság sokkal kevésbé állapot, inkább folyamat, elmerülés, azonosulás valamivel, ami fontossá válik. Munka, sport, hobbi, szerelem.”

Azt mondják, hogy ritkán lesznek tartósan boldogok, akik megütik a lottó főnyereményt. A hirtelen jött meggazdagodás eufóriája legtöbbször tiszavirág életű, és pár hónap, pár év múlva a korábbi boldog nyertesből csalódott, kiégett, orientációját vesztett ember lesz.

Botcsinálta lélekbúvárként is hajlik arra az ember, hogy úgy érezze: a boldogságot nem lehet megnyerni, a boldogságnak más az útja.

Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus, a Chicagói Egyetem Pszichológia Karának professzora két magyarul is megjelent bestsellerében (Flow – Áramlat, A fejlődés útjai) is az emberi boldogság mibenlétét járja körül. Csíkszentmihályi szerint a boldogság sokkal kevésbé állapot, inkább folyamat, elmerülés, azonosulás valamivel, ami fontossá válik, legyen az munka, sport, hobbi, szerelem. Bármi is legyen, egy biztos: a boldogsághoz kell maga az ember, nem jön magától, azért küzdeni kell. Ritkán boldog valaki attól, ha ül a televízió előtt, ha nem csinál „semmit”. A boldogság (ahogy a professzor szavait én lefordítom magamnak) tevékeny részvételünkkel létrejövő, személyes erőfeszítést igénylő, tartós elégedettséget ígérő, azt kiváltó azonosulás. Valamifajta tevékeny belső béke.

Mindezt csak azért hozom elő, hogy feltehessem a kérdést: vajon átfordítható ez a megfontolás a közügyekre is? Lehet tartósan boldog egy nemzet, vagy annak tagjai, ha úgy gondolják, hogy elégedettségük, boldogságuk forrása valamilyen külső tényező? Megkaphatja-e egy ország felülről a boldogságot? Vagy a nemzeti közösségre is ugyanaz igaz, mint egyes tagjaira, miszerint a boldogság forrása a saját erőfeszítés? Nem fenyeget-e bennünket együttesen is ugyanaz a csapda, mint valamennyiünket külön-külön, hogy tudniillik jobban szeretünk ötöst nyerni a lottón, szívesebben ülünk le a tv elé várni a csodát, mint azt keresni, kutatni magunkban, hogy mi mit tehetünk saját és nemzetünk boldogsága érdekében.

Bármilyen paradoxnak is tűnik, úgy látom, hogy a boldogság küzdelem.

Na de mit tegyenek azok, akiknek nincs ereje, kedve küzdeni?

És mi van, ha ők vannak többen?

Értékelés
Eredmény:
Kedvenc + Nyomtatom MegosztomMegosztom
A funkció használatához lépj be vagy regisztrálj!

«« « 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 »»

Listázás:


Tisztesség09
2010-02-14 10:05
#896443
Feri.
Forró még a dobostorta karamel teteje?
2006  Érd Pataki cukrászda
Most is Veled vagyunk

gti@t-online.hu

cicamica66
2010-02-01 11:09
#886249
Ferenc hatalmas tévedésben van.
Mindegy, hogy mit írnak a boldogságról azok, akik nem élik meg.
Mert hitelesen csak azok tudják kifejezni, akik benne vannak.
A boldogság nem küzdelem és nem erőfeszítés!
A boldogság egy olyan állapot az emberben, melyben állandó nyugalom és feszültségmentes belső béke van.
Aki boldog, azt nem rángatják az érzelmek, indulatok, épen ezért a nyugalmi helyzet miatt nem küzdelem és semmiképen sem erőfeszítés.
A boldogságot nem elérni kell, hanem felismerni magunkban.
Az ember maga a boldogság.

unicum
2010-01-28 18:05
#882873
Aki csak teheti olvassa el ezt a két könyvét a professzor úrnak.
Nagyon aktuális témákat, érthető módon ír le.
A képviselőinknek kötelező olvasmánnyá tenném!!!Kacsint

sz-neica
2010-01-24 08:31
#879151
Én is optimista vagyok és bízom abban, hogy most megmozdulnak a baloldali szavazók, nem várjuk meg a végét, hogy észhez térjünk.
Az életben mindenért küzdeni kell!
Hát küzdjünk most fáradhatatlanul, azért, hogy ezek ne kerüljenek hatalomra!!!
Megéri ez mindannyiunk érdeke!

vilhelmina9
2010-01-22 15:55
#878157
bocánat a VÉGET!

vilhelmina9
2010-01-22 15:54
#878156
http://nol.hu/lap/hetvege/20091003-a_nagy_varakoza s

Elég siralmas a kép, de ugyanakkor reális is. Kedves blogtársak, reménykedem benne, hogy nem marad ez annyiban, vagy tényleg a béget várjuk, hogy észhez térjünk?

Maradok továbbra is optimistaMosoly

iivcs38
2010-01-20 11:24
#876872 | Válasz gyopszi #875483 hozzászólására:
Két  "emlék"  egymás  mellett  bizonyítja,  -  mi  a  különbség  a  baloldali  és  a  jobboldali  szimpatizánsok  viselkedése  között.

A    BALOLDALIAK    csendben, -  kúltúráltan  várták  az  előadót.    SOKAN!
-Azért  "kétmillióan"  nem  voltak  sehol.

A  JOBBOLDALIAKAT    nem  kellett  "keresni":  Már  kilóméterekről  meg  lehetett  hallani:    HOL  ÁLL  A  BÁL.  És  Ők  /ha  már  kb,  kétszázezren  voltak/  a    MÉDIA    KÉTMILLIÓRÓL    számolt  be!

Akkor  ennek  a  "különbségnek"  meglett  az    EREDMÉNYE!
Ma  is  ezt  várjuk!
JÖJJENEK  EL  VEZETŐINK!
Tájékoztassanak,-  Mi  ott  leszünk!

És  ha  Minket    MEGGYŐZNEK,-  a  Választás  nem  lesz  kudarc!

Fatalis1
2010-01-19 15:38
#876335
"Harmadszor is nyomjuk le döbrögit, hogy soha ne álljon fel!"

Neharagudj, ez annyira tetszett hogy muszály volt mégegyszer betenni, immár felülre.

Violette29
2010-01-18 21:15
#875927
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Örömmel olvastam mai blog bejegyzését a boldogságról. Régóta gondolkodtam rajta,hogy mi is a boldogság.  Úgy 30 évvel ezelőtt (körülbelül) olvastam erről Heller Ágnestől valamelyik akkori folyóiratban egy "eszmefuttatást"és most visszaemlékezve erre ő írta le akkor, azt hiszem majdnem hasonlóan az Ön által idézett szerzőhöz. Elnézést e kis aprócska bejegyzésért. 80 éves vagyok,nehezen írok hosszabbat, de ezt azért írtam meg,mert olyan igazságot tartalmazóak az Ön bejegyzései.  Üdvözlettel:egy tisztelője.

marcuska
2010-01-18 15:34
#875496 | Válasz gyopszi #875483 hozzászólására:
Éedekes egybeesés!
2oo6-ban mi is átmenetileg egy kisvárosban éltünk, és amikor ott járt Gyurcsány Ferenc, talán 5 órai kezdettel tartott egy beszédet.

Fél 5 tájékán elindultunk, az utcák üresek voltak, azt hittük olyan kevesen leszsünk, hogy majd az érdektelenség miatt szégyenkezhetünk.

Aztán mikor odaértünk, kiderült, nemcsak a nagyterem van tele, hanem a mellette lévő kisebb is, sőt az udvaros fűtött sátrat állítottak fel. és az is tele volt.

Jó érzés fogott el, és még egy paksaméta saját írást is sikerült átadnom Gyurcsány Ferencnek.

Valahogy ennek az élménynek örülnék megint.

Bízom abban, hogy így lesz!
«« « 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 »»

Blogger adatai


gyurcsany

Blogbejegyzések: 690 db
Blog hozzászólásai: 8 db
Leggyakoribb blog címkéi:
Még nem címkézett

RSS gyurcsany blogjainak RSS csatornája