Majd az állam megneveli a gyereket, ha a szülő nem tudja

Az a fránya "elmúltnyolcév" liberális szabadossága miatt elburjánzott a gyermeki engedetlenség, márpedig így nem lehet építeni a nemzeti együttműködés rendszerét. Ha a nebuló nem fogad szót az anyjának sem, hogyan legyen jó magyar állampolgár. Ha az apai pofon nem elég, segít az állam - az új családjogi törvénybe is bekerült, hogy a gyereknek kötelező együttműködnie a szüleivel, vagyis szót fogadni nekik.
Az említett törvénycikk nem újdonság, továbbra sincsenek állami szankciók az engedetlenséggel szemben. De már maga a felvetés is szürreális: ha a szülőknek nem fogad szót a gyermek, az majd egy jogszabálytól átértékeli a helyzetet, és megeszi azt a fránya spenótot vagy nem verekszik többet a szomszéd sráccal. Az együttműködés az esetek döntő többségében csupán érzelmi alapon működik, és nem a jogszabályok ismerete gátolja meg a fiatalkorút a csínytevésben.

Mégis jobb az engedelmesség?

A törvényalkotók szimbolikus szándékain kívül sok hatása nem lesz a rendelkezésnek, ám akadhatnak olyan helyzetek, amikor a gyermeki engedetlenség később megbosszulhatja magát. "Nincs közvetlen szankciója ezen kötelezettségek megszegésének. Gyakorlati jelentősége lehet akkor például, ha egy gyermek nagykorúvá válik, tovább is tanul, ezért a tanulmányainak folytatása idejére tartásdíjat szeretne kapni. Ekkor hivatkozhat arra az elvált édesapa, hogy a gyermeke nem fogadott szót neki - nyilván nem 1-1 esetről beszélünk -, ezért érdemtelen a tartásdíjra." - hangsúlyozta a STOP megkeresésére dr. Illés Blanka családjogi és válóperes ügyvéd. Majd hozzátette: a rendszeres szófogadatlan magatartás akár alapul szolgálhat ahhoz is, hogy a nagykorú gyermeket a lakásból kitegyék a szülők az utcára. Az ügyvédnő elmondása szerint utóbbi esettel eddig egyszer találkozott munkája során.