A Kapcsolat.hu célja, hogy használói közösséget teremtsenek maguknak elektronikus levelezésre, együttgondolkodásra, megtalálják azokat a cselekvési fórumokat és formákat, ahol a szociáldemokrata értékek érvényesülését a hétköznapokban megtapasztalhatják.
 
Kezdőlap 
Blogszemle « vissza az előző oldalra
2010-01-11 11:00
Betűméret csökkentése Betűméret növelése

A boldogság küzdelem

„Csíkszentmihályi szerint a boldogság sokkal kevésbé állapot, inkább folyamat, elmerülés, azonosulás valamivel, ami fontossá válik. Munka, sport, hobbi, szerelem.”

Azt mondják, hogy ritkán lesznek tartósan boldogok, akik megütik a lottó főnyereményt. A hirtelen jött meggazdagodás eufóriája legtöbbször tiszavirág életű, és pár hónap, pár év múlva a korábbi boldog nyertesből csalódott, kiégett, orientációját vesztett ember lesz.

Botcsinálta lélekbúvárként is hajlik arra az ember, hogy úgy érezze: a boldogságot nem lehet megnyerni, a boldogságnak más az útja.

Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus, a Chicagói Egyetem Pszichológia Karának professzora két magyarul is megjelent bestsellerében (Flow – Áramlat, A fejlődés útjai) is az emberi boldogság mibenlétét járja körül. Csíkszentmihályi szerint a boldogság sokkal kevésbé állapot, inkább folyamat, elmerülés, azonosulás valamivel, ami fontossá válik, legyen az munka, sport, hobbi, szerelem. Bármi is legyen, egy biztos: a boldogsághoz kell maga az ember, nem jön magától, azért küzdeni kell. Ritkán boldog valaki attól, ha ül a televízió előtt, ha nem csinál „semmit”. A boldogság (ahogy a professzor szavait én lefordítom magamnak) tevékeny részvételünkkel létrejövő, személyes erőfeszítést igénylő, tartós elégedettséget ígérő, azt kiváltó azonosulás. Valamifajta tevékeny belső béke.

Mindezt csak azért hozom elő, hogy feltehessem a kérdést: vajon átfordítható ez a megfontolás a közügyekre is? Lehet tartósan boldog egy nemzet, vagy annak tagjai, ha úgy gondolják, hogy elégedettségük, boldogságuk forrása valamilyen külső tényező? Megkaphatja-e egy ország felülről a boldogságot? Vagy a nemzeti közösségre is ugyanaz igaz, mint egyes tagjaira, miszerint a boldogság forrása a saját erőfeszítés? Nem fenyeget-e bennünket együttesen is ugyanaz a csapda, mint valamennyiünket külön-külön, hogy tudniillik jobban szeretünk ötöst nyerni a lottón, szívesebben ülünk le a tv elé várni a csodát, mint azt keresni, kutatni magunkban, hogy mi mit tehetünk saját és nemzetünk boldogsága érdekében.

Bármilyen paradoxnak is tűnik, úgy látom, hogy a boldogság küzdelem.

Na de mit tegyenek azok, akiknek nincs ereje, kedve küzdeni?

És mi van, ha ők vannak többen?

Értékelés
Eredmény:
Kedvenc + Nyomtatom MegosztomMegosztom
Trackback
A blogbejegyzés trackback címe: http://kapcsolat.hu/blog/trackback/92027

A funkció használatához lépj be vagy regisztrálj!

«« « 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 »»

Listázás:

Totem58
2010-04-05 16:56
#931348 | Válasz cicamica66 #886249 hozzászólására:
Hűha cicamica65! Csak most olvasom a véleményed. Mondd, saját tapasztatalatból
beszélsz? "A boldogság egy olyan állapot az emberben, melyben állandó nyugalom és feszültségmentes belső béke van" - írod - "Aki boldog, azt nem rángatják az érzelmek, indulatok, épen ezért a nyugalmi helyzet miatt nem küzdelem és semmiképen sem erőfeszítés"... Minden tiszteletem a tiéd, ám amit leirtál, nagyon ezoterikusan és teoretikusan hangzik. A boldogság ugyanis nem lehet állapot, mert az a teljes harmónia ritkán felvillanó pillanata, egy másodperc tört része csupán (és épp ez, ami előrehajtja  embert, a művészt). Szerintem összetéveszted az elégedettséggel. Kifejtenéd a véleményed? Előre is köszönöm a fáradozásod.  

Totem58
2010-04-04 18:44
#931023
Mindig ez a picike ablak... folyton pislogni kell... de ez magánügy.  Igaza van  Csíkszentmihályi Mihálynak, hogy a boldogság folyamat. Kell hozzá maga az ember, olyannyira kell, hogy maga a boldogság az emberi kapcsolatokban rejlik! Hogy ez  átfordítható-e a közügyekre is? Egy ország, bármely közöség felülről nem kaphatja meg a boldogságot, az csak a közösségi kapcsolatokban található meg. Ez az igazi csoda! Olyannyira, hogy a természet mindent, de mindent közöségre "hangszerelt". Egyedül semmi/senki sem él meg, ezért amit/akit elűznek a kolóniától, csordától, törzstől stb. elpusztul akkor is, ha akad elég inni - és ennivalója - mert magányos és boldogtalan. Ezért a boldogság valóban küzdelem. És - biztosan nem vagyok egyedül vele - ezért tartom a legnagyobb bűnök egyikének, amit Orbán elkövetett a népe ellen: önös érdekből szétszakította, boldogtalanná tette. Más kérdés: milyen nép ez, hogy megtehette?!

Tisztesség09
2010-02-14 10:05
#896443
Feri.
Forró még a dobostorta karamel teteje?
2006  Érd Pataki cukrászda
Most is Veled vagyunk

gti@t-online.hu

cicamica66
2010-02-01 11:09
#886249
Ferenc hatalmas tévedésben van.
Mindegy, hogy mit írnak a boldogságról azok, akik nem élik meg.
Mert hitelesen csak azok tudják kifejezni, akik benne vannak.
A boldogság nem küzdelem és nem erőfeszítés!
A boldogság egy olyan állapot az emberben, melyben állandó nyugalom és feszültségmentes belső béke van.
Aki boldog, azt nem rángatják az érzelmek, indulatok, épen ezért a nyugalmi helyzet miatt nem küzdelem és semmiképen sem erőfeszítés.
A boldogságot nem elérni kell, hanem felismerni magunkban.
Az ember maga a boldogság.

unicum
2010-01-28 18:05
#882873
Aki csak teheti olvassa el ezt a két könyvét a professzor úrnak.
Nagyon aktuális témákat, érthető módon ír le.
A képviselőinknek kötelező olvasmánnyá tenném!!!Kacsint

sz-neica
2010-01-24 08:31
#879151
Én is optimista vagyok és bízom abban, hogy most megmozdulnak a baloldali szavazók, nem várjuk meg a végét, hogy észhez térjünk.
Az életben mindenért küzdeni kell!
Hát küzdjünk most fáradhatatlanul, azért, hogy ezek ne kerüljenek hatalomra!!!
Megéri ez mindannyiunk érdeke!

vilhelmina9
2010-01-22 15:55
#878157
bocánat a VÉGET!

vilhelmina9
2010-01-22 15:54
#878156
http://nol.hu/lap/hetvege/20091003-a_nagy_varakoza s

Elég siralmas a kép, de ugyanakkor reális is. Kedves blogtársak, reménykedem benne, hogy nem marad ez annyiban, vagy tényleg a béget várjuk, hogy észhez térjünk?

Maradok továbbra is optimistaMosoly

iivcs38
2010-01-20 11:24
#876872 | Válasz gyopszi #875483 hozzászólására:
Két  "emlék"  egymás  mellett  bizonyítja,  -  mi  a  különbség  a  baloldali  és  a  jobboldali  szimpatizánsok  viselkedése  között.

A    BALOLDALIAK    csendben, -  kúltúráltan  várták  az  előadót.    SOKAN!
-Azért  "kétmillióan"  nem  voltak  sehol.

A  JOBBOLDALIAKAT    nem  kellett  "keresni":  Már  kilóméterekről  meg  lehetett  hallani:    HOL  ÁLL  A  BÁL.  És  Ők  /ha  már  kb,  kétszázezren  voltak/  a    MÉDIA    KÉTMILLIÓRÓL    számolt  be!

Akkor  ennek  a  "különbségnek"  meglett  az    EREDMÉNYE!
Ma  is  ezt  várjuk!
JÖJJENEK  EL  VEZETŐINK!
Tájékoztassanak,-  Mi  ott  leszünk!

És  ha  Minket    MEGGYŐZNEK,-  a  Választás  nem  lesz  kudarc!

Visszalépett felhasználó
2010-01-19 15:38
#876335
"Harmadszor is nyomjuk le döbrögit, hogy soha ne álljon fel!"

Neharagudj, ez annyira tetszett hogy muszály volt mégegyszer betenni, immár felülre.
«« « 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 »»

Blogger adatai


gyurcsany

Blogbejegyzések: 714 db
Blog hozzászólásai: 8 db
Leggyakoribb blog címkéi:
Még nem címkézett

RSS gyurcsany blogjainak RSS csatornája