Kettő: a Heti Válasz külpolitikai szerkesztője hosszabb interjút kért karácsony után, amitől elfoglaltságom miatt (unokák, utazás) elzárkóztam. Visszaírt, válaszoljak legalább egy kérdésére. Szembesíteni akart egy előző nyilatkozatommal, amelyben röviden jeleztem, hogy az Orbán-kormány elmozdítása több módon is lehetséges. Erre a kérdésre valaszoltam öt pontban. Elemzőként „lehetőségekről” írtam, amelyeket a szerkesztő már mint „tervet” mutatott be, a Magyar Nemzet később mint „megoldásokat”. Nagy differencia.
Mielőtt rátérnék az öt pontra, jelzem, hogy a szerkesztő rövid bevezetőjében mint Hillary Clinton „bizalmasát” mutatott be. Ez számomra hízelgő, de nem felel meg a valóságnak. A külügyminiszter asszonyt személyesen ugyanis nem ismerem, még sohasem találkoztunk. A szerkesztő akkor milyen alapon nevezett ki Clinton bizalmasának? Válaszának első része: Gati „saját bevallása szerint… előzetesen olvasta” Clinton Orbánhoz írt (karácsonyi) levelét. Válaszának második része: egy jobboldali washingtoni lap 15 évvel ezelőtt feleségemet (!) mint Hillary Clinton barátnőjét kritizálta, és így a szerkesztő feltételezte, hogy én is nyilván a baráti köréhez tartozom. Furcsa következtetés, annál is inkább, mert feleségem sem akkor, sem azóta nem ismerte Mrs. Clintont. Az igazság továbbá az, hogy a Clinton-levelet nem „előzetesen”, hanem négy nappal elküldése után olvastam.
Charles Gati, egy 'aljas gazember' válasza: Így írtok ti
| via Népszabadság Online |
| 2012. január 19. 12:54 | 4 hozzászólás |
Egyébkent itt az ajánlatom: ha bárki felfedez akár egyetlen kis cikket a Szabad Népben Gáti Károly vagy (gáti) aláírásával, akkor meghívom a Magyar Nemzet egész szerkesztőségét egy finom vacsorára egy általuk kiválasztott budapesti vendéglőbe.
Írd meg a véleményed!
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
november
3 hónapja
Nagyon vegyes a véleményem az újságírókról, mert szerintem vagy egyszerű hírközlővé válnak, vagy amennyiben vállalkoznak saját véleményt is hozzáfűzni az adott hírhez, azt elfogultan teszik. Tisztelet a kivételnek, mert kivételek is sokan akadnak. A Magyar Nemzet egy pártlap, mely gátlástalanul kiszolgálja az őt anyagilag kézben tartó pártot. Amennyiben az adott pártnak az alaptermészete a hazugság, akkor maga a lap is természetesnek tartja, hogy hazudjon, az olvasói igényeknek megfelelően ferdítsen. Akinek a MN tetszik és hiteles tájékoztatónak tartja, olvassa. Én kézbe nem venném.
Citoyen
3 hónapja
Ez nem pusztán igy járt kérdése. Sokkal inkább a hazai sajtó állapotáról egy határozott és kézzel fogható kórkép!
dmolnar
3 hónapja
Mondjuk Gáti helyében én nem lepődnék meg, és felettébb meggondolnám, melyik szennylapban engedem megjelenni a cikkemet és melyik szennylapnak nyilatkozom.. Így jár, aki azt hiszi (még mindig) hogy itten demokrácia van, meg sajtószabadság és egyebek..
Citoyen
3 hónapja
A jobboldali sajtó már régóta alkalmazza ezt a trükköt. Kiragad a mondanivalóból egy momentumot, és azt felnagyitva, mint egyedüli és kizárólagos megoldást tálalja. Lehetőségeket tényként közöl, vagy szándéknak... Nagyon kritikusan kell olvasni a hireket...